Vezető kutató: Csata Zsombor

Támogatás forrása: MTA Bolyai János Ösztöndíj - BO/00604/17/9

Kutatás időtartama: 2017 - 2020

Kutatás célja és fő kérdései:

A kutatás azt vizsgálja, hogy az etnolingvisztikai diverzitásnak, ezen belül pedig sajátosan az etnikai polarizációnak milyen hatása van a gazdaság fejlődésére és a jóléti viszonyokra a multietnikus Erdélyben. Külön kitér arra, hogy hogyan érinti a diverzitás és annak változása a jóléti viszonyok két komponensének, a közjavaknak és a magánjavaknak a termelését. Mennyire jellemző, hogy a fragmentáció erősíti az opportunizmust és a járadékvadászatot a közjavakkal való gazdálkodásban? Van-e a diverzitásnak kézzelfogható, mérhető pozitív hatása a vállalkozások, a helyi magángazdaság fejlődésére?

Kutatás előzményei:

Egy korábbi vizsgálatból – amely szintén a Bolyai Ösztöndíj keretében valósult meg – az derült ki, hogy a diverzitás önmagában nem befolyásolja a jóléti mutatókat Erdélyben, sokkal inkább bizonyos etnikumok – elsősorban a hátrányosabb helyzetű romák – jelenléte járul hozzá a települések eltérő fejlettségének a magyarázatához. Ha viszont a vizsgálatot kisebb régiók vagy megyék szintjére visszük le, a hatások változatosságával találkozunk. A kutatás célja ennek a változatosságnak a feltárása lokális, esettanulmányokra alapozó elemzések segítségével.

Alkalmazott kutatási módszerek:

Először statisztikai adatforrások mentén, többváltozós elemzések segítségével vizsgáljuk meg, hogy a diverzitás változása mennyiben befolyásolja a települések gazdasági helyzetét, ezen belül pedig a közjavak és a magánjavak gyarapodását/csökkenését. Ennek alapján kiválasztunk két olyan helyszínt – egy kisvárost és egy falut – ahol a diverzitás és a fejlettség viszonya pozitív, és két olyan települést, ahol negatív. Ezeken a helyszíneken részletesebb, kvalitatív módszereken (interjúk, fókuszcsoportok, megfigyelés) alapuló terepmunkát végzünk.

Kutatás eredményei 2019-ben:

A kutatás második fázisában eleddig két olyan városban végeztünk terepmunkát, ahol nagy az etnikai polarizáció mértéke: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben. Másodlagos adatforrások (vagyonnyilatkozatok és vállalkozói jegyzékek) vizsgálata mellett egyéni interjúkat készítettünk a helyi közigazgatás és a gazdasági elit képviselőivel elsősorban arról, hogy a különböző intézményekben (vállalatok, közigazgatási szervek, költségvetési intézmények) hogy kezelik az etnikai-nyelvi különbségből fakadó koordinációs problémákat, milyen gyakorlatok alakulnak ki és intézményesülnek a sokszínűség kezelésére, és ez milyen befolyással van a szervezetekben zajló munka hatékonyságára. Jelentős különbségek körvonalazódnak a piaci szereplők és a magasabb hatósági regulációnak alávetett közintézményekben – meglepő módon az előbbieknél gyakoribb az etnikai homogenizáció irányába való eltolódás, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek magasabb hozzáadott értékű szolgáltatást végeznek.

Korábbi kutatási eredmények:

Korábbi kérdőíves kutatások eredményei és a hivatalos statisztikák egyaránt azt támasztják alá, hogy romlanak az erdélyi magyarok pozíciói, és növekvőben van az etnikai-nyelvi alapú intézményi párhuzamosság nemcsak az oktatásban, kultúrában és a politikában, hanem a gazdaságban is. A párhuzamosság intézményesülését három, egymással összefüggő tényezőcsoport befolyásolja: a magyarok demográfiai koncentrálódása, a román nyelvtudásának a romlása, valamint az inter-etnikus kapcsolatok leépülése. Minél nagyobb a kisebbségek jelenléte egy településen, annál rosszabbak az aggregált jóléti mutatók, a párhuzamosság kedvezőtlen hatásai pedig inkább a közjavakkal való gazdálkodásban jelentkeznek.

Publikációk:

Csata, Z. (2019). Etnikai párhuzamosságok az erdélyi gazdaságban. REGIO. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 27(1), 37-80.

Csata, Z. (2019). Az etnikai polarizáció és a jólét összefüggései Erdélyben. REGIO Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 27(2).

Csata, Z. (2017). Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek Romániában, etnikai metszetben. Erdélyi Társadalom, 15(01), 81-103.

Sajtómegjelenés:

Magyarul:

„Kevesebbet keres ma Romániában egy erdélyi magyar, mint egy román. Miért?” - 2018. január 4., Maszol.ro: 

„Kényes kérdés” Erdélyben a magyar alkalmazott” - 2018. december 30., kronika.ro, 

 „Mennyivel keres kevesebbet, aki nem tud románul?” - 2019. április 19., transindex.ro:

„Felmérés: a székelyföldi magyarok kevesebbet keresnek, mint a románok” – 2019. július 10., Maszol.ro:

„Jobban keres a magyar munkavállaló olyan cégnél, ahol román alkalmazottak vannak többségben” 2019. november 14., Maszol.ro: 

„Ahol kirakat a multikulti, ott a magyar nyelv piaci értéke is alacsony” - 2019. november 27. altatszo.ro: 

„Etnikai „munkaburok”: jellemző, hogy magyar magyart alkalmaz a kommunikációs gátak elkerüléséért” - 2020. január 18., szekelyhon.ro: 

Más nyelveken:

„Piața nu readuce limba maghiară în spațiul public, dimpotrivă: contribuie la enclavizare”  - 2020. január 28., contributors.ro