Nemzet-alternatívák II. Szimpózium Bibó István munkásságáról

 

Előadók:
Bárdi Nándor, történész (MTA TK Kisebbségkutató Intézet),
Czeglédi András, filozófiatörténész (SZTE) ,
Erős Ferenc, szociálpszichológus (Pécsi Tudományegyetem),
Takáts József, eszmetörténész (Pécsi Tudományegyetem)

Helyszín: Grand Café, Szeged (Deák Ferenc u. 18., Szeged, 6720)

Időpont: 2014. november 07., 15:00.

Absztraktok:
Bárdi Nándor: Klasszifikációs harc a nemzetfogalomért
Absztrakt hamarosan.

Czeglédi András: A jelen visszahódítása. Bibó és az ukrónikus gondolkodás
Bibó István nem utópisztikus bölcselő, bár könnyen tűnhet annak. S a bibói gondolkodás megmozgatta tétek és súlyok -- az európai és a magyar társadalomfejlődés alapértékeinek, normáinak, intézményes technikáinak összeegyeztethetősége, értelme és csődjei --, másfelől Bibó gondolkodói és emberi nagyságának szokásos felemlegetése gyakran feledteti velünk a bölcselő finom iróniáját és öniróniáját. 
Mindezek együttes jelenlétére az 1968-as keltezésű bibói Uchronia (= „Ha a zsinati mozgalom a 15. században győzött volna…”) igen ékes példa. De mit is értünk ukrónián? Mennyiben rokona az ukrónia az utópiának, s miben különbözik tőle? És mennyiben segíthet saját jelenünk visszahódításában?

Erős Ferenc: Fajelmélet és nemzetkarakterológia a pszichológiában
Előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen hatással volt a nemzeti retorika, az alkat-tipológia, az eugenikai és fajvédelmi ideológia a magyar pszichológiára a két világháború között. Mindenekelőtt azonban azt kell tisztáznunk, mit értünk „pszichológián” ebben az időszakban, mivel intézményes és professzionális szakképzés – a pszichoanalitikusok kiképzésén kívül – nem létezett, noha az erre irányuló kezdeményezések már a század elején megindultak. A magukat pszichológusnak (is) vallók szakemberek a legkülönfélébb területekről rekrutálódtak: filozófia, orvostudomány, pedagógia, gyógypedagógia, jogtudomány, stb. 1928-ban alakult meg a pszichológiai érdeklődésű szakembereket összefogó szervezet, a Magyar Psychologiai Társaság, és ennek lapja, a Magyar Psychologiai Szemle. Előadásomat főként erre a lapra szűkítem le, azt vizsgálva, hogyan szivárogtak be a harmincas évek elejétől ebbe az egyébként magas színvonalú tudományos lapba, amelyet Ranschburg Pál neve fémjelzett, a faji felsőbbrendűséget hirdető, és annak „empirikus” alapjait is megtalálni vélő törekvések, elsősorban Boda István írásaiban, az általa hirdetett „magyarságlélektani” program révén. 
Egyik szerzője volt a lapnak Somogyi József szegedi filozófus és pedagógus, akinek több, eugenikával és „fajpszichológiával” foglalkozó műve is megjelent. Somogyi azonban élesen bírálta a náci fajelméletet, és ennek magyar megfelelőjét, a turanizmust. 
Bár nem tartozott a Szemle szerzői közé, a korszak legnagyobb hatású pszichológai elmélete, Szondi Lipót „ösztöndiagnosztikája” mellett talán Karácsony Sándor társaslélektana, a „magyar észjárásról” szóló tanítása volt. Karácsony ugyancsak szemben állt a náci típusú fajelmélettel, ugyanakkor esszencialista nemzetkarakterológiáját Bibó bírálta az „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelemben” című tanulmányában. 

Takáts József: A folyamatábra
Az előadás Bibó István életművének "őstojását", az 1943-1944-ben írott, Az európai egyensúlyról és békéről c. tanulmányát elemzi. Először a politikai elemzés módszertanáról írott kijelentéseit veszi szemügyre; másodszor: összeveti e módszertant és eredményeit Norbert Elias eljárásaival és téziseivel; harmadszor a tanulmányban érvényesülő, az európai fejlődésről kidolgozott folyamatábrát értelmezi; s végül, negyedszer, a közelmúlt magyar politikájának elemzésére használja Bibó fogalmi eszköztárát.

A belépés ingyenes.
Forrás: http://drot.eu/content/nemzet-alternativak-ii-szimpozium-bibo-istvan-munkassagarol
A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával.