Az etnikai gazdaság intézményesülésének a kísérletei az erdélyi és a felvidéki magyarok körében

Vezető kutató: Csata Zsombor

Támogatás forrása: NKFIH 125276

Kutatás időtartama: 2017 - 2022

Kutatás célja és fő kérdései:

A kutatás központi kérdése arra vonatkozik, hogy Erdélyben és a Felvidéken milyen szerepet játszik az etnicitás a gazdasági együttműködés irányításában, a gazdasági folyamatok regulációjában.

Gazdaságszociológiai és intézményi közgazdaságtani megalapozottságú, feltáró szándékú alapkutatásunkban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy mennyire költségesek és hatékonyak az etnicitás mentén szerveződő intézményi megoldások, mennyire eredményesek az etnikailag semleges stratégiákkal szemben. Melyek a sikeres etnikai alapú koordináció jellemzői a különböző intézményi szinteken és hogyan kerülnek összhangba a hatósági és a piaci koordinációval? Miért sikertelenek bizonyos etnikai alapon szerveződő gazdasági kezdeményezések?

Kutatás előzményei:

Az oktatással, a kultúrával vagy a médiával szemben a külhoni magyarok által lakott területeken a gazdaság rendszerszintű intézményesülése nem etnikai alapon történik. Ennek ellenére az utóbbi évtizedben számos olyan üzleti kezdeményezés, vállalkozás jelent meg, amely termékeivel és szolgáltatásaival kifejezetten kisebbségi magyar fogyasztókat céloz meg, üzleti diskurzusát/narratíváit magyar kontextusban építi fel, magyar nemzetiségű munkatársakkal dolgozik, magyar üzleti partnerekkel működik együtt. Romániában és Szlovákiában az EU-s csatlakozást követően a gazdaság működésének a hatósági felügyelete lazább, a nagyobb piaci dereguláció szabadabb lehetőséget teremt kifejezetten etnikai piacok megteremtésére, etnikai termékek kommodifikációjára és etnikai hálózatok mentén történő együttműködésekre. A kutatásban az etnikai-kisebbségi gazdaság intézményesülését vizsgáljuk ebben a megváltozott környezetben. 

Alkalmazott kutatási módszerek:

Az etnikai gazdaság méretének és mennyiségi jellegzetességeinek a feltárásában különféle gazdasági statisztikai adatforrások és korábbi kérdőíves vizsgálatok másodelemzésére alapozunk. Ezt követően több helyszínen végzünk terepmunkát, ahol az esettanulmányok készítése során alkalmazott tipikus módszereket használjuk: egyéni és fókuszcsoportos interjúk, résztvevő megfigyelés, dokumentumok és médiatartalmak elemzése, szociometria stb.

Kutatás eredményei 2019-ben:

A kutatás második évében a vizsgálatot kiterjesztettük a városokra is: Erdélyben Marosvásárhelyen, Szlovákiában pedig Komáromban végeztünk terepmunkát, melynek során ezúttal a magángazdaságban jelen levő etnikai párhuzamosságokat vizsgáltuk. Feltérképeztük a fontosabb etnikai alapon szerveződő vállalkozásokat, melyek működtetőivel egyéni és fókuszcsoportos interjúkat készítettünk. Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy a helyi gazdaság szervezésében nem annyira az etnicitásnak, mint a nyelvnek, a nyelvtudásnak és a nyelvi hierarchiáknak van szerepe.

Korábbi kutatási eredmények:

Vizsgálatunkat statisztikai és korábbi kérdőíves kutatások adatainak másodlagos elemzésével kezdtük, amelyből az derült ki, hogy Erdélyben és Felvidéken egyaránt növekszik az etnikai párhuzamosság a gazdaságban. Ezután négy erdélyi és két felvidéki faluban végeztünk lokális jellegű etnográfiai kutatást. Ezeken a helyszíneken egyéni és fókuszcsoportos interjúkat készítettünk a helyi közösség vezetõivel, vállalkozókkal, közösségi gazdálkodási intézmények vezetőivel (CPR). Megállapítottuk, hogy az (inter)-etnikus együttműködés mintázatai ezeken a helyszíneken nagy változatosságot mutatnak, és hogy egy etnikai közösséghez való tartozás a helyi gazdaság szervező eleme lehet, ez azonban nem elsődleges és nem kizárólagos.

Résztvevő kutatók

Csata Zsombor (projekvezető)

Morvai Tünde

Papp Z. Attila

Szabó A. Töhötöm

Publikációk:

Csata, Z. (2019). Etnikai párhuzamosságok az erdélyi gazdaságban. REGIO. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 27(1), 37-80.

Csata, Z. (2019). Az etnikai polarizáció és a jólét összefüggései Erdélyben. REGIO Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 27(2).

Csata, Z. (2017). Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek Romániában, etnikai metszetben. Erdélyi Társadalom, 15(01), 81-103.

Sajtómegjelenés:

Magyarul:

„Kevesebbet keres ma Romániában egy erdélyi magyar, mint egy román. Miért?” - 2018. január 4., Maszol.ro: 

„Kényes kérdés” Erdélyben a magyar alkalmazott” - 2018. december 30., kronika.ro, 

 „Mennyivel keres kevesebbet, aki nem tud románul?” - 2019. április 19., transindex.ro:

„Felmérés: a székelyföldi magyarok kevesebbet keresnek, mint a románok” – 2019. július 10., Maszol.ro:

„Jobban keres a magyar munkavállaló olyan cégnél, ahol román alkalmazottak vannak többségben” 2019. november 14., Maszol.ro: 

„Ahol kirakat a multikulti, ott a magyar nyelv piaci értéke is alacsony” - 2019. november 27. altatszo.ro: 

„Etnikai „munkaburok”: jellemző, hogy magyar magyart alkalmaz a kommunikációs gátak elkerüléséért” - 2020. január 18., szekelyhon.ro: 

Más nyelveken:

„Piața nu readuce limba maghiară în spațiul public, dimpotrivă: contribuie la enclavizare”  - 2020. január 28., contributors.ro