A kötet tanulmányainak csomópontja az identitás reprezentációjának tagoltsága. Tóth Ágnes és Vékás János tanulmánya e fogalmak tisztázására és operacionalizálására összpontosít. 

   Az etnikai, társadalomszerkezeti  és regionális adottságoknak az iskolai teljesítményre gyakorolt hatását Morauszki András és Papp Z. Attila elemzi. Eszenyi Orsolya az etnicitásnak a társadalomszerkezeti vizsgálatokban való megjelenését tekinti át. A társadalmi önszervezõdések vizsgálatának keretében Bartl Ágnes a cigány pasztorációról, Lajtai Mátyás a roma civil szféráról ad statisztikai és intézményszociológiai áttekintést. A magyarországi etnikai pártszervezõdést Dobos Balázs vizsgálja nagy nemzetközi kitekintéssel, Vizi Balázs pedig az Európai Unió politikájában helyezi el a Magyarország kezdeményezésére létrejött Uniós roma keretprogramot. Hluchány Hajnalka tanulmányából a magyarországi kisebbségi elitek médiafogyasztása és politikai beállítódása közötti összefüggésekrõl kaphatunk helyzetképet, míg Balassa Szilvia és Kovács András az etnokulturális együttélésnek az etnikai sztereotípiákra gyakorolt hatását vizsgálta. Ilyés Zoltán és Tátrai Patrik a szlovákiai Zoboralján a Híd-Most és a Magyar Koalíció Pártjának választói bázisa közti különbségeket vizsgálta a kulturális és politikai antropológia módszerével.

   A két világháború közti idõszakra három történeti tanulmány összpontosít: Komoróczy Szonja a munkácsi jiddis sajtó belsõ vitáit, Marchut Réka a Pest megyei németeknek a magyar államhoz való lojalitását, illetve annak változásait vizsgálja, Bárdi Nándor pedig a romániai magyar elit budapesti kapcsolattartásába ad betekintést. A regionalizmusnak az 1990-es évekbeli ukrajnai megjelenését, a nemzetállam-építés és a történelmi, gazdasági, kulturális különbségek közti feszültségeket - a kárpátaljai viszonyok háttérelemzéseként - Fedinec Csilla tanulmánya mutatja be.

  Történelmi tapasztalat, hogy az identitás-politikákat nem lehet egyszerû sémákra építeni. A kötet sokféleségét nem csak interdiszciplinaritása adja, hanem az is, hogy egymás mellett kerülnek elemzésre a kisebbségkutatás legfontosabb csoportjai: a magyarországi  nemzetiségek, a cigányság, a zsidóság és a külhoni magyarok.

 

Tartalomjegyzék

  

• Tóth Ágnes–Vékás János: Az identitás természete
• Eszenyi Orsolya: Kvantitatív megközelítések, módszertanok a társadalomkutatásban és ezek kisebbségkutatási vonatkozásai
• Morauszki András: Az iskolai teljesítmény területi különbségei
• Papp Z. Attila: Pedagógiai hozzáadott érték a roma tanulói arány függvényében a magyar iskolarendszerben
• Lajtai Mátyás: Kísérlet a roma civil szféra méretének, térbeli elhelyezkedésének és három forrás példáján forrásmegszerzõ képességének vizsgálatára
• Hluchany Hajnalka: Médiafogyasztás és politikai beállítódás a magyarországi kisebbségi elit körében
• Bartl Ágnes: Keresztény egyházak hatása a cigányság integrációjára
• Vizi Balázs: A magyar elnökség az EU Tanácsban és az európai roma keretstratégia
• Dobos Balázs: Pártrendszer és etnikai pártok Magyarországon
• Balassa Szilvia-Kovács András: Kontextus és kontaktus. A kontaktus-hipotézis vizsgálata magyarországi vegyes lakosságú településeken
• Ilyés Zoltán-Tátrai Patrick: A Zobor-vidéki magyarság politikai megosztottságának kulturális és nemzeti identifikációs háttere + térkép
• Bárdi Nándor: Az ötödik hadoszlop? Betekintés a budapesti kormányzati politika és a romániai magyar elit két világháború közti kapcsolattartásába
• Tóth-Bartos András: Szórványkérdés és birtokpolitika Észak-Erdélyben 1940–1944 között
• Komoróczy Szonja: Munkácsi jiddis sajtó a két világháború között
• Marchut Réka: Erõterek metszéspontjában. Magyarországi németek 1920–1940 között - különös tekintettel Pest megyére
• Fedinec Csilla: Regionalizmus Ukrajnában