A történeti Magyarország 19. századi történelmének egyik meghatározó problémája a nemzetiségi kérdés volt. A polgári nemzetállam megteremtésének időszakában szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az ország összlakosságának több mint a fele nem magyar ajkú. A helyzet komolyságára mutattak 1848-49 délvidéki és erdélyi polgárháborús eseményei is. A kiegyezést követő évben a feszítő ellentétek és nemzetiségi törekvések feloldására szavazta meg a magyar országgyűlés a példaértékű nemzetiségi törvényt. 2018. március 19-én az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országház felsőházi üléstermében e törvény megalkotásának 150. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon címmel. A konferencia előadói a törvény megszületésének körülményeit elemezték részletező alapossággal, s kitértek arra is, hogy milyen volt annak fogadtatása a nemzetiségek körében. A konferencia egyik szekciójának előadói pedig az 1993-as nemzetiségi törvény megalkotásának körülményeit összegezték. A tudományos ülés előadói Melkovics Tamás, Hermann Róbert, Szarka László, Cieger András, Kovács Kálmán Árpád, Doncsev Toso, Lásztity Péró és Szalayné Sándor Erzsébet voltak. Kötetünk a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza, kiegészítve a témához szorosan kapcsolódó Nagy Mariann, Vesztróczy Zsolt, Goran Vasin, Molnár Ferenc, Demmel József és Dobos Balázs tanulmányaival.

A tartalomjegyzék és a bevezető elérhető: https://orszaghazkonyvkiado.parlament.hu/web/konyvkiado/-/nemzetisegek-es-torvenyhozas-magyarorszagon-1?inheritRedirect=true&redirect=/web/konyvkiado/kereses/-/konyvlista/0/1845698