Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.

Intézetünk kutatási és kiadói programjában jelent meg K. Lengyel Zsolt: Haza és szülőföld. Tanulmányok a transzilvanizmus történetéhez (1867-1945) c. kötet a Kriterion kiadó 20. század könyvsorozatában. A könyv tartalomjegyzéke elérhető ITT.

A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban? 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a vendégei voltak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. A teljes adás meghallgatható ITT.

A Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának konferenciáján Durst Judit előadást tart "A magára hagyott tömeg - mennyit ér a magyar szegény?" címmel március 8-án (Facebook esemény). A konferencia Facebook eseménye.

Mi jellemzi a szegények „morális gazdaságát” (Thompson 1971, Scott 1976)? Hogyan tudnak megélni az alacsony jövedelmű, transzgenerációs szegények a létminimum alatti havi bevételeikből? Milyen racionalitás rejlik formális és informális pénzkereseti stratégiáik mögött? Vajon a külföldi prekár munkavállalás, a globális munakerőpiac legalsó szegmenseiben, a gyári vagy építőipari munka megoldást jelenthet-e a szegények egzisztenciális mobilitására? Hogyan tudnak a civilek, a különböző fejlesztési programok segíteni a szegények helyzetén? Ilyen és hasonló kérdéseket feszeget Durst Judit szociológus a magyarországi szegénység helyzetéről szóló előadásában. Már sok szemszögből kutatta a szegénység témakörét, mint például eladósodottság, informális hitelezés (vagy kamatos pénzkölcsönzés), külföldi munkavállalás. Ebben az előadásában elsősorban a saját kutatásai eredményeiről fog beszélni, annak is legfrissebb fejleményeiről, melyet etnográfiai terepmunkái közben szerzett.

A Népszava március 4-én interjút közölt Fedinec Csillával, aki szerint Oroszország az agresszióval elérte, hogy bármiféle kényszer nélkül is minden korábbinál ukránabb világ legyen. A teljes interjú elérhető ITT.