Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete és a
Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézete
tisztelettel meghívja Önt
Ilyés Zoltán Tudományos Emlékkonferenciára
Az elmúlt év decemberében elhunyt nagyszerű tudós, kolléga és barát emlékére.
|
2016. szeptember 1., csütörtök, 8.30 – 17.00 RSVP: kisebbsegkutato@tk.mta.hu (2016. augusztus 25.) Helyszín: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jakobinus terem 1014 Budapest, Országház u. 30. |
A tragikusan fiatalon eltávozott Ilyés Zoltán a tudománynak, munkájának elkötelezett ember volt, aki szerteágazó kutatási érdeklődésének eredményeként termékeny publikációs tevékenységet folytatott. A konferencián elhangzó 20 perces előadások az életmű három kitüntetett területéhez kapcsolódnak és ennek megfelelően tematikus szekciókban kerülnek előadásra.
1. Nemzeti és kisebbségi közösségek emlékezete
Ilyés Zoltán érdeklődése az elmúlt években a nemzetiesítés társadalmi és szimbolizációs gyakorlatai felé fordult. Terepmunkái a magyarországi, és a kisebbségi magyar közösségekhez vagy tájhoz kötődő örökségesítési és emlékezeti rítusok megfigyelését és elemzését célozták. Kitartó, sok évig tartó munkával kísérte figyelemmel, hogy a nemzet újravarázsosítása hogyan használ vallási, szakrális és ugyanakkor paradox módon nagyon is szekuláris, a turizmussal, élményfogyasztással kapcsolatos elemeket. A témában napvilágot látott számos publikációjában Ilyés Zoltán világossá tette, hogy az „új-nacionalizmus” jelenségeinek tisztázása, a szemünk előtt lejátszódó nem ritkán politikai konnotációktól sem mentes érték- és közösségkonstitutív mechanizmusok megértése a tudományos érdeklődés keretein túlmutató közéleti és morális kérdés.
2. Együttélés, etnikai kontaktzónák és interferenciák
Ilyés Zoltán munkásságának a pályakezdéstől hangsúlyos témáját képezte az etnicitás, az etnikai együttélési helyzetek, a kulturális interferencia-jelenségek tanulmányozása. A máramarosi Láposi-medence falvaiban tetten ért bonyolult etnikai képletek vizsgálata, vagy a mecenzéfi német közösség identitás transzformációit elemző tanulmányok, amint a gyimesi magyar-román etnikai kontaktzóna elemzése jól tükrözik, hogy a téma a 20. század Közép- Európájának, a térségben élő és a történelem viharaitól elkevert népesség társadalmi jellemvonásainak fontos aspektusa. Az elmúlt két évtized szövegeinek tanúsága szerint Ilyés Zoltán az etnikai együttélési helyzetek tanulmányozását a történeti és a recens folyamatok összekapcsolásán keresztül igyekezett megvalósítani: a levéltári-filológiai adatgyűjtési gyakorlat eredményeit hatékonyan hangolta össze az antropológiai terepmunkán végzett részvevő megfigyelés során nyert ismeretekkel és következtetésekkel.
3. Táj, tér és ember
A konferencia harmadik szekcióját képező tematikus egységet Ilyés Zoltán egyik legkedvesebb érdeklődési területéhez, az alapképzettségéhez jól illeszkedő földrajzi, tájföldrajzi vizsgálatokhoz, a kulturális tér alakzatait és folyamatait feltáró elemzéseihez kötjük. Terepmunkái sok esetben a színtér alapos bebarangolását, megfigyelését, leírását és az ott élő emberek a környezetükkel kapcsolatban kialakított képzetrendszerének a feltárását jelentette. A tájra gyakorolt antropogén hatások, ezek a történeti időben kibontakozó folyamatai, illetve a lokális kulturális életvilág szerkezetében megnyilvánuló következmények elemzése leghangsúlyosabb kutatási területét jelentette. A téma legrészletesebben a kereken 25 esztendőn keresztül végzett gyimesi kutatásokban került kibontásra.
Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!
PROGRAM
8:30 – 8:40 Megnyitó – Papp Z. Attila (MTA TK KI, igazgató) és Kotics József (ME KVAI, intézetigazgató)
Előadások
8:40 – 9:00
Szarka László:
Etnikai térszemlélet, nemzetállami térkijelölés a kiegyezéskori Felső-Magyarországon
9:00 – 09:20
Bárdi Nándor:
A székely identitásépítés nagy témái a XX. században
09:20 – 09:40
Povedák István:
A székely himnusztól az Arvisuráig
09:40 – 10:00
Papp Z. Attila:
Az erdélyi magyar szórványoktatás kihívásai.
10:00 – 10:20
Fedinec Csilla:
Hány óra van Kárpátalján?
10:20 – 10:30 Beszélgetés
10:30 – 10:40 Szünet
10:40 – 11:00
Biczó Gábor:
Gyimesi "átváltozások": egy történeti-néprajzi mikrorégió kutatása Ilyés Zoltán életművében
11:00 – 11:20
Kotics József:
A cigány-magyar együttélés mintázatai. Kárpát-medencei lokális közösségek példái alapján
11:20 – 11:40
Magyar Zoltán:
Valóságelemek egy gyimesi csángó népmesében
11:40 – 12:00
Borsos Balázs:
"Sajátos-e Gyimes népi kultúrája és ha igen, miért nem jelenik ez meg a Magyar Néprajzi Atlasz térképein?"
12:00 – 12:20
Dávid Lóránt - Remenyik Bulcsú:
Gyimesi mozaikok - Ilyés Zoltán emlékére
12:20 – 12:30 Beszélgetés
12:30 – 13:00 Ebédszünet – Szendvicsebéd
13:00 – 13:20
Balogh Balázs:
A népi kultúra szerepe az amerikai magyarok identitáskonstrukciójában
13:20 – 13:40
Turai Tünde:
Kelet-európai nők idegenség-képzési stratégiái a globális háztartásiparban
13:40 – 14:00
Kovács Nóra:
A latin-amerikai magyar diaszpóra remigrációja és az anyaország: Badinyi Jós Ferenc hatása Magyarországon
14:00 – 14:20
A. Gergely András:
Kontaktzóna és régió összefüggései Ilyés Zoltán munkásságában
14:20 – 14:40
Feischmidt Margit - Szerbhorváth György:
A határokról újra: felügyelet és elválasztás
14:40 – 14:50 Beszélgetés
14:50 – 15:00 Szünet
15:00 – 15:20
Szabó József:
A társadalmi felszínalakítás értékei és veszélyei
- Ilyés Zoltán antropogén geomorfológiai vizsgálatai kapcsán -
15:20 – 15:40
Keményfi Róbert:
Szimbolikus geográfia. A nemzeti táj képzete
15:40 – 16:00
Tátrai Patrik:
"Itt a gyökereket szaggatják." Asszimiláció és hibriditás a Zoborvidéken
16:00 – 16:20
Szijártó Zsolt:
A "részvétel művészete". Egy közösségi-kulturális kísérlet
16:20 – 16:40
Pusztai Bertalan:
Örökségturizmus, reenactment és hagyományalkotás a skót függetlenségi referendum kontextusában
16:40 – 16:50 Beszélgetés
16:50 – 17:00 Zárszó - Biczó Gábor (ME KVAI, docens) és Keményfi Róbert (DE NT, egyetemi tanár)