Vezető kutató: Vizi Balázs

Résztvevők: Dobos Edgár, Nagy Noémi, Kántor Zoltán, Korhecz Tamás, Tóth Norbert

A kutatás futamideje: 2016. október 1. – 2020. március 31.

Projektfinanszírozás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap, OTKA-K120469

Az 1990-es években az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács keretében is számos kisebbségvédelmi okmányt fogadtak el. A multilaterális kezdeményezéseken és szerződéseken túl (Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény; Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája) sok kétoldalú szerződést is kötöttek az európai államok. A kutatás célja, hogy a kétoldalú szerződések elemzésén keresztül értékelje, milyen szerepet játszanak a kisebbségek jogainak védelmében ezek a szerződések, mennyire hatékony a végrehajtásuk, milyen párhuzamokat lehet vonni a különböző államok hasonló szerződéseivel és kétoldalú kapcsolataival. Kiemelt figyelmet kap a Magyarország és szomszédjai között megszületett alapszerződések és más kisebbségvédelmi megállapodások keletkezésének körülményei, alkalmazásának tapasztalatai és problémái.

A kutatás új perspektívába helyezheti Magyarország anyaállami szerepvállalását, értékelheti és értelmezheti a kétoldalú szerződések szerepét a kisebbségeket érintő ügyekben és a magyar nemzetpolitikában. Az összehasonlító elemzés és a dél-kelet-európai államok bevonása a kutatásba tágabb európai környezetben teszi értelmezhetővé a kisebbségi jogi normák megjelenését a kétoldalú kapcsolatokban.

A kutatás arra keresi a választ, hogy a közép- és kelet-európai valamint a nyugat-balkáni országok között milyen szerepet játszottak a bilaterális szerződések a kisebbségvédelemben? Milyen hatása lett a Magyarország és szomszédjai között megkötött alapszerződéseknek a kisebbségek helyzetének változásában? Mennyire hatékonyak ezek?

A kisebbségeket érintő kétoldalú szerződésekben a szerződő államok rendre jogi kötelezettségként ismernek el és hivatkoznak olyan ENSZ, EBESZ vagy Európa Tanács dokumentumokra, amelyek jogilag nem kötőerejű ajánlásokat tartalmaznak. Mennyiben lehet ezt a gyakorlatot egy regionális nemzetközi szokásjog kialakulásaként értékelni?

A szerződésekben létrehozott kisebbségi vegyesbizottságok működésének, a vegyesbizottságok üléseinek és jegyzőkönyveinek elemzése feltárja, hogy mennyire tartják be a kormányok vállalásaikat, milyen formában ültetik át a gyakorlatba a vegyesbizottsági megállapodásokat. Fontos kérdés, hogy miként valósul meg a kisebbségek részvétele a szerződések alkalmazásában, a vegyesbizottságok munkájában.

Eredmények:

  Kormányközi kisebbségi vegyesbizottságok jegyzőkönyvei

Publikációk:

Vizi Balázs (szerk.): Magyarország és szomszédai. A kisebbségvédelem kérdései a kétoldalú szerződésekben  Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet, L'Harmattan (2021). 294. p. 

Miran Komac - Vizi Balázs (szerk.) A magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény háttere és gyakorlata. L'Harmattan (2019)

Fedinec Csilla, Szarka László, Vizi Balázs (szerk.): Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989-2014. Gondolat Kiadó (2018)

Dobos Edgár: Challenges of Inclusion and Mobility in a Multilingual Region: The Case of Vojvodina, A: Hungarian Centre for Human Rights Publications Special edition pp. 7-29 (2018)

Beretka Katinka, Korhecz Tamás: The Agreement between Serbia and Hungary on the Protection of National Minority Rights, Hungarian Journal of Legal Studies, vol. 60, 2019/4 (2019)

Tóth Norbert: The Temporal Effect and the Continuance in Force of the Treaty of Trianon. A Hundred Years Later. Szabó, Marcel (editor-in-chief): Hungarian Yearbook of International and European Law. Eleven International Publishing, the Hague. pp. 136-156., (2020)

Tóth Norbert: Hatékony részvétel a közéletben? A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok esete. In: Kis Kelemen Bence; Mohay Ágoston; Pánovics Attila (szerk.) Ünnepi tanulmánykötet Bruhács János 80. születésnapja tiszteletére. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, (2019).

Vizi Balázs: A kisebbségek védelme az olasz-horvát és az olasz-szlovén kétoldalú kapcsolatokban, Kisebbségi Szemle 2:(4) pp. 33-48. (2017)