'Beszélgessünk a '20. századról' címmel az Intézet által támogatott, a Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület által megjelentetett azonos című könyvsorozatról készült első beszélgetés elérhető a youtube-n, amelyben a sorozat két szerkesztője, Bárdi Nándor és Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa beszélget a sorozat kialakulásáról, a témakör meghatározásáról, az eddig megjelent kötetekről és persze a könyvsorozat jövőjéről is. A beszélgetést H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója moderálja, és elérhető ITT.

Intézetünk, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, valamint a Gyergyói Szemle Egyesület szervezésében kerül sor a IV. Erdélyi Történész Táborra, 2023. augusztus 31. - szeptember 3. között Gyergyóremetén. A tábor részletes programja itt olvasható.

A kolozsvári Korunk című folyóirat legutóbbi, 2023/8. számában Filep Tamás Gusztáv és L. Balogh Béni írásai is megjelentek "A világ bennünk, mi a világban", illetve "A nép szolgálatában? Nicolae Ceaușescu, a „bölcs vezető” címmel. A szám tartalomjegyzéke elérhető ITT.

Józan Ildikó és Filep Tamás Gusztáv szerkesztésében és utószavával megjelent a Kriterion Kiadónál Jeney Éva 'A megosztó és a megosztható múlt' c. posztumusz könyve (megrendelhető ITT). A kötetben négy témakörben született tanulmányok olvashatók. Az első egység a 19–20. századi magyar–román kapcsolattörténet néhány fontos pontját és folyamatát, valamint a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom ideológiájának, a transzszilvanizmusnak az alapjait és eszmevilágát dolgozza föl. A második ciklus központi alakja Kuncz Aladár. A harmadik fordításelméleti tanulmányokat tartalmaz, a negyedikbe pedig főként azok a Paul Ricœurről szóló tanulmányok kerültek, amelyekben továbbgondolta a francia protestáns szerzőről monográfiájában mondottakat, s különösen a hermeneutika esélyeivel és „az irodalomtudomány és más szakmák egymásrautaltságával” foglalkozik.

Fedinec Csilla volt a vendége a G7 július 25-ei podcast adásának, amelyben az ukrajnai új nemzetiségi törvény elfogadása utáni kisebbségi jogi helyzetről beszélt. A kisebbségi jogok további szűkítésével a magyar közösség egy radikális intézményi változással, magániskola-rendszerbe vinné át a gyerekeket, hogy továbbra is magyarul tanulhassanak. De milyen esélyek vannak hosszabb távon, és mi lesz Európában a kisebbségekkel, egyáltalán a kultúrnemzeti felfogással azután, hogy Putyin a kisebbségi kérdést használta ürügyként a háborúhoz? A teljes beszélgetés elérhető ITT.