Közelgő események
Amennyiben továbbra is szeretne tájékoztatást kapni rendezvényeinkről, kérjük, legyen kedves kitölteni az alábbi űrlapot (kitöltése mindössze néhány másodpercet vesz igénybe).
Legfrissebb hírek
A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján: https://regio.tk.hu/issue/31-evf-2023-1-szam-2/
A tartalomból:
Kisebbségi múlt a kortárs erdélyi, szlovákiai és vajdasági magyar prózában
Az utcanévadás szimbolikus funkciói
Lakossági szolidaritás az ukrajnai menekültekkel
Nemzetiségi törvényjavaslat Szlovákiában
'Beszélgessünk a '20. századról' címmel az Intézet által támogatott, a Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület által megjelentetett azonos című könyvsorozatról készült első beszélgetés elérhető a youtube-n, amelyben a sorozat két szerkesztője, Bárdi Nándor és Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa beszélget a sorozat kialakulásáról, a témakör meghatározásáról, az eddig megjelent kötetekről és persze a könyvsorozat jövőjéről is. A beszélgetést H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója moderálja, és elérhető ITT.
Intézetünk, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, valamint a Gyergyói Szemle Egyesület szervezésében kerül sor a IV. Erdélyi Történész Táborra, 2023. augusztus 31. - szeptember 3. között Gyergyóremetén. A tábor részletes programja itt olvasható.
A kolozsvári Korunk című folyóirat legutóbbi, 2023/8. számában Filep Tamás Gusztáv és L. Balogh Béni írásai is megjelentek "A világ bennünk, mi a világban", illetve "A nép szolgálatában? Nicolae Ceaușescu, a „bölcs vezető” címmel. A szám tartalomjegyzéke elérhető ITT.
Józan Ildikó és Filep Tamás Gusztáv szerkesztésében és utószavával megjelent a Kriterion Kiadónál Jeney Éva 'A megosztó és a megosztható múlt' c. posztumusz könyve (megrendelhető ITT). A kötetben négy témakörben született tanulmányok olvashatók. Az első egység a 19–20. századi magyar–román kapcsolattörténet néhány fontos pontját és folyamatát, valamint a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom ideológiájának, a transzszilvanizmusnak az alapjait és eszmevilágát dolgozza föl. A második ciklus központi alakja Kuncz Aladár. A harmadik fordításelméleti tanulmányokat tartalmaz, a negyedikbe pedig főként azok a Paul Ricœurről szóló tanulmányok kerültek, amelyekben továbbgondolta a francia protestáns szerzőről monográfiájában mondottakat, s különösen a hermeneutika esélyeivel és „az irodalomtudomány és más szakmák egymásrautaltságával” foglalkozik.