Update: A könyv bemutatója 2009. április 24-én

A kötet egy magyarországi és szlovákiai kutatókból álló kutatócsoport munkájának eredményeit teszi közé. A közelmúltban folytatott kutatás célja a Magyarországon élõ német, szlovák, horvát és bolgár kisebbségi családokban jelenleg zajló etnikai folyamatok tanulmányozása és vizsgálata volt, s az alábbi témákra terjedt ki: etnikai identitás, nemzetiségi oktatásügy, az anyanyelv és használata a családban és azon kívül, a kisebbségek etnokulturális élete, családon belüli kapcsolatok, a kisebbségi családok migrációja, a lokális identitás kérdése. A vizsgálat elsõsorban arra irányult, hogy miként értékelik e jelenségeket maguk a kisebbségek. A könyv átfogó elméleti bevezetést nyújt a vizsgált kérdéskörrõl, s ezt egészíti ki az adatközlõk (családtagok) nézeteire, elképzeléseire és értékítéleteire vonatkozó aktuális információkkal.

 

TARTALOM 

Elõszó

1. Bevezetés

2. Fõbb célkitûzések és módszerek

ELMÉLETI RÉSZ

3. Fogalmi értelmezési keretek, elméleti és módszertani megközelítések
3.1. A család kérdésköre
3.1.1. A család definíciója
3.1.2. Családi kapcsolatok és folyamatok
3.1.3. A családi társadalmi háló
3.1.4. A családi együttélés változatossága
3.1.5. A jelenlegi családmodell két korszaka
3.1.6. Az etnikailag homogén és a vegyes család
3.2. Az identitás
3.2.1. A személyes (perszonális) identitás
3.2.2. Szociális identitás és etnicitás
3.2.3. Az identitás konstruálása
3.2.4. Az etnikai identitás értelmezése és vizsgálata
3.3. A nyelv és a nyelvhasználat
3.3.1. A nyelv és a társadalom kapcsolata
3.3.2. Az anyanyelv és használata
3.3.3. A nyelvhasználat
3.3.3.1. A nyelvváltozatok
3.3.3.2. A nyelvi és kommunikatív kompetenciáról
3.3.3.3. A nyelvi helyzet és a nyelvhasználati színtér
3.3.3.4. Bilingvizmus és diglosszia
3.4. A kultúra és jellemzõ jegyei
3.4.1. A kultúráról általában – a kultúra értelmezése és megközelítései
3.4.2. Nyelv és kultúra
3.4.3. Az etnikai kultúra, illetve a kisebbségek kultúrája

4. A németek, szlovákok, horvátok és bolgárok jellemzése
4.1. Rövid történelmi kitekintés
4.2. Alapvetõ demográfiai, szociális és etnikai jellemzõk
4.2.1. A kisebbségi lakosság lélekszáma
4.2.2. A kisebbségek területi elhelyezkedése
4.2.3. A kisebbségi családok etnikai szerkezete
4.3. A vizsgált kisebbségek etnikai identitása
4.4. Nyelvhasználat a családban és az iskolában
4.4.1. A vizsgált kisebbségek nyelvi repertoárja
4.4.2. A német, szlovák, horvát, bolgár kétnyelvûség
4.5. A vizsgált kisebbségek nemzetiségi kultúrája

5. A kutatási program
5.1. A kutatás jellege és célkitûzései
5.2. A kutatás tárgya és célja
5.3. A mintavétel módja és a minta nagysága
5.4. Kutatási módszerek és technikák
5.5. A kutatásban alkalmazott empirikus mutatók
5.6. Az empirikus adatok feldolgozása és értelmezése

EMPIRIKUS RÉSZ

6. A német, szlovák, horvát és bolgár családokra vonatkozó empirikus adatok bemutatása
6.1. A kutatásba bevont családok jellemzõi
6.1.1. A vizsgált családok száma és területi elhelyezkedése nemzetiségek szerinti bontásban
6.1.2. A vizsgált kisebbségek demográfiai szerkezete (korcsoportos és nemi megoszlás)
6.1.3. Társadalmi szerkezet
6.2. Az adatközlõk anyanyelve és nemzetisége
6.3. Családi állapot, családszerkezet
6.4. A családok típusai

7. A német, szlovák, horvát és bolgár kisebbségi család etnikai azonossága
7.1. A kisebbségi közösséghez tartozás átélése (az egyéni etnikai identifikáció)
7.1.1. A saját nemzetiségi hovatartozás érzékelésének erõssége és tudatosításának mértéke
7.1.2. Az etnikai hovatartozás érzékelése és tudatosítása a családtípus függvényében
7.2. A szociális identitás érzékelése és értékelése (csoportos etnikai identitás)
7.2.1. Adott szociális alakulatokhoz való tartozás érzékelése
7.2.2. A szociális identitás érzékelésének intergenerációs összefüggései
7.2.3. A szociális identitás értékelése a családtípus függvényében
7.2.3.1. A család típusa és a vizsgált szociális alakzatokkal való azonosulás
7.2.3.2. A családtípus és a szociális alakzatok értékelésének generációs összefüggései
7.3. A nemzetiséghez való tartozás hatása a viselkedésre
7.4. A nemzetiségi identitás fejlõdésének feltételei
7.4.1. A nemzeti identitás erõsödését gátló tényezõk
7.4.2. A kisebbségi etnikai identitás fejlõdését elõsegítõ tényezõk

8. A családi és nyilvános környezetben zajló nyelvi folyamatok
8.1. A nyelv jelentõsége
8.2. Az adatközlõ családtagjainak nyelvi orientációja négygenerációs összevetésben
8.3. Az adatközlõk nyelvi-kommunikációs képességei
8.3.1. A kisebbségi nyelv (német, szlovák, horvát, bolgár) sztenderd változatának ismerete
8.3.2. A német, szlovák és horvát nyelv nyelvjárási változatának ismerete
8.3.3. A magyarnyelv-ismeret
8.3.4. Az egyes nyelvek/nyelvváltozatok ismerete a családtípus függvényében
8.3.5. Nyelvhasználat a különbözõ kommunikációs helyzetekben
8.3.6. Nyelvhasználat családi és baráti körben
8.3.6.1. Nyelvválasztás családi és a baráti környezetben és a család típusa
8.3.7. Nyelvhasználat nyilvános színtereken
8.3.7.1. A nyilvános nyelvhasználat és a családtípus közötti kapcsolat
8.3.8. A nyelvismeret hatása a nyelvhasználatra, tekintettel a család etnikai összetételére
8.4. A nemzetiségi oktatásügy kérdése
8.4.1. Az egyes iskolatípusok látogatottsági adatai
8.4.1.1. A család hatása az iskolaválasztásra
8.4.1.2. A végzettség (a látogatott iskola típusa) hatása a kisebbségi nyelv ismeretére
8.4.2. A kisebbségi családból származó gyermekek a magyar tannyelvû iskolákban – a többségi nyelvû iskoláztatás okai
8.4.2.1. A családtípus és az oktatással kapcsolatos vélemények közötti összefüggés
8.4.3. A nemzetiségi oktatás igénybevételét befolyásoló tényezõk
8.4.3.1. A család hatása a nemzetiségi iskola választására

9. A családi környezetben zajló etnokulturális folyamatok
9.1. A kisebbségi kulturális életbe való bekapcsolódás
9.1.1. Múlt és jelen
9.1.2. A múlt és a jelen közötti összefüggések
9.1.3. A családtípus hatása a kisebbségi kulturális javak fogyasztására
9.2. A kulturális szükségletek és érdeklõdés kielégítésének feltételei
9.2.1. A kulturális igények kielégítésének lehetõségei az adatközlõk értékelése alapján
9.2.2. A családtípus hatása a kulturális kínálat értékelésére

10. Családi interakció és együttélés a családban
10.1. A családi kapcsolatok
10.2. A családi és a baráti kapcsolatokkal való elégedettség mértéke
10.3. A jelenlegi családi kapcsolatok értékelése
10.4. A családtagoknak a családi életközösségben betöltött szerepe
10.5. A nemzetiségi hovatartozás hatása a családi életre

11. A családi migráció
11.1. A migráció okai és gyakorisága
11.2. A migráció célterületei és körülményei
11.3. A lokális identitás kérdése
11.4. Az anyaországgal való kapcsolattartás

12. Az empirikus eredmények összefoglalása
12.1. A német, szlovák, horvát és bolgár közösségek jellemzõi
12.2. A családok jellemzõi
12.3. A német, szlovák, horvát és bolgár kisebbségi család etnikai identitása
12.4. A családi és nyilvános környezetben zajló nyelvi folyamatok a vizsgált kisebbségeknél
12.5. A családi környezetben zajló etnokulturális folyamatok a vizsgált kisebbségi közösségeken belül
12.6. Családi interakció és együttélés a családban
12.7. A családi migráció

13. Észrevételek és ajánlások

Utószó

A szerzõrõl

Bibliográfia