Vezető kutató: Feischmidt Margit
Támogatási forrás: OTKA (2008 - 2012)
Időtartam: 2008 -
Résztvevő kutatók: Ilyés Zoltán †, Zakariás Ildikó
Kutatás célja, fő kérdései:
A kutatás a magyar nacionalizmus mai formáiról, a nemzetközi szakirodalom által újnacionalizmusnak nevezett jelenség magyarországi megnyilvánulásairól szól. Elsősorban a nacionalizmus diszkurzív megvalósulását vizsgáltuk. Arra szeretne rámutatni, hogy a nemzet-diskurzusok miként ágyazódnak be a mindennapi életbe, miként jönnek létre és termelődnek újjá a beszéd és a cselekvés mindennapi gyakorlatai révén. Nem az állam hatását vizsgáltuk elsősorban, mert 2008-2009-ben nem az állam játszotta a fő szerepet a magyar nacionalizmus újraírásában, hanem civil szereplők, a szélsőjobboldali politika és média, amit egy identitáspolitikai ipar is megtámogatott. Magyarországon két iparágat találtunk jelentősnek, ezek hatásait vettük górcső alá: az egyik a szórakoztató zenei ipar, azon belül a magát „nemzetinek” hívó rockzenei irányzat, amely köré az elmúlt tíz évben számos további termék került (ruházat, ruházati kiegészítők, lakásdíszek), együttesen immár egy belülről is szegmentált „nemzeti” brandet hozva létre. A másik a turisztikai ipar, amely az autenticitás és az emlékezés helyeinek megteremtésével teszi a nemzetet élményközelivé. A harmadik a köztörténelem, az emlékezet politikának az a része, amit a populáris kultúra, és nem a történettudomány keretei között művelnek.
Az újnacionalizmus megértéséhez látnunk kell azt a nagyon jelentős társadalmi igényt, amely a nemzettel való azonosulásban fogalmazódik meg. Kutatásunk egyik legfontosabb célja az volt, hogy ezt az igényt megértsük. Felismertük, hogy az emberek a közösségigény alapján találnak rá arra a kínálatra, amit a nemzeti identitásipar és identitáspolitika létrehoz. A kettő közötti kapcsolódás az autenticitás kollektív élményeiben jön létre, amely a nemzetet az értékrendi dezorientáció és a szociális bizonytalanságok közepette legitim közösségi erővé és vonatkoztatási ponttá teszi. Ugyanez a társadalmi helyzet egy másik vonatkozásban is aktuálissá teszi a nemzetet, a motiváció itt a veszély, illetve a félelem. A veszélyeztetettnek gondolt nemzetet meg kell menteni azokkal az ellenségekkel szemben, akik a bűnbakképzés társadalomlélektani mechanizmusai hoznak létre.
Kutatás előzményei:
A nacionalizmus tanulmányozásában korábban a spektákulumra, a tradíciók manipulálására, a nemzet politikai megjelenítésére került a kutatás hangsúlya. Ezzel szemben mi a nacionalizmus társadalmi beágyazottságát akartuk megérteni. Ehhez három korábbi elméleti, módszertani megközelítésre tudtunk építeni: egy korábbi kollektív munkánkra (Brubaker és társai 2006), amelyben a nacionalizmust a mindennapi élet kontextusában vizsgáltuk, és amit Jon Fox fejlesztett tovább a „mindennapi nemzeti mivoltról” (everyday nationhood) beszélvén (Fox és Miller-Idriss 2008). Ezzel a megközelítéssel sok szálon függ össze a kulturális geográfus Edensor elképzelése arról, hogy a nacionalizmus ma működő formáit a populáris kultúrában kell keresnünk (Edensor 2002). Ami a nacionalizmusnak a közbeszédbe való beágyazottságát illeti, a kritikai diskurzuselemzés Michel Foucault-tól eredeztethető hagyományára, közelebbről pedig RuthWodak munkáira támaszkodunk (Wodak és társai 1999).
Fox és Miller-Ildriss megközelítését továbbgondolva kutatásunkban a mindennapiság paradigmáján belül a diszkurzív megközelítésre helyeztük a hangsúlyt. A nemzetnek a társadalmi beszédben való konstruáltsága vonatkozásában pedig két dolgot hangsúlyozunk: egyrészt azt, hogy a nemzet értelmezése egymással versengő diskurzusok tárgya, másrészt azt, hogy ez a diskurzus a sajátosságot és a közösséget mindig az idegenség, a másság vonatkozásában tudja előállítani. Verderyvel egyetértve úgy látjuk, hogy a nemzet az azonosság intézményesülésén és a másság láthatóvá tételén és elkülönítésén keresztül valósul meg. (Verdery 2004: 385.).
Gingrich és Banks nyomán az újnacionalizmusra úgy tekintünk, mint a nacionalizmusnak a megváltozott társadalmi és politikai körülmények között, elsősorban a globalizáció és a transznacionális folyamatok hatására megjelenő, és nagymértékben az ezekre a folyamatokra válaszként születő formájára. (Gingrich és Banks 2006) Az újnacionalizmusok létrejöttére a kilencvenes évektől kezdve mind nagyobb politikai legitimációra szert tevő szélsőjobboldali pártok és mozgalmak vannak hatással. De mint Gingrich és Banks hangsúlyozzák, az újnacionalizmus nem azonos a szélsőjobboldali politikával, hanem annak a következménye, és ez a politika hatással van és összekapcsolódik a társadalmi cselekvés bizonyos módjaival.
Kutatás módszerei:
A Változó nemzetdiskurzusok kutatási program keretében a nemzetről szóló új, mindennapi és intézményi diskurzusokat fókuszcsoportos interjúk és etnográfia, illetve kritikai diskurzuselemzés segítségével vizsgáltuk. A nemzet egyéni és közösségi társadalmi gykorlatokhoz kötődő megvalósulását interjúkkal és megfigyelésekkel igyekeztünk feltárni. Interjúk készültek civil szervezetek és oktatási intézmények képviselőivel, továbbá a szélsőjobboldali szubkultúrák aktoraival, az erdélyi nemzeti örökség-turizmus szervezőivel és fogadóival. Fókuszcsoportos interjúkat és egyéni interjúkat négy településen készítettünk.
A magyarországi nemzeti radikális mozgalom és média diszkurzív stratégiái, különös tekintettel annak nemzet- és ellenségképére, valamint nemzetközi beágyazottságára és hazai társadalmi hatásaira címmel végzett kutatás, amelynek támogatója a Tom Lantos Intézet volt, azokra a társadalmi diskurzusokra, kulturális mintákra és társadalmi viszonyokra irányult, amelyek a politikai radikalizmust, másfelől a nacionalizmus új formáit magyarázzák. Ezen belül a kutatás elsősorban a huszonéves fiatalokra fókuszált, fókuszcsoportos interjúkkal arra kerestünk választ, hogy milyen mintázatokkal írható le, és milyen motivációk magyarázzák a 18 és 30 év közötti fiatalok kulturális és politikai preferenciáit, hogy melyek azok a státusbeli, értékrend- és életmódbeli adottságok, amelyek a szélsőjobboldali affinitás kialakulásához vezetnek (és ellenkezőleg, amelyek azok, amelyek a vele szembeni ellenállást valószínűsítik).
Kutatási eredmények:
Populáris emlékezetpolitikák és az újnacionalizmus. A magyarországi Trianon-kultusz társadalmi alapjai
Milyen társadalmi magyarázatai vannak a trianoni trauma jelképi és diszkurzív újraéledésének, illetve a Trianonnal és a történeti Magyarországgal kapcsolatos politikai és kulturális mítosztermelésnek. Az az emlékezetpolitika és a történelmi jelképek megújult birtokbavételéért folytatott szimbolikus küzdelem, amit itt elemeztünk, először a szélsőjobboldali társadalmi és politikai szervezeteknél volt beazonosítható. A Trianon-diskurzus genealógiáját elemezve rámutattunk, hogy két irányban is fontos elmozdulás történt az elmúlt évtizedben. Egyrészt az állami emlékezet- és nemzetpolitika vette használatba a szélsőjobboldali szervezetek által rehabilitált Trianon-jelképet. Másrészt a társadalom domesztikálta, magáévá tette egy olyan revíziós igény kifejezésére és megvalósítására, amely a történeti szimbólumokon keresztül helyreállítja a dicsőségre, büszkeségre, sőt, a kulturális fölényre épülő nemzeti önképet. Ennek következtében nemcsak a korábbi hallgatást, tabusítást írta felül, hanem az a dichotómiát is, amit a Trianon-diskurzusra vonatkozóan több korábbi kutató jellemzőnek gondolt.
A nemzet varázsa és a szélsőjobboldali szimpátia a fiatalok körében
A kutatás azt találta, hogy a fiatalok között jelentős számban vannak olyanok, akik nemzedéktársaik szabadidős élmény- és fogyasztásközpontúságát elutasítják. Ennek egyaránt vannak gazdasági és ideológiai okai, de egyértelmű következménye az a kollektív frusztráció, amely a részvételben való korlátozottságból fakad. A nemzedék specifikus frusztrációihoz hozzáadódik a társadalom jelentős részénél jelentkező egzisztenciális félelem és bizonytalanság, illetve a kiábrándultság abból az elitből, illetve abból a rendszerből, amely ezeket a problémákat nem képes kezelni. A kettő együttes következménye az az életvitel- és világszemléletbeli fordulat, amely a közösségeket és a hagyományokat felértékeli a fiatalok életében, és amit ennek okán tradicionalista-kommunitárius fordulatnak nevezünk. Rámutattunk, hogy a szélsőjobboldali politika identitáspolitikaként működik, a nemzet újratematizálásának, felértékelésének performatív és szimbolikus praxisával válaszol a nagyságot, erőt, felsőbbséget igazoló közösségi identitásokra való igényre. És nem utolsósorban rámutattunk két diszkurzív praxisra: a „cigányozás” és a „trianonozás” mögött rejlő kulturális logika hasonlóságaira, illetve a kettő összefüggéseire.
Élmény és ideológia a nacionalista popkultúrában (Társzerző: Pulay Gergő) Írásunkkal arra kívántunk rámutatni, hogy a zenét és más szimbolikus és rituális elemeket magába foglaló kulturális identitásipar miként ágyazza be a nemzeti mítoszokat a 21. század társadalmába, és teszi azokat fogyaszthatóvá, emocionálisan és ideológiailag vonzóvá. Tanulmányunkban a kulturális ipar egyetlen szegmensére, a nacionalista rockzenére fókuszálunk, az ehhez a zenéhez tartozó eseményeket és szövegeket szemantikai, ideológiai és rituális megközelítésből elemezzük.
Publikációk:
Feischmidt, Margit et al (2014) Nemzet a mindennapokban : Az újnacionalizmus populáris kultúrája. Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó
Feischmidt, Margit és Pulay Gergő (2014): Élmény és ideológia a nacionalista popkultúrában. In: Feischmidt, Margit (szerk.) Nemzet a mindennapokban : Az újnacionalizmus populáris kultúrája.
Feischmidt, Margit (2014) Populáris emlékezetpolitikák és az újnacionalizmus: a Trinon-kultusz társadalmi alapjai. In: Feischmidt, Margit (szerk.) Nemzet a mindennapokban : Az újnacionalizmus populáris kultúrája. Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó, (2014) pp. 51-81.
Feischmidt Margit (2014): Mindennapi nacionalizmus és a másság cigányként való megjelölése. In: Feischmidt, Margit (szerk.) Nemzet a mindennapokban : Az újnacionalizmus populáris kultúrája. Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó, (2014) pp. 401-441.
Sajtómegjelenés:
"Nem fértek bele a cigányok" Feischmidt Margit társadalomkutató az újnacionalizmusról, Magyar Narancs 2014/28.