Feischmidt Margit előadást tart „Van két ország”. Szalai Júlia hozzájárulása az etnicizált szegénység magyarországi intézményesülésének megértéséhez" címmel a TK Szociológiai Intézete által március 31-én, Szalai Júlia emlékére megrendezett konferencián. Az esemény teljes programja elérhető ITT.

Bányai Viktória Horváth Ritával közösen előad "Gyermekrajzok a vészkorszakról és a túlélésről" címmel az MTA II. világháború története albizottságának március 24-én megrendezésre kerülő hibrid konferenciáján a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A konferencia teljes programja és a Zoom link elérhető ITT.

Megjelent Fedinec Csilla Csernicskó Istvánnal közös szlovák nyelvű tanulmánya a Jazykovedný časopis Q2-es, nyílt hozzáférésű folyóiratban: ITT.

Abstract. Along with portraits of historical figures, images relating to the culture and history of a particular nation, the presence (or absence) of languages on banknotes is also an element of symbolic politics and part of the manifestation of the language policy of a particular state. In this paper, banknotes are seen as an element of the linguistic landscape, and the linguistic landscape - as a reflection of language policy, its peculiar public expression. This paper analyses the way in which the text displayed on multilingual banknotes constructs and reproduces linguistic hierarchies, reflecting the relative status of the languages within two multi-ethnic states: the Czechoslovak Republic and the Soviet Union. The study explores which languages were represented in the inscriptions of the various series of banknotes issued, based on the assumption that banknotes participate in the official language practices constituting the linguistic landscape and as such mediate language ideologies. The authors conclude that even multinational states that issue multilingual banknotes guarantee that the state language should be in a dominant position.

A Szombat március 10-ei interjúja Bányai Viktóriával ITT olvasható.

Bányai Viktória részt vesz a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet március 20-án megrendezésre kerülő "Neológ zsidóság, ortodox zsidóság - tegnap és ma" c. beszélgetésén. Az 1868–69-es Izraelita Egyetemes Gyűlést követő intézményes „szakadás", vagyis a hazai zsidók különálló szervezetekre tagolódása a magyarországi zsidóság történetének legszembeszökőbb sajátossága. A többes kötődések dilemmájával szembesülő emancipált európai zsidó közösségek történetében unikális neológ, ortodox, illetve status quo (ante) irányzatokra tagolódás nem csak felekezettörténeti kuriózum, hanem a hazai zsidók (ön)képét és történetét a reformkor óta döntően befolyásoló fordulópont. Mivel a neológ–ortodox szakadás mélyén húzódó alapvető kérdés, vagyis a zsidó közösségi identitás fenntartásának mikéntje ma is ugyanolyan aktuális, a neológia és ortodoxia óhatatlanul egymás viszonylatában alakuló mibenlétéről folytatott eszmecsere sem vesztett semmit időszerűségéből. Facebook esemény.