Elõzmények, kérdések, módszertan
A bevándorlók honosítása a migrációval foglalkozó szakirodalomban hagyományosan a társadalmi integráció kontextusában, annak egyik elemeként, sõt egyenesen mérföldköveként jelenik meg. A legtöbb kutatás abban az összefüggésben vizsgálja a honosítást, hogy milyen hatása van a társadalmi integráció egyes területein, különösen a munkaerõ-piaci, szocio-kulturális illetve politikai dimenzióban.
A kutatás célja, annak vizsgálata volt, hogy miként viszonyulnak a harmadik országbeli állampolgárok a honosításhoz, mint integrációs eszközhöz. Vizsgáltuk, hogy milyen honosítási stratégiák léteznek, hogyan illeszkedik a beilleszkedési folyamatba a honosítás, illetve meghatározhatók-e olyan bevándorló csoportok, amelyek között szignifikánsan eltérõ honosítási stratégiákat és vélekedést lehet meghatározni.
Célja volt a kutatásnak annak megállapítása, hogy a honosítási stratégiákban tapasztalható különbségek milyen mértékben magyarázhatók az egyének és csoportok közötti szocio-kulturális illetve gazdasági különbségekkel, és milyen mértékben tulajdoníthatók a honosítási intézményrendszer strukturális sajátosságainak, esetleg hiányosságainak.
További célja volt a kutatásnak, hogy megállapítsuk, vajon az állampolgárság megszerzése tényleges változást jelent-e a társadalmi tagság mértékének szubjektív észlelésében feltárva az állampolgársághoz kapcsolódó identitás-struktúrákat és azok elemeit.
A kutatás során alkalmazott adatelemzés egy része már meglévõ adatbázisok másodelemzésével történt. A 2007-ben 900 fõs budapesti bevándorló mintán fölvett LOCALMULTIDEM adatbázis, valamint a 2009-ben a ’Bevándorlók Magyarországon’ kutatás keretében 1200 fõs bevándorló mintán fölvett adatbázis alkotta az elemzési keretet. A KSH honosítási adatainak elemzése is része volt a kutatási munkának: a 2004 és 2008 közötti 5 éves idõszak során honosított külföldiek adatait vizsgáltuk, éves szinten kb. 6500 fõét, ez az adott évben honosítottaknak általában 80 %-át teszi ki.
A kutatás második részében mélyinterjús adatfelvételt végeztünk 30 migráns megkérdezésével. A mélyinterjús adatfelvétel lezárásával egy idõben sor került 10 szakértõi interjú felvételére. Ennek során a szakértõket szembesítettük a kutatás elsõ hullámában készített elemzések fõbb megállapításaival, megkérdezve õket a migránsok honosítási és általában vett integrációs stratégiáiról szerzett tapasztalataikról.
Eredmények
- Bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái - Zárókonferencia, 2011. március 10.
- 40 további elemzésre alkalmas interjúátirat
- KOVÁTS ANDRÁS (szerk.): Magyarrá válni: bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái. Budapest: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2011. 274 o.
Kutatási értékelés
A kutatás eredményei hozzájárultak a magyarországi honosítási folyamatok jobb megértéséhez, a honosítással kapcsolatos bevándorlói attitûdök értelmezéséhez. A kutatás vizsgálta az adminisztratív háttér sajátosságait, számos javaslatot fogalmazva meg a szakpolitikai döntéshozók számára. Az egyéni honosítási stratégiák értékelésénél sikerült feltárni a pragmatikus és emocionális szempontok mûködési mechanizmusát, valamint árnyalni azt a nézetet, ami az állampolgárság megszerzését a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének általános és elengedhetetlen elemeként kezeli.