Etnopolitikai modellek a gyakorlatban

A könyv Az etnopolitikai modellek címû K 63592 számú OTKA-kutatás keretében, annak záróköteteként készült. A könyv alapját az MTA Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bõvítési folyamata tükrében címû konferenciáján 2008. október 17-én elhangzott elõadások adják. A kötetben ezenkívül szerepel még néhány, késõbb a kutatás támogatásával készült tanulmány.

Az OTKA-kutatás fõ célja volt leírni és feltárni az etnikai alapon szervezõdõ kisebbségi közösségek politikai részvételének, képviseletének és érdekérvényesítésének különbözõ formáit és szintjeit Kelet-Közép-Európa államaiban. Az alapkutatás keretében tanulmánykötet, monográﬁa, valamint tanulmányok jelentek meg.
A kutatási program elsõ részeredményeit a Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában címû tanulmánykötet foglalta össze, amely Szarka László, Vizi Balázs, Majtényi Balázs és Kántor Zoltán szerkesztésében, 2007-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál. A hetedik, zárókötet ezt a korábbi tanulmánykötetet egészíti ki, mely a nemzetfogalomnak a modern demokratikus alkotmányokban való használata által felvetett kérdéseket, valamint azt vizsgálta, hogy ez miként határozza meg az egyes államok kisebbségi politikájának általános kereteit. Ezt követõen néhány ország példáján keresztül kísérelt meg átfogó képet kialakítani az egyes országokban az etnopolitika jogi és politikai környezetérõl, valamint arról, hogyan modellezhetõ az etnopolitikai tér az unió új tagállamaiban.

A kötet négy nagyobb szerkezeti részre tagozódik. Közülük az elsõ a kisebbségi pártok szerepével, a pártrendszeren belül elfoglalt helyével, valamint egy sajátos kérdéssel, a kisebbségi autonómiákon belüli pártokkal, tipizálásukkal foglalkozik Grönlandtól egészen Galíciáig. Az ezt követõ fejezet a regionalizmus, devolúció, föderalizmus, autonómia kérdéseit elemzi esettanulmányokon keresztül, melyek hosszabb ideje intézményesült modellek mûködésével ismertetik meg az olvasót (Katalónia, Skócia, Korzika, valamint a belgiumi németek példáján keresztül). A felsorolt eseteket a tanulmányok az adott ország alkotmányos berendezkedését, történeti múltját, az autonómiához vezetõ út lépéseit is ﬁgyelembe véve vizsgálják.
Ezt követõen tér rá a kötet a kisebbségi képviselet és érdekérvényesítés kelet-közép-európai vizsgálatára. Itt kerül sor a magyarországi, a szlovákiai, a romániai és a szerbiai etnopolitikai modell bemutatására, jelentõs mértékben építve a már korábban említett OTKA-kutatás keretében megjelent tanulmánykötet, monográﬁa és tanulmányok eredményeire, illetve kiegészítve és árnyalva az általuk alkotott képet.

Végül a kötetben szerepelnek az európai parlamenti képviselõk munkájával és a kisebbségi fõbiztos bolzanói ajánlásaival foglalkozó tanulmányok. Ezek – a tanulmányokat kísérõ dokumentumokkal együtt – valós képet adnak a változó nemzetközi környezetrõl.

Tartalom