Az EDUMIGROM (2008–2011)
"Az oktatáson belüli etnikai különbségek
és a városi ifjúság széttartó
életpályái a kibõvített Európában"
címû kutatás célja feltárni, hogy az oktatási rendszerekben és az oktatás folyamatában ható etnikai különbségek miként járulnak hozzá ahhoz, hogy az iskolázás befejeztével markánsan divergáló életpályák várnak az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalokra, illetve a többségi társadalomhoz tartozó kortársaikra.
A projekt az Európai Unió kilenc - régi és új - tagországának részvételével azt vizsgálja, hogy a különbözõ jóléti rendszerekbe ágyazott, és eltérõ alapelveken nyugvó oktatáspolitikák és oktatási gyakorlatok milyen mértékû védelmet biztosítanak az etnikai kisebbségek marginalizációja ellen, illetve mennyiben válnak maguk is az egyenlõtlenségek növelésének és kirekesztés mechanizmusainak kiindulópontjaivá, fenntartóivá. Az projekt koncepcionális keretet és empirikus adatokat szolgáltat arra, hogy:
- összehasonlíthatóak legyenek a különbözõ történeti eredetû kisebbségek fiatal generációinak - így a posztkoloniális bevándorlók leszármazottainak, a gazdasági migrációval Európába települtek késõbbi generációinak, valamint Közép-Európa Roma közösségeinek – helyzetében mutatkozó hasonlóságok és különbségek,
- feltárhatóak legyenek a továbbtanulás, a munkaerõpiacra való bekerülés, és az életpályák alakulásának hátterében ható makro-társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és mikro-közösségi folyamatok közös és eltérõ vonásai,
- tipizálhatóak legyenek azok a társadalompolitikai válaszok, amelyeket az eltérõ fejlettségû, eltérõ berendezkedésû és történeti hátterû európai nemzetállamok ma az etnikai kisebbségi marginalizáció általánosan tapasztalható helyzetére adnak.
A projekt kvantitatív és kvalitatív adatok, valamint elemzõ háttértanulmányok gazdag tárháza az érintett problémák országokon belüli, regionális szintû és régiókon átívelõ összehasonlító vizsgálatára. Elkészült háttértanulmányok:
Magyarország oktatási rendszereinek fõbb sajátosságai,
- a kisebbségek helyzete az oktatás rendszerében, illetve a társadalmi integrációjukkal kapcsolatos fõbb oktatáspolitikai törekvések,
- az ország többségi-kisebbségi viszonyai, kisebbségpolitikája, etnikai kisebbségeinek kulturális és politikai reprezentációja, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos politikai diskurzusok fõbb jellegzetességei.
Ezt követõen két településen egyrészt kérdõíves kutatás folyt az általános iskolák nyolcadik osztályos - többségi és roma - tanulói körében, másrészt kvalitatív kutatás keretében egyéni és fókuszcsoportos interjúk készültek a tanulókkal és szüleikkel, tanárokkal, illetve intézmények képviselõivel.
Az elkészült közösségtanulmány szerkezetével és szempontrendszerével ugyancsak alkalmas a nemzetközi összehasonlításra.