"A kronológia szerkesztésével kapcsolatos elvi és gyakorlati megfontolásokat a sorozat elsõ kötetének elõszavában ismertettem.1 E második kötet is azok alapján készült. Továbbra is elsõsorban a korábban még fel nem tárt, vagy a szélesebb közönség számára nem hozzáférhe-tõ forrásokra igyekeztem támaszkodni.

E kötetben a folyamatoknak a napi sajtóban való tükrözõdését alapvetõen az Újvidéki Rádió eddig még nem publikált mûsoranyaga alapján mutattam be – ezt számomra Kókai Sándor fáradhatatlan gyûjtõ és rendszerezõ munkája tette lehetõvé – és, az elõzõ kötettõl eltérõen, csak hellyel-közzel egészítettem ki a Magyar Szó szemlézésével. Napilapunk régi számai több könyvtárban is megtalálhatók, és talán az sem marad sokáig vágyálom, hogy digitálisan is elérhetõk legyenek.

Másodrészt, továbbra is bõven idézek a belgrádi magyar nagykövetségnek a Magyar Országos Levéltárban õrzött iratanyagából. Sok olvasó számára ez bizonyára egy eddig teljesen isme-retlen világba nyújt bepillantást. Pótolhatatlan segítség volt Tóth Ágnes részérõl, hogy rendel-kezésemre bocsátotta a kutatásai során általa feltárt anyagot. Köszönetmondásomat elsõsor-ban további buzdításnak szánom.

Harmadrészt, a kronológiai tételek jelentõs részét az adott kor szereplõinek levelezésébõl vett idézet – nem egy esetben egy-egy levél teljes szövege – képezi. Ezek többsége – a Sinkó-levelezés egy részének kivételével – szintén most kerül elõször közlésre. A tárgyalt idõszak tekintetében ezeknek a leveleknek új szerepe is van. Az ilyen forrásoknak a kronológia elsõ kötetében pótolhatatlan jelentõségük volt tényanyaguk, adattartalmuk tekintetében, tehát álta-luk értesültünk arról, amit az újság nem írt meg, a levéltárban pedig nem kutatható. A második kötet által tárgyalt idõszakban azonban emellett azért is fontosak ezek a dokumentumok, mert általuk nyerünk betekintést a szereplõk szemléletmódjába, értékelveibe, megfontolásaik indítékaiba."

(Részlet a kötet elõszavából)