Eric Hobsbawm egy helyen így fogalmazott: a nemzet, a nacionalizmus – tudjuk – fentrõl konstruált fogalmak, de nem fogjuk megérteni õket mindaddig míg 'alulról' is meg nem vizsgáljuk õket, a mindennapi életüket élõ és abban gondolkodó emberek értelmezéseinek, reményeinek, igényeinek, valahová tartozásának és érdekeinek szintjén. Erre a feladatra vállalkozik egy most megjelent könyv (Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town, Princeton University Press, 2006), amelynek szerzõi Rogers Brubaker, Feischmidt Margit, Jon Fox és Liana Grancea szociológiai, antropológiai és történettudományi módszereket egyaránt alkalmaznak ahhoz, hogy a nacionalizmus és az etnicitás jelenségeinek Janus-arcúságát, felülrõl és alulról konstruált, használt és tapasztalt módjait be tudják mutatni. A könyv empirikus anyaga Kolozsvárról származik, és e tekintetben a városi etnicitás, a kelet-közép európai nacionalizmusok és interetnikus kapcsolatok kutatói számára egyaránt hasznos olvasmány lehet. De, amiként az elõszóban maguk is fogalmaztak, nem egy Kolozsvárról szóló könyvet írtak, hanem egy olyan empirikusan megalapozott – többéves terepmunka, több mint száz interjú, megfigyelések feljegyzései – értelmezést, amely a jelenség, nacionalizmus és etnicitás, megértését analitikus értelemben is elõbbre viszik.
A könyv két nagyobb fejezetre tagolódik, az elsõ része a nemzeti kérdés és a nacionalizmus múltját és jelenét tárgyalja egyre szûkülõ koncentrikus körökben, amely a régiótól, Erdélyen keresztül jut el Kolozsvárig. A jelenkori nacionalizmusok és etnopolitikai konfliktusok állnak az elsõ rész utolsó fejezetének középpontjában, ahol a szerzõk a rendszerváltás utáni iskolakonfliktusokra, a kolozsvári városi terekért folytatott szimbolikus küzdelemre, valamint a magyar kisebbség reprodukciójának igen fontos kérdéseit feszegetõ népszámlálási-diskurzusokra koncentrálnak. A könyv második része – amely a Mindennapi etnicitás címet viseli – a tematikus monográfiákra nem jellemzõ módon kezdõdik: egy Portrék és egy Mindennapi elfoglaltságok (Preoccupations) címû fejezettel. A szerzõk itt kifejezõdõ szándéka az volt, hogy az etnicitást ne önmagában mutassák be, mert – mint fogalmaznak – az etnicitás nem egy önálló területe a mindennapi életnek, hanem egy olyan keret, amelyben elhelyezõdnek, meghatározott értelmet nyernek annak eseményei, résztvevõi, körülményei.
A könyv további fejezetei érdekes, egy szavas címek alatt (Categories, Languages, Institutions, Mixings, Migrations, Politics) az általuk jól jelzett megközelítésekbõl vizsgálják az etnicitás mindennapi jelenségeit. A Kategóriák c. fejezet Brubaker, Loeveman és Stamatov korábbi cikkében megjelent, majd Brubaker Ethniciy without groups c. könyvében részletesebben leírt kognitív megközelítést alkalmazza. Az intézmények vonatkozásában nem annyira azok tartalmát vagy misszióját, hanem társadalmi hatásaikat, az általuk megvalósuló etnikai reprodukciót – valamint annak korlátait – mutatják be és értelmezik. A mikroelemzés – amely kétségtelenül e munka egyik legnagyobb újdonsága – a nyelvhasználatról és az etnicitásnak a multietnikus helyzetekben való performatív megjelenésérõl szóló fejezetekben érvényesül leginkább. Az utolsó fejezet kapcsolja össze a kétféle megközelítést úgy, hogy azt vizsgálja, miként beszélnek a politika nemzeti tematikáiról – a nacionalista politikai vezetõkrõl, az autonómia és státusztörvény kérdéseirõl – a mindennapi életben.
A könyv epilógusa a nacionalizmus és etnicitás 90-es évekbeli kolozsvári jelenségeit nagyobb történeti és földrajzi távlatokban látni kívánók számára foglalja össze a kutatók következtetéseit. Azok pedig, akik az empíria miatt veszik kézbe ezt a könyvet, annak végén találnak egy módszertani mellékletet, amely egy párbeszéd apró részleteiben mutatja meg, hogy a mindennapi beszédben miként jön létre a különbség, a mi és az õk közötti etnikus határ.
(F. M.)
TABLE OF CONTENTS
Part One: Nationalist Politics, Past and Present
Chapter 1: The National Question in East Central Europe; Empire and Nation
Historical and Ethnocultural Claims in the Habsburg Lands; Ethnic Intermixing and National Conflict; Nationalist Claims and Counterclaims; The National Question Recast; World War II and After
Chapter 2: Transylvania as an Ethnic Borderland
The Three Nationes; 1848: The Emergence of Modern Nationalism; Dualist Hungary as a Nationalizing State; Nationalization Reversed; War and Regime Change; The Return to the 'Nation'
Chapter 3: From Kolozsvár to Cluj-Napoca
Kolozsvár in Nationalizing Hungary; From Kolozsvár to Cluj; Once Again in Hungary; The Transition to Communist Rule; The Romanianization of Cluj
Chapter 4: Cluj after Ceausescu
The Re-emergence of Ethnopolitical Contention; The Struggle over Separate Schools in Cluj and Târgu-Mures; Gheorghe Funar and the Nationalization of Public Space; Reproducing Ethnicity: A Hungarian University in Cluj?; Counting and Categorizing; Conclusion
Part Two: Everyday Ethnicity
Chapter 5: Portraits
Mari and Family; Emilia; Karcsi and Ági; Ana; Zsolt and Kati; Claudiu and Lucian
Chapter 6: Preoccupations
Getting By; Everyday Coping Strategies; Getting Ahead; Accounting for Success; Conclusion
Chapter 7: Categories
Asymmetries; Cues; Doing Things with Categories; Ethnic and Regional Categories; Conclusion
Chapter 8: Languages
Interaction with Strangers; Private Talk in Public Places; Language Choice in Mixed Company; Language Mixing in Intraethnic Settings; Conclusion
Chapter 9: Institutions
Schools; Churches; Workplaces; Associations; Media; Conclusion
Chapter 10: Mixings
Disagreement and Conflict; Avoidance; Joking and Teasing; Choices; Conclusion
Chapter 11: Migrations
'Aici nu se mai poate'; Stigmatized Citizenship; The Ambivalent Homeland
Chapter 12: Politics
Funar; DAHR; Autonomy; Status Law; Conclusion; Epilogue
Appendix A: An Example of the Interactional Emergence of Nationalism
Appendix B: A Note on Data
Bibliography
Index