A workshop célja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatás (Tradíció és modernitás határán – A Horthy-korszak kézikönyve) vonatkozó fejezetének megvitatása. Konferenciánkon ezért a kisebbségtörténeti rész egyes alfejezeteinek szerzői először röviden bemutatják tanulmányaikat, majd a felkért előadók hosszabb korreferátumban reflektálnak a szintetizáló szövegekre, egyben alternatív olvasatok lehetőségét is tárgyalva. Az egyes tanulmányok vitáját kérdések zárják, amelyeket a szerzőhöz és a korreferátum előadójához egyaránt lehet intézni.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által gondozott projekt célja egy háromkötetes kézikönyv elkészítése, amely szintézisszerűen mutatja be a Horthy-kor történetének főbb elemeit. A három kötetből az első tematikus részekre bontva tanulmányok formájában tekinti át nemcsak a történeti korszakot, de a korszakra vonatkozó historiográfiai reflexiókat is. További célkitűzés a kutatás állásának rögzítése mellett kiegészítő, új kutatási eredmények bemutatása ott, ahol ez történeti tudásunk hiányosságai miatt szükséges.Terveink szerint a dolgozat 10–15 perces bemutatását 20 perces korreferátum, majd vita követné. Ez utóbbi a közönség számára is nyitott. A teremben korlátozott számban állnak rendelkezésre ülőhelyek a vendégek számára, a zoom közvetítésre megkötés nélkül lehet jelentkezni. Személyes és/vagy virtuális részvételét, kérjük, jelezze előre Heszterényi Réka projektasszisztensnek az r.heszterenyi@gmail.com címen.

Időpont: 2021. október 28.

Zoom link

Program

10:00 Megnyitó, a résztvevők köszöntése

10:10 Eiler Ferenc (Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézet)
Jogszabályi keretek – korlátozott mozgástér
A jogi szabályozás a mozgástér törvényi kijelölésével mindhárom szomszéd államban meghatározta a kisebbségek önszerveződésének lehetséges kereteit. A tanulmány ezeket a kereteket vizsgálja az identitás megőrzése és a kisebbségi társadalmak működtetése szempontjából kiemelten fontos témakörök (állampolgárság, közigazgatási reformok, gazdasági élet, nyelvhasználat, oktatásügy) jogi szabályozásának összehasonlításával.
Zahorán Csaba (Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet) korreferátuma

10:55 Szarka László (Selye János Egyetem)
Nemzetállami gyakorlatok, paktumok és tervek: Kormányzati politikák a szomszédállamokban
A csehszlovák, román és jugoszláv alkotmányokban a népszövetségi kisebbségi szerződésekhez igazított, a nemzetiségek státuszát rögzítő részek és a kormányzati kisebbségi politikák jól tükrözte a három szomszéd ország belső politikai erőviszonyait és rendszerük fordulatait. Az elemzés egyformán vizsgálja a három ország etnopolitikai sajátosságait és azokat a közös elemeket, amelyek például a nemzetállami asszimilációs politika eszközeként kezelték a közigazgatás térfelosztó műveleteit, az agrárreformot, az oktatás- és egyházpolitikát. Az érintett magyar kisebbségek Budapest hathatós támogatásával s a revíziós célok mindenkori szem előtt tartásával igyekeztek tompítani ezeknek a kormányzati politikáknak a hatékonyságát.
Simon Attila (Fórum Kisebbségkutató Intézet) korreferátuma

11:40 Bárdi Nándor (Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézet)
Kisebbségi magyar pártok – integrációs gyakorlatok és modellek
A tanulmány a Magyarországgal szomszédos országok etnopolitikai kereteivel együtt vizsgálja a magyar politikai szervezetek létrejöttét. Elemzi, hogy egy-egy országon belül milyen eltérő stratégiákkal próbálkoztak a kisebbségi érdekérvényesítésben, hogyan alakult a pártok nemzetközi tevékenysége. A tanulmány végül kísérletet tesz a politikai rendszereken belüli integrációs gyakorlatok és modellek (egyéni, koordinált interetnikus alkuk, közösségi) tipológiájának meghatározására
Egry Gábor (Politikatörténeti Intézet) korreferátuma

12:25 Ebédszünet

13:15 Bárdi Nándor (Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézet)
Kisebbségi magyar társadalmak és intézményességük
A tanulmány a társadalomstatisztikai mutatókból (népesség, urbanizáltság, iskolai végzettség, foglalkozási megoszlás) kiindulva hasonlítja össze a három országban zajló társadalmi és intézményi folyamatokat 1910–1941 között. Ezeket a gazdasági háttér és pozíciók elemzése egészíti ki, valamint a kisebbségi társadalmat megjelenítő intézményi alrendszerek (egyház, oktatás, nyilvánosság, egyesületek) értékelésére történik kísérlet.
K. Lengyel Zsolt (Regensburgi Egyetem Magyar Intézete) korreferátuma

14:00 Bárdi Nándor (Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézet)
A budapesti kormányzatok magyarságpolitikai intézményrendszere és stratégiája
A tanulmány az első világháborút követő intézményszerveződés a miniszterelnökség körüli centralizálásának történetét rekonstruálja, majd a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Központjának működtetését és támogatásait, illetve a Miniszterelnökség Nemzetiségi Osztályának munkáját elemzi. Ezt követően a TESZK-hez tartozó szervezetek (Rákóczi Szövetség, Szent Gellért Társaság, Népies Irodalmi Társaság) tevékenységét mutatja be.
Szász Zoltán (Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet) korreferátuma

14:45 Filep Tamás Gusztáv (Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézet)
Visszatértek
A tanulmány az 1938 és 1941 között visszacsatolt területek magyar közösségeit vizsgálja. Ebbe beletartozik a visszatért magyaroknak a főhatalomhoz való viszonya, az első kisebbségi korszak tanulságaiból adódó, a szellemi elit által levont és érvényesíteni kívánt következtetések rekonstrukciója, akárcsak az ugyanezen a területen többségiből kisebbségivé vált nemzetek helyzetének áttekintése. A tanulmány zárása a német és a szovjet deportálások történetét is bemutatja.
L. Balogh Béni (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) korreferátuma

15:30–16:00 Záró beszélgetés