Példa és útmeghatározó, iskolateremtõ és egy pompázatosan gazdag életmû megformálója.
Ilyen volt Boglár Lajos azoknak, akik tanítványai, kollégái, pályatársai lehettek a kulturális antropológia magyarországi megalapozásában.
Három hónappal korábban ment el, mint hogy 75. születésnapját ünnepelhettük volna. Az akkor készülõ üdvözlõ kötet immár emlékkötetté lett, de talán ebben a formában is tükrözi a hatás, az együttgondolkodás, az árnyalt közelítésmódok, a tolerancia és az elkötelezettség boglári mintáját.
Antropológiai kutatás és film, fotó és múzeum, tanítás és gyûjtés volt Boglár Lajos élete, no meg a Terep tisztelete. Azé a társadalmi terepé, amely lehetett akár az Orinoco õserdeiben, a piaroa indiánoknál, akár az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén, vagy a Sasadi úton Budán, de ahol mindig az Ember volt a fontos: a cselekvõ, az értõ, a megoldást keresõ, a belátó, a hívõ, a kultúra teljességét átélõ ember, s nemkülönben a Kutató: a felfedezõ, a tévedõ, a definiáló, az élménygyûjtõ, az interpretáló és a lehetséges közelítéseket keresgélõ is.
A Boglár-iskola a budapesti kulturális antropológia tanszék közegébõl indult, ezen a terepen találtak elfogadásra olyan társtudományok képviselõi is, akik számára pályájuk során Boglár Lajos a viszonyítási pontot jelentette, vagy akik hallgatói, barátai lehettek. S talán mindannyiunk számára egyformán fontos, hogy oktatók, kutatók, hallgatók körei mindig vissza-visszatalálhatnak erre a biztos bázisra, amíg van, aki folytassa az életmûvet. A folytatás szándéka segítette életre az itt egybegyûjtött tisztelgõ írásokat is.
* * *
A terep, a valóságos közeg irányította (és irányítja) viselkedésemet: hogy ez mennyire sikerül, abból szoktam lemérni, hogy távozáskor elhalmoznak kérésekkel – tehát visszavárnak.
Boglár Lajos
Hofer Tamás: Emlékezés Boglár Lajosra
Csepeli György: Búcsú Boglár Lajostól
Sárkány Mihály: Boglár Lajos
Elsõ rész. BOGLÁR ÉS ÉN
Hajnal Virág: 'Azzal kávézunk, akivel jóban vagyunk'
Halmos István: Egyetemes néprajzkutatás
Horváth Henriett: Barcelona a Sasadi úton
Grisell Martínez de León: Egy autentikus út a Szent Hegyre
Papp Richárd: Intuitív antropológia 2.
Paulics Petra: 'Újra-magyarok' között Brazíliában
Szántó Diana: 1993. június – útinapló
Második rész. MEGKÖZELÍTÉS ÉS MÓDSZER – az antropológus mestersége
Boglár Lajos–Tomory Ibolya: A 'bozótiskolától' az egyetemig
Boross Balázs: Utak a csángókhoz
Domokos Vera: Terepnaplómat olvasva
Féner Tamás: A fotóriport
Horváth Kata: A 'barlanglakás' mint elbeszélt hely
Huseby-Darvas V. Éva: Jegyzetek a Magyarországon végzett terepmunka szakmai és személyes dilemmáiról
Prónai Csaba: Cigányok Brazíliában
Szász Antónia: 'A nõk kezében tönkremegy az arany'
Harmadik rész. VALLÁS ÉS KULTÚRA
Angyalosy Eszter: 'A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon..'
Ausztrics Andrea: Tradíció és szórakozás
Bakó Boglárka: Egybefolyt terek
Bereczki Ágnes: A Sarlós Istenrõl – másképpen
Drjenovszky Zsófia: Az élet körforgása
Kardulesz Rita: Chiaraje, Tocto, Mikayo
Kiss Enikõ: Lepelben vagy koporsóban?
Koncz Ákos: Az adventista vallás szerepe a gábor cigányok identitásformálódásában
Leonard Mars: Makói beszélgetések egy nyugalmazott katolikus pappal és házvezetõnõjével
Saber El-Adly: A rontás avagy a szemmelverés
Schiller Katalin: A QoyllurR’ity ünnepe
Szabó Orsolya: '... és vége is, mert többen nincsenek'
Tasi István: Táncoló fehérelefántok
Zörgõ Szilvia: Tér és idõ a Hit Gyülekezetében
Negyedik rész. KULTÚRÁK TÜKRÉBEN – esettanulmányok
A. Gergely András: Egy angolkert érdekdzsungelében
Bali János: Szimpátiaidentitás
Bindorffer Györgyi: Az asszimilációs folyamatok alakulása Véménden
Farkas Attila Márton: Az egyiptomi „képi filozófia” tanulsága
Heltai Gyöngyi: Kulturális szigetek, pluralizmus, kreolizáció?
Marida Hollos–Ulla Larsen: Mely afrikai férfi vállal kisebb családot és miért?
Kovács Nóra: Szavak nélkül – a milonga
Pálos Dóra: Kászon látványvilága
Puskás-Vajda Zsuzsa: Az egyéni tapasztalatok szerepe a lokális önszervezõdési folyamatokban
Szeljak György: 'Az orvos csak bizonyos betegségeket ismer...'
Tesfay Sába: Gáborgazdasági tevékenységek
Török Ágnes–Udvarhelyi Éva Tessza: Egy tiszta város piszkos lakói, avagy 'aluljáró-takarítási szertartások' Budapesten