Update: a könyv bemutatója 2009. február 4-én
Az 1952 és 1960 között mûködõ Magyar Autonóm Tartomány olyan volt, mint egy kulturális üvegház. A MAT-ban otthon érezhette magát a többségben élõ magyar közösség, mivel az oktatási és kulturális intézmények, színházak, mûvelõdési házak és néptánc csoportok kiemelkedõ szerepet játszottak a magyar/székely identitástudat megõrzésében, annak ellenére, hogy ezeket a kommunista ideológiai sémák alapján mûködtették.
Az átlag székely ember úgy élte meg a Magyar Autonóm Tartományt, mint valamilyen természetes állapotot. Ha nem is tetszett neki ez a Sztálin közremûködésével nyert "autonómia", logikusnak és jogosnak tartotta a kétnyelvûséget, a magyarok részvételét a közigazgatásban, az érvényesülési lehetõségeket. Az osztályharc durva és embertelen voltát elítélte, de azt is látta, hogy az a "szocialista" világ, ami Székelyföldön épül, elfogadhatóbb és kevésbé idegen számára, ha anyanyelvén szólítja meg.
* * *
Stefano Bottoni 1977-ben született az olaszországi Bolognában. A Bolognai Egyetemen szerzett diplomát történelem szakon (2001), majd doktori fokozatot (2005). Ugyanezen az egyetemen 2005 és 2008 között tanított megbízott elõadóként. Jelenleg a Kelet-Piemonti Egyetem kutatója és az MTA Kisebbségkutató Intézetének külsõ munkatársa. Kutatási területe a kelet-európai kommunista rendszerek politika- és társadalomtörténete.
Eddig megjelent kötetei: Az 1956-os forradalom és a romániai magyarság (1956-1959). Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 2006; Transilvania rossa. Il comunismo romeno e la questione nazionale (1944-1965). Roma, Carocci Editore, 2007.
Tartalom
1. fejezet
A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása (1950-1952)
1.1. Az 1950-es közigazgatási reform és az elsõ szovjet javaslatok
1.2. Az új alkotmány elõkészítése és Luka László szerepe
1.3. A Magyar Autonóm Tartomány születése 1952 nyarán
1.4. Mellékhatások: a lakosság reakciója
2. fejezet
Differenciálódó román nemzetiségpolitika (1953-1955)
2.1. Kényszerpályán: az autonómia kezdetei
2.2. Sztálin után: folytonosság és törések a román belpolitikában
2.3. A MAT mint nem intézményes keret: a Statútum-ügy
2.4. A centrum-periféria viszony 1954-ben igazodás és válságjelek között
2.5. Magyarország új szerepe
2.6. "Haladó hagyományaink ápolása"
3. fejezet
Üvegház? Politika, kultúra, gazdaság a Magyar Autonóm Tartományban
3.1. A mûködtetõk világa: a politikai elit összetétele és funkciói
3.2. Az elit önazonossága és társadalomképe
3.3. Ideológiai harc és nemzeti küldetés: kultúra az üvegházban
3.4. Pártos szellemiség: az Igaz Szó
3.5. Harcias szórakozás: a Székely Színház
3.6. Tájékoztatás és nevelés: a Vörös Zászló keretizmusa
3.7. A gazdasági fejlõdés útján? Az autonómia társadalmi dimenziója
4. fejezet
Az 1956-os magyar forradalom hatása Romániában és a MAT-ban
4.1. Ellenõrzött enyhülés Romániában
4.2. A XX. kongresszus utáni bizonytalanság
és a magyar kérdés kiélezõdése
4.3. A forradalom visszhangja
4.4. Az állambiztonság válasza
4.5. Önbírálat és ideológiai szigorítás a MAT-ban
4.6. A katolikus kérdés és Márton Áron szerepe
5. fejezet
Zárójel bezárva: a MAT elsorvasztása és átszervezése (1959-1960)
5.1. Államépítõ terror: az 1956 utáni megtorlások mérlege és funkciója
5.2. A MAT és a szocialista erkölcs: közbûnözés és politikai vétség 1956 után
5.3. Tartalom nélküli forma. A MAT utolsó évei
5.4. Munkalátogatások a pártközpontból
5.5. Gazdaságfejlesztés: az utolsó vita Bukaresttel
5.6. Végjáték: a Maros-Magyar Autonóm Tartomány születése
Utószó
A kötetben felhasznált források
Rövidítések
Mutatók