A kutatás az NKFIH-112448 ny. sz. projekt keretében valósul meg

 

A magyarországi német kisebbségnek a vizsgált időszakban két hivatalosan elismert, országos szervezete volt. Ezek egy rövid párhuzamos, egymással versengő működéstől eltekintve, időben egymást követve igyekeztek megszervezni a népcsoportot, és saját felfogásuknak megfelelően, jelentős mértékben eltérő politikai helyzetben képviselni annak érdekeit. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) 1924–1940, a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) pedig 1938–1945 között fejtett ki aktivitást. A két szervezet történetének feldolgozására az elmúlt több mint öt évtizedben alapvető – szemléletmódjukat tekintve sokszor egymással éles ellentétben álló – történeti feldolgozások születtek. A témakörben Magyarországon és Németországban megjelent releváns forráskiadások, monográfiák és tanulmányok már lényegében feldolgozták a szervezetek országos vezetőségének magyar és német kormányzatokhoz fűződő viszonyát, programját és belső fejlődését. A feldolgozások azonban túlnyomórészt a makroszintre fókuszáltak, s bár az elemzésekben rendre előkerülnek regionális összefüggések, sőt természetesen a mondanivaló szempontjából fontos helyi szintű események is, ez utóbbiak gyakran csupán a folyamatok, tendenciák érzékeltetésére szolgáló példaként jelentek és jelennek meg a vizsgálatokban. Az országos vezetés kifejezetten a helyi csoportok felé irányuló aktivitásának (megbeszéléseken, ünnepeken való részvétel, előadások tartása stb.) szisztematikus feltárásával a mai napig adós a történettudomány. Ugyanígy hiányos ismereteink vannak a falusi, városi tagszervezetek tevékenységéről is, mivel csak viszonylag kevés tudományos igényű helytörténeti, vagy mikrotörténeti munka tárgyalja behatóan ezt a kérdést.

A kutatás során összeállított, kereshetővé tett adatbázis (kronológia) és az erre épülő térkép választ adhatnak arra a kérdésre, hogy a központi vezetőség funkcionáriusai mely régiókat és településeket látogatták meg leggyakrabban, s arra is, hogy mik voltak a vidéki látogatások legfontosabb céljai (előadások tartása, szüreti bál, továbbképzések stb.), amellett persze, hogy minden ilyen út a szervezetépítés fontos eszköze volt. Az adatok tanulmányozásával képet kaphatunk arról is, hogy milyen aktivitási formák voltak jellemzők leginkább a helyi csoportokra, s volt-e ebben változás a két szervezet tevékenységének ideje alatt?

A jelenleg több mint hatezer tételből álló adatbázis (kronológia), s az erre épülő térképes megjelenítés természetesen nem törekedhet teljességre, aminek több oka is van. Nem minden összejövetelről, rendezvényről született feljegyzés a közigazgatás hivatalaiban, s gyakran csak azokról maradtak fenn beszámolók, amelyekről a helyi vezetőség valamelyik tagja hírt adott a szervezetek hetilapjainak hasábjain. Az erre való hajlandóság pedig erősen egyéniségfüggő volt. Ráadásul a világháborúban, majd az azt követő évtizedekben a levéltári anyagokat sok helyen hatalmas károsodás is érte.

Az események megjelenítése kapcsán egy dinamikus térképen tájékozódhat az érdeklődő. A térkép feltűnteti a (mai) megyei és járási közigazgatási egységeket, de egy jobb felső sarokban található ikon segítségével a felhasználó műholdas megjelenítésre is átválthat, amelynek segítségével mind a domborzati viszonyok, mind pedig a települések szerkezete megismerhető. A térképen megjelenített események a szabadszavas keresés, a helyszín, az évszám, ill. a vizsgált időintervallum megadása révén tovább szűkíthetők. Az aktivitás típusa kapcsán külön leválogathatók azok az események, amelyek valamilyen konfliktussal jártak. Ily módon minden felhasználó elkészítheti az érdeklődésére leginkább számot tartó térképet.

A felhasználóbarát megjelenítés érdekében az adott események és hozzá kapcsolódó dátumok megadása mellett mind az adatbázisban, mind a térképeken egy-egy linkben elérhetővé tettük az érintett település Wikipédia oldalát, valamint a településre vonatkozó valamennyi népszámlálás nemzetiségi és felekezeti adatsorait. Ez utóbbiak az Országgyűlési Könyvtár „Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870–2011” című oldalára mutatnak. Az adatbázist Sebők László állította össze.

Azon települések esetében, melyek közigazgatási határai időközben megváltoztak, a ma érvényes településnév megadása mellett az esemény előtt zárójelben jelezzük a korszakban érvényes településnevet. Ha egy esemény pontos dátuma nem határozható meg, csak a hónap (egy-két esetben az év), akkor az évet és a hónapot megadjuk, a pontos nap hiányát pedig 00-val jelezzük (1935.03.00).

 

A technikai megvalósítás Hegedűs István munkája.

 

Az adatbázis (kronológia) és a térképeken megjelenített események köre a források feldolgozásával párhuzamosan időről-időre bővül.

 

Eiler Ferenc

 

HELYI SZINTŰ AKTIVITÁS TÉRKÉPES KERESŐJE 

 

HELYI SZINTŰ AKTIVITÁS KERESHETŐ ADATBÁZISA (KRONOLÓGIA)