Minden város magán viseli az elmúlt történelmi korszakok városépítészetének örökségét.
A mai Budapesten például a kiegyezés utáni nagy városépítési korszak "lenyomatai" mellett az államszocialista korszak városépítésének, mindenekelõtt a változó intenzitással, de a korszak folyamán mindvégig zajló lakótelep-építésnek a nyomai meghatározóak. A rendszerváltást követõen a városrekonstrukció különbözõ formái és a lakópark-építések mellett a bevásárlóközpontok és az irodaházak tömeges megjelenése alakítja át a város terét, és szorítja korlátok közé több évre a fejlõdést.
A kötetben a szerzõk egyrészt azt járják körül, hogyan alakult át a rendszerváltás óta a fõváros térbeni-társadalmi szerkezete, mi történt a belvárosi leromló területekkel, a lakótelepekkel és lakóparkokkal. Másrészt azt vizsgálják, hogy a várostervezésnek milyen szerepe volt a századfordulón, a szocializmus idején, és milyen hatása van manapság a fõváros térbeni-társadalmi szerkezetének alakításában.
A kötet szerzõi:
CSANÁDI GÁBOR
egyetemi docens – ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete
CSIZMADY ADRIENNE
egyetemi docens – ELTE TÁTK Empirikus Tanulmányok Intézete
tudományos fõmunkatárs – MTA Szociológiai Kutatóintézet
KOCSIS JÁNOS BALÁZS
egyetemi adjunktus – BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék
KÕSZEGHY LEA
tudományos segédmunkatárs – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet
TOMAY KYRA
tervezõ-elemzõ – VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság
Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda
Tartalomjegyzék
- Bevezetés
- 1. Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változása
- 2. A városközpont
- 3. A lakótelep és a lakópark
- 4. Fel- és leértékelõdõ területek
- 5. A fõvárosi agglomeráció átalakulása
- 6. A várostervezés és a társadalom
- 7. Módszertani kérdések
- Függelék
- Hivatkozások