Nyitóoldal Kisebbségi kérdés a magyar-román diplomáciai kapcsolatokban Bethlen István miniszterelnöksége idején (NKFIH PD 112304)

Kisebbségi kérdés a magyar-román diplomáciai kapcsolatokban Bethlen István miniszterelnöksége idején (NKFIH PD 112304)

Vezető kutató: Marchut Réka

Időtartam: 2014-

Támogatási forrás: NKFIH PD 112304 (2014-2018)

 

Hipotézis, kulcskérdések, a projekt fő célkitűzései

Trianont követően a kelet-közép-európai térség államaiban a külpolitika meghatározó eleme a kisebbségi kérdés volt. A határok átrendezésével a régió legjelentősebb kisebbsége a magyar lett és legnagyobb számú határon túli magyar kisebbség a romániai lett. A magyar-román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quot elfogadni nem akaró és tudó vesztes kis állam, valamint egy a status quot fenntartani érdekelt győztes középállam diplomáciai harcáról volt szó. Ilyen helyzetben a megegyezésre, a kompromisszumkeresésre vajmi kevés esély volt/lehetett. Az is bizonyos, hogy a bilaterális kapcsolat önmagában nem értelmezhető, és annak lehetőségei sem csupán a két állam viszonyának a függvényei. És ebből a keretből fogalmazzuk meg azt a hipotézist, hogy amikor a nemzetközi viszonyok úgy kívánták, lehetett esély a megegyezésre.

Kutatásunk kulcskérdései a következők:

  1. A hivatalos magyar külpolitika szűk lehetőségei ellenére mennyire tudta hatékonyan befolyásolni a román kormány politikáját a magyar kisebbséggel szemben?
  2. A román kormányzatok mit tudtak elérni Budapesten a magyarországi románok érdekében? A magyarországi románság Trianon után létszámában jelentősen megfogyatkozó erősen asszimilálódó nemzeti kisebbség volt. Vallásukat tekintve azonban élesen elkülönültek a többségi magyarságtól, ezért ezen a téren az asszimiláció folyamatát lassítani lehetett.
  3. A Romániában lévő magyar diplomáciai és konzuli testületnek milyen kapcsolatrendszere volt más államok diplomáciai és konzuli képviselőivel? Ezeket a kapcsolatokat hogyan tudták indirekt módon esetlegesen a törekvéseik segítségére állítani? És hogyan reagált erre a budapesti román diplomácia?
  4. Németország külpolitikájában 1929-ig a Südostraum csak másodlagos jelentőségű volt a francia kapcsolatok után. A Streseman-i teljesítési politika nem különösebben foglalkozott ezzel a régióval, de a szakirodalomból tudjuk, hogy Románia és Jugoszlávia elsősorban kereskedelmi szempontból fontos volt Németország számára és innen nézve tesszük fel a kérdést, hogy miként hatott a magyar-román viszonyra weimari politika? És a kereskedelmi szempontokon túl a térségnek az itt élő német kisebbség miatt is érdekeltsége volt. Tudjuk, hogy a magyar kormány létre szeretett volna hozni egy magyar-német egységfrontot a szomszédos államokban, de ez nem sikerült neki, és nem utolsósorban ezért sem, mert Berlinben ezt nem akarták. Ennek ugyancsak kihatása volt a magyar-román kapcsolatok alakulására, de ennek hogyanja és mértéke nem feltárt.

A projekt célkitűzései

Célunk alapkutatás elvégzése, melyben politikatörténeti és diplomáciatörténeti aspektusból vizsgálnánk Magyarország és Románia diplomáciai kapcsolatait és abban a kisebbségi kérdés megjelenését 1921 és 1931 között, abban az időszakban, amikor a magyar külpolitika irányítója nem a mindenkori külügyminiszter, hanem sokkal inkább az államférfiúi képességekkel bíró miniszterelnök, Bethlen István volt. A belpolitikailag egységes képet mutató Magyarországgal szemben, Romániában politikai váltógazdaság folyt a nemzeti liberálisok és a parasztpártiak között. Bár a román politikai erők kifelé összefogtak, mégis más-más lehetőség adódott a magyar kormány számára a kisebbségi sérelmek orvoslására.

Célunk, hogy forrásfeltáró, forrásfeldolgozó munkánkkal megismerjük a két ország egymás kapcsolatában való mozgásterét és lehetőségeit.

A kutatás előzményei

A kutatás alapkutatási része az NKFIH PD 112304. sz. projekt keretében valósult meg. Ennek eredménye röviden:

Kisebbségi kérdés a magyar-román diplomáciai kapcsolatokban Bethlen István miniszterelnöksége idején (NKFIH PD 112304. sz.) c. projekt 2014.09.01-2018.03.31-ig valósult meg. A kutatás levéltári források felkutatására, digitalizálására, feldolgozására irányuló alapkutatás volt. A témával kapcsolatos budapesti, bukaresti és berlini levéltárakban fellelhető források összegyűjtése, rendszerezése sikeresen megtörtént. A feldolgozásuk és egyben hasznosításuk 10 folyóiratcikkben/könyvfejezetben már nyilvánosan is olvasható. Valamint összeállt a tervezett forráskiadvány, mely kb. 500 oldalon több mint 200 eddig még nem publikált levéltári forrást tartalmaz, ami a korszakkal foglalkozó kutatók számára lesz elsődlegesen hasznos. Megjelenése 2020 végére várható, és mindez alapul szolgál majd középtávú célként egy monográfia megírásához.

A kutatás módszerei

A kutatás elsősorban levéltári kutatómunka és az ott fellelt források feldolgozásából áll. Levéltári kutatásokat folytattam a német Külügyi Levéltárban, a bukaresti Külügyi Levéltárban és a bukaresti Központi Történeti Levéltárban. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában átnéztem és jegyzeteltem/digitalizáltam a Külügyminisztérium Politikai Osztályának iratait (K63) és a KÜM Politikai rezervált iratait (K64). A berlini és a bukaresti levéltárakban a releváns iratanyagot mind fényképeztem is, majd egy következő fázisban ezeket az iratokat jelzet szerint szálanként pdf-é alakítottam.

Ezt követően történt meg az iratok szelektálása a forráskiadványba. A szelektálás fő szempontjai: az irat adjon átfogó képet egy-egy kérdésről; lehetőleg minden fontosabb témakörre meglegyenek a releváns források; egy-egy probléma több szempontú bemutatására legyenek alkalmasak; makrotörténeti jellegűek legyenek – egy-egy mikrotörténeti kérdés akkor került bele, ha az a történeti struktúrára mutat rá.

A forráskiadványban magyar, román és német nyelvű források szerepelnek. A források lábjegyzetelése folyamatban van. NKA könyvkiadási pályázatán nyert összegből megvalósulhat az idegen nyelvű szövegek magyarrá fordítása.

A hatalmas forrásanyag eredményeit tanulmányok formájában publikálom, melyek előkészítői egy tervezett monográfiának.

A kutatás eredményei 2019-ben

Hatalomváltás és társadalom a Kárpát-medence térségében A szuverén hatalom változásainak hatásai a társadalomra(16–20. század) c. konferencián a Magyar Történelmi Társulat szervezésében Tengelicen 2019. augusztus 14-16. előadás. Címe: A román nemzetépítésre adott kisebbségi magyar és német válaszok az 1920-as években

A magyar–román viszony és a német külügyminisztérium az 1920-as években. SZÁZADOK 153: 4 pp. 769-802. (2019)

A forráskiadvány olyan készültségi fokra szerkesztése, hogy beadhatóvá vált az NKA Könyvkiadási pályázat, melyen nyertem.

Publikációk

A kutatáshoz kapcsolódó írás a TK oldalán: A romániai pápalátogatás történeti előzményeiről (2019. május 29.)

2020. évi kutatási beszámoló