A kutatásban résztvevõ nemzetközi szervezet megnevezése és státusza: konzorcium, 9 nemzetközi kutatóintézet és egyetem a tagja, Bulgáriából, Horvátországból, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Magyarországról, Törökországból, és Nagy Britanniából.

 

Projektvezetõ: Kingston University, London

  

Elõzmények, kérdések, módszertan

A projekt három nagy kérdéskört kutat az európai identitás(ok)kal kapcsolatban: mit tekintünk európai identitás(ok)nak, hogyan alakult(ak) ki, és milyen várható irányokba fejlõdnek az elkövetkezõkben. A kutatás elsõ szakaszában az európai identitás(ok) sokféleségét vizsgáljuk kilenc országban készített esettanulmányokon keresztül. A következõ szakaszban arra próbálunk választ adni, hogy miképp alakultak ki és maradtak fenn ezek az identitások a különbözõ társadalmi, kulturális és intézményi keretek között, illetve, hogy milyen erõk és folyamatok alakították õket. Végül megpróbáljuk beazonosítani azokat a tényezõket, amelyek rávilágíthatnak arra, hogy az európai integrációs folyamatok elõrehaladtával milyen várható irányba alakulnak majd ezek az európai identitások. A keretet az adatok feldolgozásához a "multiple modernities" (sokféle modernitás(ok)) elmélet adja. Ez az elmélet a modernizációt nem homogén és lineáris folyamatként értelmezi, ahogyan azt a hagyományos szekularizációs és racionalitás elméletek teszik, hanem sokkal inkább egy olyan interaktív folyamatként, ahol politikai és kulturális programok sokasága jöhet és jön létre, egyidejûleg.

A kutatás fontosabb célkitûzései a következõk:

1. Feltérképezni az európai identitásokat Magyarországon és Európa-szerte, négy kiemelt tényezõ mentén: államforma, vallási tradíciók, civil szféra fejlettsége, geo-politikai és geo-történelmi hagyományok.

2. Megvizsgálni az európai identitások alakulását specifikus történelmi kontextusokban, kiemelt figyelmet szentelve más identitásokhoz – például nemzeti identitás(ok) – való viszonyuknak.

3. Az EU integráció szerepe a jelenkori identitások módosulásában, kiemelt figyelmet szentelve a vallási-etnikai és nemzeti identitásoknak.

4. A nemzeti-etnikai kisebbségek hatása a többség identitásépítõ kísérleteire, illetve ezeknek a nemzeti-vallási-etnikai identitásépítõ kísérleteknek az európai identitásokhoz való viszonya.

5. Hasonlóságok keresése az esettanulmányokban bemutatott európai identitások között, és az esettanulmányok szisztematikus összehasonlítása.

6. Vizsgálni a "sokféle modernitások" elmélet relevanciáját és "elõrejelzõ" szerepét az európai identitások jövõben várható alakulásait illetõen.

A kutatás sokrétû célkitûzései és tartalmi komplexitása miatt többféle kutatási módszer alkalmazása is szükséges:

A kutatás elsõ fázisában (2009. május-december – WP4) egy szakirodalmi áttekintés készült a modernitás és európai és nemzeti identitás magyarországi könyvészetének áttekintésével, arra keresve válaszokat, hogy Európa és a modernitás(ok) kérdésköre hogyan jelent meg a társadalomtudományokban és a közéletben az elmúlt 150 év Magyarországán. Az erre a célra megírt kutatási beszámoló, minimális átszerkesztés után, a projekt végén kiadandó közös konzorciumi kötet egyik fejezete lesz majd.

A kutatás második szakaszában (2010. január-június – WP5) egy tanulmányt készítettünk arról, hogyan jelenik meg Európa és az Európai Unió a különbözõ politikai elitek diskurzusában, illetve az általuk létrehozott közpolitikákban olyankor, amikor oktatással és turizmussal kapcsolatos kérdések merülnek fel. Egyik fontos szempont a kutatás során az volt, hogy ezek a diskurzusok hogyan kapcsolódnak a különbözõ nemzeti „modernitás-projektekhez”. A kutatás során közpolitikai szövegeket, törvényeket, politikusi nyilatkozatokat és sajtócikkeket gyûjtöttünk össze, és az ezeken végzett diskurzuselemzéssel próbáltuk a felvetett kérdéseket megválaszolni.

A kutatás késõbbi szakaszaiban (WP6, WP7) a fentebb részletezett kérdéseket megvizsgáltuk más aktorok szintjén is, így a civil szférában dolgozók és közemberek véleményei/álláspontjai is megjelennek a kutatásban. A WP6 során 10 szociológiai félstrukturált interjút készítettünk (átlagban 90-120 perc mindegyik) a civil szféra képviselõivel (interjúzás lezárult, adatok elemzése megtörtént). WP7 keretében 25 szociológiai félstrukturált interjút készítünk tanárokkal, szülõkkel, diákokkal, mindegyik interjú kb. 60-90 perc hosszúságú (interjúzás lezárult, adatok elemzése megtörtént).

 

Adatelemzésre használt módszer: A Ruth Wodak és kollégái által kidolgozott történelmi és kritikai diskurzus elemzés volt (Critical Discourse Analysis).

  

Eredmények

Interjúk:

• WP5: 1 interjú EU hivatalnokkal Európai Unió Magyarországi képviseletének feladatairól Magyarországon.
• WP6: 10 interjú a civil szféra képviselõivel a következõ négy témáról: oktatás liberalizációja/globalizációja; történelem oktatása; magán és egyházi iskolák szerepe közoktatásban; iskolai szegregáció Magyarországon.
• WP7: 25 interjú magyar állampolgárokkal (szülõk, tanárok, diákok) az oktatás helyzetérõl. A következõ négy témáról beszélgettünk: oktatás liberalizációja/globalizációja; történelem oktatása; magán és egyházi iskolák szerepe közoktatásban; iskolai szegregáció Magyarországon.

Publikációk:

• Kovács, A. Horváth, Zs. Vidra, The Ferry-Country between East and West: Debates on Modernity and Europe in Hungary In: Atsuko Ichijo (Ed.): Europe, Nations and Modernity. Palgrave, Macmillan, 2011. p. 158-182.

Konferenciák:

• A projekt kezdete óta öt konferencia a konzorcium és a tanácsadók részvételével (Kingston, Párizs, Rijeka, Helsinki, Istanbul).
• IME Záró konferencia: ‘Identities and Modernities in Europe’ - 2012. március 28., Royal Kingston Suite, Antoinette Hotel, Kingston