Vezető kutató: Eiler Ferenc
Támogatási forrás: NKFIH K 112448
Háttér, megoldandó problémák. Előzmények a projektben
A magyarországi német kisebbségnek a vizsgált időszakban két hivatalosan elismert, országos szervezete volt. Ezek egy rövid párhuzamos, egymással versengő működéstől (1938-1940) eltekintve, időben egymást követve igyekeztek megszervezni a népcsoportot, és saját felfogásuknak megfelelően, jelentős mértékben eltérő politikai helyzetben képviselni annak érdekeit – a korszak egészében legtöbbször a magyar közigazgatás elutasító hozzáállása mellett. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) 1924-1940, a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) pedig 1939-1945 között fejtett ki aktivitást. A két szervezet történetének feldolgozására az elmúlt négy évtizedben alapvető – szemléletmódjukat tekintve sokszor egymással éles ellentétben álló – történeti feldolgozások születtek. A témakörben Magyarországon és Németországban megjelent releváns forráskiadások, tanulmányok és monográfiák a magyarországi, németországi és ausztriai levéltári forrásokra támaszkodva már lényegében feldolgozták a szervezetek országos vezetőségének magyar és német kormányzatokhoz fűződő viszonyát, programját és belső fejlődését. A feldolgozások azonban túlnyomórészt a makroszintre fókuszáltak, s bár az elemzésekben rendre előkerülnek regionális összefüggések, sőt természetesen a mondanivaló szempontjából fontos, helyi szintű események is, ez utóbbiak gyakran csupán a folyamatok, tendenciák érzékeltetésére szolgáló példaként jelentek és jelennek meg a vizsgálatokban. Az országos vezetés kifejezetten a helyi csoportok felé irányuló aktivitásának (megbeszélések, ünnepeken való részvétel, előadások stb.) szisztematikus feltárásával a mai napig adós a történettudomány.
Ugyanígy hiányos ismereteink vannak a falusi, városi tagszervezetek tevékenységéről is, mivel csak viszonylag kevés tudományos igényű helytörténeti, vagy mikrotörténeti munka tárgyalja behatóan ezt a kérdést. Korábban főleg a Tolna, Baranya, Pest és Bács-Kiskun megyei levéltárak közleményeiben jelent meg elvétve egy-egy olyan tanulmány, amely – legalább részben – a helyi szint tevékenységével foglalkozott. Az elmúlt években azonban született már néhány olyan monografikus igényű elemzés, amelyekben a kérdés teret kapott, még ha „csupán” a kitelepítés előzményeinek felvázolása kapcsán is. Lásd például Marchut Réka, Gonda Gábor, Grósz András, Eiler Ferenc doktori disszertációit, illetve tanulmányait.
Hipotézis, kulcskérdések, a projekt célkitűzései
A forrásfeltáráson nyugvó alapkutatás fő célja egy olyan országos vizsgálat megvalósítása, amely a két világháború közötti német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitását térképezi fel, s ez alapján többek között elkészíti a két szervezet eddig hiányzó országos „aktivitás- és konfliktus-térképét”. A rendelkezésre álló levéltári források, és német nyelvű periodikák segítségével rekonstruálja az MNNE és a Volksbund vezetésének (funkcionáriusainak) helyi csoportok felé irányuló aktivitását, valamint összegyűjti azokat az információkat is, amelyek fellelhetők a helyi csoportok tevékenységével kapcsolatban.
A/ Az országos szint aktivitása kapcsán választ keresünk arra a kérdésre, hogy a funkcionáriusok mely régiókat és településeket látogattak meg leggyakrabban, s arra is, hogy amennyiben eltérések figyelhetők meg ezen a téren, akkor annak mi volt az oka? Általában véve is fontos kérdés, hogy mik voltak a vidéki látogatások legfontosabb céljai (előadások, szüreti bál stb.), amellett persze, hogy minden ilyen út a szervezetépítés fontos eszköze volt. A kutatás segíthetne megválaszolni azt a kérdést is, hogy mely településeken, járásokban, megyékben jártak a látogatások leginkább konfliktussal a közigazgatás helyi, járási, megyei szerveivel, a lelkészekkel vagy tanítókkal, s mi ennek az oka? Az adatbázis kitűnő lehetőséget kínálhat arra is, hogy összevethessük az MNNE és a Volksbund vezetőségének aktivitását, és a helyi szintű látogatások céljában (például a Volksbund esetében egy új elem többek közt a „téli segély” propagálása a háború alatt stb.), valamint a közigazgatás reakciójában megfigyelhető esetleges eltéréseket is. Az is az elemzés tárgya kell, hogy legyen, hogy a két szervezet rövid párhuzamos működése idején milyen volt az aktivitásukban megfigyelhető különbség? (A Bleyer 1933-as halála és a Volksbund megalakulása közötti időszakban a vizsgálat fontos aspektusa lesz a kormányhoz közel álló „Gratz-csoport” belső ellenzékéhez tartozók (Basch-csoport) vidéki „aktivitási térképének” rekonstruálása.)
B/ A települési szint aktivitását rögzítő adatbázis segítségével megállapítható, hogy milyen aktivitási formák voltak jellemzők leginkább a helyi csoportokra, s volt-e ebben változás a két szervezet tevékenységének ideje alatt? (Itt igyekszünk kiszűrni azokat az eseményeket, amelyek az országos szint kezdeményezésére jöttek létre.) Melyek voltak azok a települések, amelyek a legtöbb rendezvényt tartották? Megfigyelhetők-e regionális különbségek az aktivitásban, s ha igen, akkor ennek mi lehet az oka? Az adatok azonban nem csupán a helyi csoportok aktivitásáról árulnak el sokat, hanem legalább annyira a közigazgatás nemzetiség-képéről, és a nemzetiségi problematikához való hozzáállásáról is. Megtudhatjuk azt is, hogy mely településeken számoltak be a legtöbb konfliktusról, és hogy ezeknek mi volt a forrása? De nem csupán a közigazgatás és a helyi német csoportok közötti feszültségről tudhatunk meg sokat, hanem a német és nem német lakosság között esetlegesen kialakult feszültségekről, sőt adott esetben még a német lakosságon belüli ellentétekről is. Külön (tartalomelemzésen alapuló) vizsgálatot érdemel, hogy mennyiben különböznek egymástól az egyes konkrét eseményekről készült beszámolók, ha azokat a nemzetiségi lapok vagy a közigazgatás tisztviselői készítették.
Alkalmazott módszer
Csakúgy, mint a két szervezet történetével foglakozó összes, más szerzők által eddig elvégzett elemzést, a projekt címében megfogalmazott kérdésfelvetés megválaszolását is jelentősen megnehezíti az a tény, hogy mind a két országos szervezet levéltára megsemmisült, s eltekintve néhány hagyatéktól, jó esetben is csupán az egyes minisztériumok és a közigazgatás (valamint az egyházak) megyei és járási szervei által elkészített, vagy általuk őrzött iratok állnak rendelkezésre a rekonstrukcióhoz. (A harmincas évek közepétől a főispánoknak havonta jelenteniük kellett a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak a területükön élő nemzetiségek aktivitásáról. Ez jelentősen megkönnyíti ennek az időszaknak a vizsgálatát.) Emellett a szervezetek német nyelvű lapjai olyan településekről szóló információkat is tartalmaznak, amelyek a projekt megvalósításánál mindenképpen figyelembe kell venni. A két különböző típusú forráscsoport abból a szempontból is kiegészíti egymást, hogy míg a levéltári anyag szükségképpen a közigazgatás szerveinek (általában nem nemzetiségbarát) hozzáállását tükrözi, addig a német lapok a szervezetek nézőpontjából közelítenek egy-egy eseményhez.
A vizsgálat alapvetően politika és szervezettörténet módszertanával dolgozik, emellett azonban a projektnek társadalomtörténeti aspektusai is vannak, amelyek a munka végső fázisában, az adatbázisokban felhalmozott információk kielemzése kapcsán kerülnek előtérbe. Ezen kívül a monográfia kéziratában külön fejezet foglalkozik majd azzal a kérdéssel, hogy egyes kiválasztott és általunk a problematikára jellemzőnek tartott események kapcsán mennyire tér el egymástól a szervezetek és a közigazgatás értékrendje és értékelése. Ebben a részben a tartalomelemzés módszertanát fokozottan segítségül hívjuk.
Felhasznált források
A felhasználni kívánt levéltári források egy részét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Osztályának iratai (K28), valamint a Belügyminisztérium rezervált iratai (K149) között találhatók meg leginkább azok a dokumentumok, amelyeket a projekt keretében fel kell dolgozni. (A főispáni jelentések jelentős számban megmaradtak, ami nagyon fontos forrást jelent a kisebbségek történetéről.) Emellett 12 megyei levéltárban a főispáni bizalmas iratok őrzik azokat a jelentéseket, amelyeket a közigazgatás alsóbb szintű (járási, települési) szervei juttattak el a német kisebbségek aktivitásával kapcsolatban a megyei illetékeshez. (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém) Amennyiben ezek a források csak töredékesen maradtak volna fenn, akkor a járási szint (főszolgabíró iratai) kutatásával a dokumentumok között remélhetőleg megtalálhatók a kisebbséggel kapcsolatos kimenő jelentések.
A levéltári dokumentumok mellett a másik fontos forráscsoportot a német szervezetek lapjaiban megjelentetett cikkek, beszámolók jelentik. Ezek feltárása is a vezető kutató feladata. (Sonntagsblatt, Neues Sonntagsblatt, Deutsche Zeitung, Deutscher Volksbote) Ezek amellett, hogy rendszeresen szemlézték a települési szinten történt fontosabb eseményeket, ki is egészítik a levéltári forrásokat, mivel ezek azokkal ellentétben a kisebbség országos vezetőségének nézőpontjából ismertetik az eseményeket.
Publikációk, adatbázisok
Kereshető adatbázis és dinamikus térkép:
A magyarországi német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitása 1924 és 1945 között
Tanulmányok:
Ungarns Nationalitatenpolitik von 1918 bis 1990 In: K. Lengyel Zsolt (szerk.): Ungarn- Jahrbuch 38. Regensburg, Verlag Friedrich Pustet, 2023. 127-177.
Érdekképviselet a semmiből: A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület hálózat- és közösségépítése (1924–1940) In Regio, 2023/ 1. sz. 3-30.
Magyarország nemzetiségpolitikája a két világháború között (1918-1938). KISEBBSÉGKUTATÁS, 2018/2 sz. 40-67.
A kisebbségek kategorizálásának kísérlete, mint politikai fegyver a magyar-német kapcsolatokban (1930-1931). REGIO, 2017/1. sz. 41-71.
A magyarországi német szervezetek történelempolitikai törekvései és a német kisebbségi sajtó (1921–1944) In: Filep, Tamás Gusztáv (szerk.) Ünnep és felejtés: Emlékezet, identitás, politika. Budapest, Kalligram Kiadó, 2018. 87-118.
Magyarország nemzetiségpolitikája (1918–1989). In: Eiler Ferenc – Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Helyi közösségek és nemzetiségpolitika. Argumentum, Budapest, 2020.
Tanulmánykötet:
Eiler Ferenc – Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Helyi közösségek és nemzetiségpolitika. Argumentum, Budapest, 2020.