Fedinec Csilla Attempts of self-determination by the Carpathian Rusyns in the 1860s című tanulmánya a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023. évi angol számában jelent meg.

In the 1860s, the Ruthenians also formulated their basic political demands, similar to the other nationalities in Hungary, although in a less visible way as far as “big politics” on international level is concerned. These political demands were much broader than the right to use the language granted in the Act XLIV of 1868 on National Equality. As such, they can be understood as characteristic manifestations of national self-determination. It is useful to organize these elements into a kind of catalog of problems, with the aim of assessing the legal norms that have been implemented on this basis, as opposed to earlier approaches that did not rely on such a comparison.

Fedinec Csilla és Csernicskó István Issues of language policy and language planning in Transcarpathia during the first Czechoslovak Republic című tanulmánya ukrán nyelven az ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS PHILOLOGICA 2023. évi 2. számában jelent meg.

Issues of language policy and language planning in Transcarpathia during the first Czechoslovak Republic The concepts of state language, official language, and minority language do not have a generally accepted definition in international law. In Central and Eastern Europe, the state language is usually the language of the majority of the population of a particular country, in which it also serves as the official language. In interwar Czechoslovakia, the 1920 Language Law allowed the use of the language of the Slavic population, which constituted the absolute majority in the territory of Transcarpathia, as the official language in administration, office work, culture and education, granting the region's Slavs a greater degree of political, cultural and linguistic autonomy than they had ever enjoyed. But this linguistic freedom also brought practical problems to the surface. First of all, during this period there were three standard versions of the language adopted as the official language of the region. This article analyses the attitudes of the state and local intellectuals towards these language variants.

A Szent-Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány beszélgetést szervez az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában 2023. december 11-én  Fedinec Csilla, Körner Gábor, Pálfalvi Lajos és Halász Iván részvételével.

Intézetünk munkatársa, Szerbhorváth György 2023. november 29-30-án részt vesz a Kulture u zoni konflikata / Cultures in the conflict zone című újvidéki nemzetközi konferencián, ahol szerb nyelven ad elő Sećanje na stara loša vremena – „zadatak” pisaca pre, za i posle vremena zla (Emlékezés a régi rossz időkre – az írók „feladata“ a gonoszság ideje előtt, alatt és után) címmel.

Az Országházban 2023. november 22-én konferenciát tartottak a Holodomor emlékezete címmel az 1932-33-as ukrajnai nagy éhínség 90. évfordulója, valamint a magyar Országgyűlésnek a Holodomort népirtásként elismerő, az ukrán nép irányába szolidaritását kifejező határozata meghozatalának 20. évfordulója alkalmából. A konferencián Fedinec Csilla a Holodomor az ukrán történeti politikában címmel tartott előadást.

Az NKFIH oldalán nyilvánosságra hozták a támogatott "OTKA" pályázatok listáját. A nyertes kutatási témapályázatok között volt:

Feischmidt Margit: Munka, értékek, remény a szolidaritás tereiben: a transzformatív szolidaritás lehetőségei és korlátai Magyarországon és

Tóth Ágnes: A szomszéd országokból érkezett magyar menekültek integrációja Magyarországon (1938-1948) című kutatása

A posztdoktori kiválósági program keretein belül pedig Kulcsár Beáta: A kivándorlás és beilleszkedés személyes történetei: magyarok Kanadában (Dégh Linda interjúgyűjteménye) című kutatása is a támogatottak között volt.

Gratulálunk kollégáinknak!

Kollégáink előadóként és moderátorként vesznek részt a Magyar Szociológiai Társaság 2023. november 17-18-án rendezett Vándorgyűlésén, melynek témája Válságról válságra. A konferencia programja itt olvasható.

November 17-én:

Social Consequences of the Crisis Caused by War in Ukraine (moderátor: Feischmidt Margit és Zentai Violetta) panel keretében Zakariás Ildikó, Gerő Márton, Morauszki András és Zsigmond Csilla: Solidarity with Ukrainian refugees in Hungary: acts and attitudes

November 18-án:

A válság haszna az oktatásban I. és II. (moderátor Németh Szilvia és Papp Z. Attila) panel keretében

- Papp Z. Attila: Egy nem reziliens iskola reziliens intézményi válaszai a COVID árnyékában. Iskolai esettanulmány

- Zsigmond Csilla: A hátrányos helyzetű tanulók oktatási kihívásai a COVID-19 válság idején – a szakirodalom tükrében

2023. november 17-én a United Way Magyarország Befogadó munkaerőpiaci gyakorlatok – milyen perspektívái lehetnek a hátrányos helyzetű fiataloknak az Észak- Alföld régióban? című konferenciáján Intézetünk munkatársa, Durst Judit a hátrányos helyzetű fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációjáról tart előadást.

Intézetünk munkatársa, Eiler Ferenc előadást tart a november 18-án Sindelfingenben, a St. Gerhards-Werk e. V. által megrendezésre kerülő „300 Jahre Ansiedlung der Donauschwaben – religiöse Implikationen” című konferencián. Előadásának a címe: Ansiedlung und Religion – Zentrale Themen der Indetitätskonstruktion der Ungarndeutschen.

Intézetünk munkatársai, Tóth Ágnes és Marchut Réka előadást tartanak a Magyar Nemzeti Levéltár által szervezett Népmozgások és kényszermigráció a Kárpát-medencében 1944–1990 című konferencián 2023. november 14-én.

Tóth Ágnes előadásának címe: A németországi kitelepítésből visszatért német nemzetiségűek helyzete Magyarországon 1946-1950

Marchut Réka előadásának címe: A moldvai csángók „hazatelepítési” tervei és gyakorlata a második világháború alatt és után.