"Az elmúlt években közös munkával építkezett a magyarság - megerõsödött intézményeiben és szellemi eredményeiben. Minden esélyünk megvan arra, hogy a térségbeli realitásokat szem elõtt tartva, a régiós együttmûködést és stabilitást célul tûzve, tovább erõsítve a magyar-magyar szolidaritást és messze távol tartva a pártpolitikát a nemzeti kérdésektõl, sikeres európai közösség legyünk.

A magyar közösségek összetartozása nem csak a közös múlt megvallása, de a nyelvi és kulturális azonosság rendezvényekben, intézményekben testet öltõ programja - közös program a jövõre. Az elmúlt néhány évben túlzás nélkül történelminek nevezhetõ változások zajlottak le a magyarság életében: közelebb kerültünk egymáshoz, szinte kivétel nélkül lebomlottak azok a határok, amelyek fizikailag elválasztották egymástól a magyar közösségeket, és az uniós tagsággal szinte a teljes Kárpát-medencei magyarság egy európai közösség polgárává vált.

Több szomszédos országban a magyar közösség az elnyomott kisebbségi létbõl eljutott a több cikluson keresztül tartó kormányzati szerepvállaláshoz, a megkerülhetetlen politikai jelenléthez. A külhoni magyar közösségek önálló módon létezõ és persze belsõleg tagolt és sokszínû entitások, amelynek tagjai a magyarországitól eltérõ politikai mezõben élnek. Érdekeik és terveik nem föltétlen esnek egybe sem az anyaország, sem az adott ország, még kevésbé a magyarországi, illetve az adott országbeli pártok értékeivel, érdekeivel. Ez az igazi autonómia, melynek valódivá formálása természetesen hosszú folyamat.

Térségünkben a kisebbség és többség, azon a jogon, hogy az adott régióban él, jogosulttá vált, hogy az ide érkezõ forrásokat hasznosítsa, elmaradt infrastruktúráját, intézményeit fejlessze, versenyképessé váljék, és a lehetõségekbõl realitást teremtsen. Mindezért azonban cselekedni kell. Magyarország, de a szomszédos országokban élõ magyarság vezetõinek a felelõssége is, hogy helyzetbe hozzuk a különbözõ térségekben élõ magyar közösségek tagjait. Ez lehet a közös program. Ennek részese lehet a tömbmagyarság és a szórvány. Ebben mindenki megtalálhatja a maga szerepét. A szolidaritás és együttmûködés szellemében a gyorsan változó világ körülményei között is elérhetõ, hogy az új történelmi helyzet adta kihívásokra megfelelõ módon reagáljunk, és a kínálkozó lehetõségeket kihasználjuk.

Négy évvel ezelõtt új egyezséget ajánlottunk: a realitásokkal számot vetõ, az együttmûködésre és a kölcsönös felelõsségvállalásra, a pártpolitika-mentességre és az egyenlõ közelség elvére építõ, a magyar közösségek differenciált helyzetére is figyelõ nemzetpolitikát. Egyidejûleg ügyelve a nemzeti önazonosság megõrzéséhez szükséges intézményrendszer fenntartására és a magyar közösségek által is lakott régiók fejlesztésére. Mindemellett törleszteni kellett egy régi adósságot, és nagyobb figyelemmel kellett fordulni a Kárpát-medencén kívül élõ magyarok felé is, a nemzetpolitika integráns részévé téve a nyugati magyarságot.

Nemzeti jelentõségû intézmények és programok, megújított Szülõfõid Alap, külhoni magyarok kulturális fesztiválja, Szórvány Tanács és szórványprogram, térségfejlesztés és EGTC, nyelvoktató és örökségmentõ programok - mind-mind olyan ügy, amely az elmúlt négy évben született vagy került be a nemzetpolitikai tematikába. És még nem beszéltünk az ezernyi programról, a könyvtárakról, színházakról, iskolákról, kultúrházakról, amelyek hordozói közös nyelvi és kulturális örökségünknek, és amelyek támogatása politikánk központi eleme volt.

Négy év nem túl hosszú idõ, de talán mégis elegendõ ahhoz, hogy számot vessünk azzal, mennyire sikerült megerõsíteni a magyar-magyar szolidaritást, megváltoztatni a korábbi egyenlõtlen támogatói-támogatotti szerepmegosztást, stabilizálni a magyar intézményrendszert, és kiemelni a pártpolitikai vitákból a magyarság ügyét. Röviden, sikerült-e a fizikai határok lebomlása után megkezdeni a bennünk rögzült mentális határok lebontását.

Ennek bemutatására teszünk kísérletet ebben a könyvben.
 

(Elõszó - Gémesi Ferenc
a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára)

 

Kapcsolódó link:

Építkezõ magyarság él a Kárpát-medencében - Fizikai és szellemi értelemben is építkezõ magyarság él a Kárpát-medencében - jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok - Az építkezõ nemzet címû kötet szerdai budapesti bemutatóján. Bõvebben