MTA TK Inkubátor program 2015–, kutatásvezető: Kállai Ernő
Az elmúlt több mint egy évszázadban mindösszesen 4 alkalommal volt komoly, a szakma által is elismert, országos reprezentatív adatfelvételen alapuló kutatás a roma közösségekre vonatkozóan Magyarországon. Az utolsó 2003-ban. A felgyorsult társadalmi folyamatok miatt már ez utóbbinak az eredményei is elavultnak számítanak, ráadásul alapvetően csak kvantitatív módszerrel felvett adatokat tartalmazott, ami már nem teszi lehetővé a kérdés árnyalt társadalmi megítélését, sem korszerű társadalompolitika kialakítását. Ebből a társadalmi igényből kiindulva, a kutatócsoportban résztvevők célja egy olyan „inkubátor” jellegű, pilot program megvalósítása, amely két év alatt a meglévő társadalomkutatási előzményeket felhasználva, kialakít és kipróbál egy olyan korszerű, kvalitatív és kvantitatív eszközöket is alkalmazó új módszertant, amely segítségével az MTA TK lesz a legfontosabb szereplő az empirikus adatfelvételen alapuló, reprezentatív romakutatások megvalósításában Magyarországon, a későbbiekben pedig esetlegesen a közép-kelet-európai, vagy még tágabb térségben.
Célunk továbbá mindazon szereplők megszólítása, akik az elmúlt évtizedekben romakutatással foglalkoztak, és az általuk és mások által kialakított tudásanyag összegyűjtésével és kritikai elemzésével olyan „tudásközpont” létrehozása, amely révén a hazai és a későbbiekben az európai, romákkal kapcsolatos tudományos érdeklődés kiindulópontjaként működhetünk.
Hasonlóan fontos célkitűzésünk, hogy az akadémiai szférában megjelenő, roma identitású kutatók bevonásával hozzájáruljunk egy olyan új tudományos generáció kialakulásához, amely korszerű, saját tudományos narratíva kialakításához is eljuthat.
Résztvevők
Az MTA TK kutatóintézeteiből:
- Kállai Ernő, Bogdán Mária, Máté Dezső, Papp Z. Attila (MTA TK Kisebbségkutató Intézet Romakutatások Osztályának tagjai)
- Janky Béla, Szalai Júlia (MTA TK Szociológiai Intézet)
- Pap András László, Dinók Henriett (MTA TK Jogtudományi Intézet)
- A. Gergely András (MTA TK Politikatudományi Intézet)
Külső résztvevők:
- Annabel Tremlet (University of Portsmouth ,School of Health Sciences and Social Work)
- Fosztó László (Az European Academic Network on Romani Studies titkára és az Romanian Institute for Research on Minorities Issues kutatója)
Az első szakaszban (2015. szeptemberétől 2016. szeptemberéig) intenzív elméleti munka zajlik. Műhelyvitákat szervezünk az új módszertan kialakítása érdekében. Így tematikusan sorra vesszük mindazon kvantitatív és kvalitatív eszközökkel megismerhető területet, amelyek egy része már a régebbi kutatásokban is megtalálhatóak voltak, valamint megfogalmazzuk azokat az új irányokat, amelyek egyedivé és új szemléletűvé teszik a jövő empirikus vizsgálódásait. Fontos szerepe lesz ebben az előzmények kritikai szemléletű összegzésének, illetve széles nemzetközi kitekintéssel a komparatív jellegű tapasztalatszerzésnek.
A szakasz végére a tapasztalatok összegzéseként, valamint az elvégzett elemző munka eredményeként kialakul egy olyan új módszertani csomag, amely alkalmas reprezentatív adatfelvételen alapuló romakutatás lebonyolítására.
A második szakasz (2016. szeptemberétől 2017. szeptemberéig) a kidolgozott új módszertani eszközök segítségével egy „próbakutatás” lebonyolítása, amely Magyarország egy megyéjére terjed ki. A kutatási eredmények prezentációja és publikálása mellett fontos szempont az is, hogy a „terepen” szerzett tapasztalatokat integráljuk a kidolgozott módszertanba, az elméletet a gyakorlathoz igazítsuk.
A 2016-2018-ban lezajlott kutatási program keretében a Nógrád megyei romák társadalmi helyzetét térképeztük fel empirikus kutatás segítségével. Ennek keretén belül 10 településen 200 családi kérdőív felvételére került sor, valamint 70 interjú készült, továbbá megfigyelések, óralátogatások, fókuszcsoportos beszélgetések zajlottak. A terepmunka 2017-ben befejeződött, elkészült 10 esettanulmány (minden településről), valamint egy összegző tanulmány a kérdőíves adatfelvétel adatainak elemzése alapján. A kötetbe szerkesztett anyagok megjelenése 2018 második felében várható. A kutatás résztvevői Antal István, Bogdán Mária, Fejős Anna, Keresztes-Takács Orsolya és Máté Dezső voltak. A kutatást Kállai Ernő vezette.