A kép rövid címe: Mária zarándokhely a Szentháromság-hegyen Szilágynagyfaluban

Készítő: Ilyés Zoltán

Készítés ideje: 2012. május 11.

Készítés helye: Szilágynagyfalu (Nușfalău, Szilágy megye, Románia)

Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán

A kép leírása:

A szilágynagyfalui Szentháromság-hegy a Maros megyei Szőkefalva mellett Erdély új zarándokhelye, ahol szintén egy vallási specialista látomásainak és azok közvetítésének van kitüntetett szerepe. A vegyes nemzetiségű, katolikus szempontból szórványvidéknek számító Felső-Berettyó menti községben az ezredforduló nyomán egy látnoknő és egy elhivatott plébános tevékenysége révén épült ki a zarándokhely és működik az azt éltető engesztelő közösség.

Mária üzeneteit 2004-től 2010-ben bekövetkezett haláláig B. Madarász Éva helybéli születésű lakos kapta, aki a Szentháromságnak átkeresztelt Szóvár-hegyen, ahol édesanyja révén földterületet örökölt, látomásokban is részesült. A látnoknő korábban Nagyváradon dolgozott, 1987-ben részesült „égi kegyelemben” Csíksomlyón, küldetésének tekintette a különböző felekezetűek és nemzetiségűek lelki egységét. A Mária üzenetek közvetítésében, megszövegezésében, a zarándokhely kiépítésében és a rendszeres találkozások és imaprogramok megszervezésében kulcsszerepet játszik Csillik János atya, aki érsemjéni plébánosként, majd 2005-től Kraszna-Szilágynagyfalu plébánosaként engesztelő közösséget szervezett, ahol sok megtérés is történt. A Mária üzeneteket és látomásokat rendszeresen közzéteszik az interneten, és két kötet is megjelent B. Madarász Éva látomásairól (Örömöm titka. B.M. Éva misztikus élete I-II.)

A Szentháromság hegyén az engesztelő imaprogramok, szentmisék, keresztutak különböző felekezetűek (római katolikusok, reformátusok, ortodoxok és görög katolikusok) és nemzetiségűek részvételével, román és magyar nyelven zajlanak. A feliratok román és magyar nyelven egyaránt fel vannak tüntetve. A hangsúlyozottan az „utolsó idők” megtérésére és kiengesztelődésére szánt helyszínre rendszeresen érkeznek magyarországi zarándokcsoportok. A zarándokhely intencióinak, működésének referenciája elsősorban Medjugorie. A zarándokok és a közösségi tagok tanúságtételeikben is leginkább a Medjugorjében átélt lelki élményekre hivatkoznak.  Az egyik Mária üzenet szerint: „Nagyfalu Fatima és Medjugorje folytatása!!!” (Szűz Mária tanítása, 2006. január első szombatján). B. Madarász Éva halála után Vad Ilona az engesztelő közösség helybeli tagja vált látnokká és a közösség társvezetőjévé, amit 2000-ben történt csodás gyógyulása és az alapító látnok 2010-es halála utáni „megjelenése” és „kijelentése” is megerősített.

Az évek során egyre több szakrális építmény, a zarándokokat kiszolgáló épület létesült a területen, sor került parkolók kialakítására, 2012-ben a bekötőút csatlakozását szélesítették. A Szentháromság-hegyen 2000-ben állította B. Madarász Éva az Egység Keresztjét. A zarándokok rendelkezésére áll az Irgalmas Jézus és Szűz Mária kápolnája, a Két Szent Szív Háza, a keresztút és a rózsafüzér út. A területen kapott helyet a látnoknő és édesanyjának síremléke is. 2012. január elsején szentelték meg azt a kutat, amelynek létrejöttét a jelenlegi látnok asszony szerint a Szűzanya már évekkel ezelőtt bejelentette. A láthatóan hatalmas földmunka révén feltárt vízfeltörés helyén egy körépületet létesítettek, melynek tetejére egy medjugorjei Mária szobrot állítottak.

Az egyház által el nem ismert látomásalapú zarándokhellyel (Peti Lehel kifejezése) kapcsolatosan Böcskei László nagyváradi megyéspüspök 2012-es állásfoglalásában kétségeit fejezte ki, illetve egyházmegyei vizsgálat szükségességét jelölte meg elsőrendű feladatnak.

Ilyés Zoltán

Kétnyelvű felirat a Szűz Mária kápolnán

A 2012-ben felszentelt szentkút Szilágynagyfalu Mária zarándokhelyén