Vezető kutató: Feischmidt Margit

Támogatási forrás: Társadalmi konfliktusokra adott identitáspolitikai válaszok MTA TK Inkubátor Program

Kutatás időtartama: 2015 - 2016

Résztvevő kutatók: Hunyadi Márton, Zakariás Ildikó

Kutatás célja, kérdései:

A kutatás a 2015-ben Magyarországon áthaladó menekülteket segítő humanitárius segítségnyújtást vizsgálta, a szolidaritás és a civil társadalom e transznacionális formájának egyéni motivációit, élettörténeti előzményeit és intézményi hátterét.

A kutatás egyik fókuszában a menekültekre irányuló önkéntes segítségnyújtás és a politika állt. Azt akartuk megtudni, hogy a segítségnyújtás mennyiben irányul a szenvedés csökkentésére, és mennyiben övezik olyan nyilvánosan is megfogalmazott ok-okozati értelmezések, amelyek túlmutatva e szenvedések aktuális, pillanatnyi feloldásán, a társadalmi struktúra mélyebb átalakítását is célozzák. Azt vizsgáltuk ezen belül, hogy e segítő cselekvések milyen társadalmi kategóriákra és csoportokra irányulnak, milyen felelősségviszonyokat jelölnek ki, és e felelősségviszonyokat milyen elképzelésrendszerekbe, ideológiákba ágyazzák. Mindezeken túl a civil segítségnyújtás és politika kapcsolatának irányára is rákérdeztünk. Arra, hogy e felelősségekkel kapcsolatos közéleti meggyőződések hogyan válnak a menekülteket segítő jótékonyság indokaivá; és megfordítva az oksági viszonyt, e segítő gyakorlatok és cselekvések hogyan vezetnek új tudások születéséhez, a társadalomról és a kívánatos társadalmi változásokról alkotott új elképzelésekhez.

Kutatás módszerei:

A kutatás vegyes módszertant követett. A humanitárius segítség szervezőivel, önkénteseivel, adományozókkal félig strukturált interjúkat készítettünk. Ezzel azokat a narratívákat igyekeztünk feltárni, amelyek bemutatják, hogy a segítés hogyan kapcsolódik össze a közélet különféle szereplőiről és felelősségükről való gondolkodással. A felméréssel pedig a segítségnyújtással kapcsolatos attitűdök és a közéleti szereplők megítélésnek viszonyát egy országos reprezentatív mintán is vizsgáltuk.

A kutatás kvalitatív adatait 2015 októbere és 2016 januárja között gyűjtöttük, 32 interjút készítettünk. Az interjúalanyok kiválasztása a közösségi média és a tereppel való korábbi személyes kapcsolatok segítségével, valamint a kvalitatív kutatásokban ismert hólabda-módszerrel történt. Törekedtünk válaszadóink szociokulturális hátterének diverzitására (nem, kor, iskolázottság, foglalkozás). Az interjúkról hangfelvétel készült, amit kivonatos formában írtunk le. A minta statisztikai reprezentativitásra nem törekedett, sokkal inkább azt tartottuk szem előtt, hogy a kutatás megkezdésekor ismert vagy később feltáruló társadalmi és kulturális különbségek, továbbá a működés célja és módja tekintetében látszó diverzitás tükröződjön a mintában. Az adatok elemzése ATLAS.ti programmal történt a megalapozott elmélet szemléletét követve, elsősorban kvalitatív, kisebb részben kvantitatív elemzési szempontokat tartva szem előtt, amiért a kutatást vegyes módszerűnek tekintjük (Király–Dén-Nagy–Géring–Nagy, 2014).

Emellett egy országos lakossági felmérésben is résztvettünk, 2015 októberében. A célpopulációt a 18 éves vagy idősebb, nem intézményben élő magyarországi lakosok alkották. A megvalósult mintanagyság 1003 fő lett. A súlyozott minta a nem, korcsoport, iskolázottság és településtípus szerint reprezentálja a célpopulációt. A kutatásunk részét képező modul kérdései a humanitárius segítségnyújtásban való részvételre, valamint a civil részvétellel kapcsolatos attitűdökre kérdeztek rá.

Kutatási eredmények:

A humanitarizmus kritikai irodalma valamint a társadalmi mozgalom-kutatás hangsúlyozza, hogy az együttérzés és sajnálat által dominált segítségnyújtás a szenvedés és a hiányok strukturális okairól elvonja a figyelmet, a megoldás felelősségét pedig az államok helyett az egyéni aktorokra terheli. Ebben a kutatásban e létező tendenciák mellett másfajta jelenségeket is találtunk. Bemutattuk, hogy a másokért érzett közvetlen felelősség szorosan összekapcsolódhat a kollektív felelősségtudattal, a demokratikus részvétel működésével meghatározott nyilvánosságokban és viszonyrendszerekben. A menekülteket segítő magyarországi önkéntesek értelmezéseit vizsgálva azt találtuk, hogy a politikai cselekvés és a szenvedők önkéntes segítése között kétirányú kapcsolat áll fenn. A mások szenvedésének érzékelése és az arra adott közvetlen gyakorlati válaszok – a segítés – sok esetben elvezetnek a politikai aktorok felelősségének felismeréséhez, a politikai kritikához. Ezt neveztük a jótékonyság politizálódásának.

Egy ezzel ellentétes irányú folyamatban a politikai aktorokhoz – főként a kormányzathoz – való kritikai viszonyulás és a szekuritizációs beszédmód elutasítása vonja be a jótékonyságba az egyéneket. A jótékonyság a lázadás eszközévé válik, a politikai aktorok ellenében a nyilvános felelősségvállalás egy alternatív módját mutatja fel. Ezt neveztük fentebb a politika jótékonyságba való fordulásának.

A jótékonyságban való részvétel (mint gyakorlatok, és vele kapcsolatos attitűdök) és a politika (mint politikai szereplőkre és közéleti ügyekre irányuló attitűdök) kapcsolatát többféle módszerrel, és többféle értelemben is megtaláltuk. Az interjúk felfedték, hogy a menekülteket segítő jótékonyság értelmezései szorosan összekapcsolódhatnak a politikáról szóló narratívákkal, és sokszor e szereplők és ügyek kritikáját is magukban foglalják. A kvantitatív felmérés ugyanakkor a jótékonykodást támogató attitűdök és a politikai attitűdök közti kapcsolatot statisztikai értelemben mutatta ki.

Publikációk:

Feischmidt, Margit ; Zakariás, Ildikó: Jótékonyság és politika. A menekülteknek nyújtott közvetlen segítség közéleti hatásai, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 27 : 2 pp. 55-83. , 29 p. (2018) 

Feischmidt, Margit ; Zakariás, Ildikó: Politics of Care and Compassion: Civic Help for Refugees and Its Political Implications in Hungary—A Mixed-Methods Approach In: Feischmidt, Margit; Pries, Ludger; Cantat, Celine (szerk.) Refugee Protection and Civil Society in Europe, CHAM : Palgrave Macmillan, (2019) pp. 59-99. Paper: Chapter 3 , 40 p. 

Zakariás, Ildikó: A menekültek civil segítése: attitűdök és morális érvek, REGIO 24 : 4 pp. 61-84. , 24 p. (2016) 

Feischmidt Margit: Szolidaritás és társadalmi reflexió a menekültek önkéntes segítőinek elbeszéléseiben (2018) Socio.hu