Vezető kutató: Eiler Ferenc
Időtartam: 2015-2021
Támogatási forrás: NKFIH K 112448
1. Háttér, megoldandó problémák. Előzmények a projektben
A magyarországi német kisebbségnek a vizsgált időszakban két hivatalosan elismert, országos szervezete volt. Ezek egy rövid párhuzamos, egymással versengő működéstől (1938-1940) eltekintve, időben egymást követve igyekeztek megszervezni a népcsoportot, és saját felfogásuknak megfelelően, jelentős mértékben eltérő politikai helyzetben képviselni annak érdekeit – a korszak egészében legtöbbször a magyar közigazgatás elutasító hozzáállása mellett. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) 1924-1940, a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) pedig 1939-1945 között fejtett ki aktivitást. A két szervezet történetének feldolgozására az elmúlt négy évtizedben alapvető – szemléletmódjukat tekintve sokszor egymással éles ellentétben álló – történeti feldolgozások születtek. A témakörben Magyarországon és Németországban megjelent releváns forráskiadások, tanulmányok és monográfiák a magyarországi, németországi és ausztriai levéltári forrásokra támaszkodva már lényegében feldolgozták a szervezetek országos vezetőségének magyar és német kormányzatokhoz fűződő viszonyát, programját és belső fejlődését. A feldolgozások azonban túlnyomórészt a makroszintre fókuszáltak, s bár az elemzésekben rendre előkerülnek regionális összefüggések, sőt természetesen a mondanivaló szempontjából fontos, helyi szintű események is, ez utóbbiak gyakran csupán a folyamatok, tendenciák érzékeltetésére szolgáló példaként jelentek és jelennek meg a vizsgálatokban. Az országos vezetés kifejezetten a helyi csoportok felé irányuló aktivitásának (megbeszélések, ünnepeken való részvétel, előadások stb.) szisztematikus feltárásával a mai napig adós a történettudomány.
Ugyanígy hiányos ismereteink vannak a falusi, városi tagszervezetek tevékenységéről is, mivel csak viszonylag kevés tudományos igényű helytörténeti, vagy mikrotörténeti munka tárgyalja behatóan ezt a kérdést. Korábban főleg a Tolna, Baranya, Pest és Bács-Kiskun megyei levéltárak közleményeiben jelent meg elvétve egy-egy olyan tanulmány, amely – legalább részben – a helyi szint tevékenységével foglalkozott. Az elmúlt években azonban született már néhány olyan monografikus igényű elemzés, amelyekben a kérdés teret kapott, még ha „csupán” a kitelepítés előzményeinek felvázolása kapcsán is. Lásd például Marchut Réka, Gonda Gábor, Grósz András, Eiler Ferenc doktori disszertációit, illetve tanulmányait.
2. Hipotézis, kulcskérdések, a projekt célkitűzései
A forrásfeltáráson nyugvó alapkutatás fő célja egy olyan országos vizsgálat megvalósítása, amely a két világháború közötti német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitását térképezi fel, s ez alapján többek között elkészíti a két szervezet eddig hiányzó országos „aktivitás- és konfliktus-térképét”. A rendelkezésre álló levéltári források, és német nyelvű periodikák segítségével rekonstruálja az MNNE és a Volksbund vezetésének (funkcionáriusainak) helyi csoportok felé irányuló aktivitását, valamint összegyűjti azokat az információkat is, amelyek fellelhetők a helyi csoportok tevékenységével kapcsolatban.
A/ Az országos szint aktivitása kapcsán választ keresünk arra a kérdésre, hogy a funkcionáriusok mely régiókat és településeket látogattak meg leggyakrabban, s arra is, hogy amennyiben eltérések figyelhetők meg ezen a téren, akkor annak mi volt az oka? Általában véve is fontos kérdés, hogy mik voltak a vidéki látogatások legfontosabb céljai (előadások, szüreti bál stb.), amellett persze, hogy minden ilyen út a szervezetépítés fontos eszköze volt. A kutatás segíthetne megválaszolni azt a kérdést is, hogy mely településeken, járásokban, megyékben jártak a látogatások leginkább konfliktussal a közigazgatás helyi, járási, megyei szerveivel, a lelkészekkel vagy tanítókkal, s mi ennek az oka? Az adatbázis kitűnő lehetőséget kínálhat arra is, hogy összevethessük az MNNE és a Volksbund vezetőségének aktivitását, és a helyi szintű látogatások céljában (például a Volksbund esetében egy új elem többek közt a „téli segély” propagálása a háború alatt stb.), valamint a közigazgatás reakciójában megfigyelhető esetleges eltéréseket is. Az is az elemzés tárgya kell, hogy legyen, hogy a két szervezet rövid párhuzamos működése idején milyen volt az aktivitásukban megfigyelhető különbség? (A Bleyer 1933-as halála és a Volksbund megalakulása közötti időszakban a vizsgálat fontos aspektusa lesz a kormányhoz közel álló „Gratz-csoport” belső ellenzékéhez tartozók (Basch-csoport) vidéki „aktivitási térképének” rekonstruálása.)
B/ A települési szint aktivitását rögzítő adatbázis segítségével megállapítható, hogy milyen aktivitási formák voltak jellemzők leginkább a helyi csoportokra, s volt-e ebben változás a két szervezet tevékenységének ideje alatt? (Itt igyekszünk kiszűrni azokat az eseményeket, amelyek az országos szint kezdeményezésére jöttek létre.) Melyek voltak azok a települések, amelyek a legtöbb rendezvényt tartották? Megfigyelhetők-e regionális különbségek az aktivitásban, s ha igen, akkor ennek mi lehet az oka? Az adatok azonban nem csupán a helyi csoportok aktivitásáról árulnak el sokat, hanem legalább annyira a közigazgatás nemzetiség-képéről, és a nemzetiségi problematikához való hozzáállásáról is. Megtudhatjuk azt is, hogy mely településeken számoltak be a legtöbb konfliktusról, és hogy ezeknek mi volt a forrása? De nem csupán a közigazgatás és a helyi német csoportok közötti feszültségről tudhatunk meg sokat, hanem a német és nem német lakosság között esetlegesen kialakult feszültségekről, sőt adott esetben még a német lakosságon belüli ellentétekről is. Külön (tartalomelemzésen alapuló) vizsgálatot érdemel, hogy mennyiben különböznek egymástól az egyes konkrét eseményekről készült beszámolók, ha azokat a nemzetiségi lapok vagy a közigazgatás tisztviselői készítették.
3. Alkalmazott módszer
Csakúgy, mint a két szervezet történetével foglakozó összes, más szerzők által eddig elvégzett elemzést, a projekt címében megfogalmazott kérdésfelvetés megválaszolását is jelentősen megnehezíti az a tény, hogy mind a két országos szervezet levéltára megsemmisült, s eltekintve néhány hagyatéktól, jó esetben is csupán az egyes minisztériumok és a közigazgatás (valamint az egyházak) megyei és járási szervei által elkészített, vagy általuk őrzött iratok állnak rendelkezésre a rekonstrukcióhoz. (A harmincas évek közepétől a főispánoknak havonta jelenteniük kellett a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak a területükön élő nemzetiségek aktivitásáról. Ez jelentősen megkönnyíti ennek az időszaknak a vizsgálatát.) Emellett a szervezetek német nyelvű lapjai olyan településekről szóló információkat is tartalmaznak, amelyek a projekt megvalósításánál mindenképpen figyelembe kell venni. A két különböző típusú forráscsoport abból a szempontból is kiegészíti egymást, hogy míg a levéltári anyag szükségképpen a közigazgatás szerveinek (általában nem nemzetiségbarát) hozzáállását tükrözi, addig a német lapok a szervezetek nézőpontjából közelítenek egy-egy eseményhez.
A vizsgálat alapvetően politika és szervezettörténet módszertanával dolgozik, emellett azonban a projektnek társadalomtörténeti aspektusai is vannak, amelyek a munka végső fázisában, az adatbázisokban felhalmozott információk kielemzése kapcsán kerülnek előtérbe. Ezen kívül a monográfia kéziratában külön fejezet foglalkozik majd azzal a kérdéssel, hogy egyes kiválasztott és általunk a problematikára jellemzőnek tartott események kapcsán mennyire tér el egymástól a szervezetek és a közigazgatás értékrendje és értékelése. Ebben a részben a tartalomelemzés módszertanát fokozottan segítségül hívjuk.
Felhasznált források
A felhasználni kívánt levéltári források egy részét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Osztályának iratai (K28), valamint a Belügyminisztérium rezervált iratai (K149) között találhatók meg leginkább azok a dokumentumok, amelyeket a projekt keretében fel kell dolgozni. (A főispáni jelentések jelentős számban megmaradtak, ami nagyon fontos forrást jelent a kisebbségek történetéről.) Emellett 12 megyei levéltárban a főispáni bizalmas iratok őrzik azokat a jelentéseket, amelyeket a közigazgatás alsóbb szintű (járási, települési) szervei juttattak el a német kisebbségek aktivitásával kapcsolatban a megyei illetékeshez. (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém) Amennyiben ezek a források csak töredékesen maradtak volna fenn, akkor a járási szint (főszolgabíró iratai) kutatásával a dokumentumok között remélhetőleg megtalálhatók a kisebbséggel kapcsolatos kimenő jelentések.
A levéltári dokumentumok mellett a másik fontos forráscsoportot a német szervezetek lapjaiban megjelentetett cikkek, beszámolók jelentik. Ezek feltárása is a vezető kutató feladata. (Sonntagsblatt, Neues Sonntagsblatt, Deutsche Zeitung, Deutscher Volksbote) Ezek amellett, hogy rendszeresen szemlézték a települési szinten történt fontosabb eseményeket, ki is egészítik a levéltári forrásokat, mivel ezek azokkal ellentétben a kisebbség országos vezetőségének nézőpontjából ismertetik az eseményeket.
4. A kutatás eredményei 2019-ben
Elkészült egy több mint hatezer tételből álló adatbázis, s az erre épülő térképes megjelenítés, amely 2020 elején kerül fel az intézet honlapjára.
Az események megjelenítése kapcsán egy dinamikus térképen tájékozódhat az érdeklődő. Minden látogató egy szabadszavas és egy településnév kereső segítségével végezhet tartalmi szűrést. Emellett a keresést tovább lehet szűkíteni megadott évre ill. időintervallumra, sőt egyszerű eseményre és/vagy konfliktusokra is. Így lényegében mindenki az érdeklődésének megfelelő térképet készítheti el magának.
A felhasználóbarát megjelenítés érdekében az adott események és hozzá kapcsolódó dátumok megadása mellett mind az adatbázisban, mind a térképeken egy-egy linkben elérhetővé tettük az érintett település Wikipédia oldalát, valamint a településre vonatkozó valamennyi népszámlálás nemzetiségi és felekezeti adatsorait. Ez utóbbiak az Országgyűlési Könyvtár „Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870–2011” című oldalára mutatnak. Az adatbázist Sebők László állította össze.
Azon települések esetében, melyek közigazgatási határai időközben megváltoztak, a ma érvényes településnév megadása mellett az esemény előtt zárójelben jelezzük a korszakban érvényes településnevet. Ha egy esemény pontos dátuma nem határozható meg, csak a hónap (egy-két esetben az év), akkor az évet és a hónapot megadjuk, a pontos nap hiányát pedig 00-val jelezzük (1935.03.00).
Az adatbázis és a térképeken megjelenített események köre a források feldolgozásával párhuzamosan időről-időre bővül.
A kutatás eredményeit összefoglaló monografikus feldolgozás készül.
5. Korábbi kutatási eredmények
A kutatás során feltérképezésre kerültek a kiválasztott levéltárak által őrzött dokumentumok, s a német kisebbség hetilapjai is. Ennek eredményeként született egy ca. 6500 tételből álló adatbázis, amely egy dinamikus, szűrhető táblázat, valamint egy aktivitás-térkép alapját képezi.
2018-ban egy konferenciát szerveztünk, amely a helyi német közösségek életével foglalkozott. Címe: A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Helyi közösségek és nemzetiségpolitika.
6. Publikációk, adatbázisok
Kereshető adatbázis és dinamikus térkép:
A magyarországi német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitása 1924 és 1945 között
Tanulmányok:
Magyarország nemzetiségpolitikája a két világháború között (1918-1938). KISEBBSÉGKUTATÁS, 2018/2 sz. 40-67.
A kisebbségek kategorizálásának kísérlete, mint politikai fegyver a magyar-német kapcsolatokban (1930-1931). REGIO, 2017/1. sz. 41-71.
A magyarországi német szervezetek történelempolitikai törekvései és a német kisebbségi sajtó (1921–1944) In: Filep, Tamás Gusztáv (szerk.) Ünnep és felejtés: Emlékezet, identitás, politika. Budapest, Kalligram Kiadó, 2018. 87-118.
Eine feste Burg ist unsre Nation? Ungarische Nationalitätenpolitik in der Zwischenkriegszeit. (megjelenés alatt)
Magyarország nemzetiségpolitikája (1918–1989). In: Eiler Ferenc – Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Helyi közösségek és nemzetiségpolitika. Argumentum, Budapest, 2020.
Tanulmánykötet:
Eiler Ferenc – Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Helyi közösségek és nemzetiségpolitika. Argumentum, Budapest, 2020.