A kötetben a szerzõk kísérletet tesznek arra, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei magyar szórványok kialakulását, asszimilációs-integrációs, nyelv- és nemzetváltási folyamatait, és módszertani ajánlásokat tegyenek a különféle helyzetû és dinamikájú szórványközösségek kisebbségkutatás keretében történõ interdiszciplináris vizsgálatára. A kötetben olvasható tanulmányok segítségével rápillanthatunk nemzeti kultúránk sokszínûségére, és beláthatjuk, önmagunk megismerése sem nélkülözheti a közös kötõdésen belül megnyilvánuló másságok, különbözõségek tudatosítását, a szórványközösségek nyelvvel, nemzettel, interetnikus együttéléssel kapcsolatos kulturális beállítódásainak elemzését. A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete fontosnak tartja, hogy a szórványkérdés elméleti problémáival, a szórványkutatás módszereivel és a szórványgondozás gyakorlatával egyaránt foglalkozó írások a hazai és határon túli szaktudományosság, az egyházak képviselõi, a politikai döntéshozók és az érdeklõdõ nagyközönség számára hozzáférhetõvé és egyben megvitathatóvá váljanak.
A. Gergely András: Szórvány, diaszpóra és határfenntartás (Adalékok a szórványtipológia és a kulturális sziget kérdésköréhez) Biczó Gábor: A szórványkérdés transznacionális dimenziói és a magyar szórványkutatás Bodó Barna: Szórványnarratívák Hajnal Virág–Papp Richárd: 'Nekem úgy szmétál, ha valaki úgy keverten beszél' (Egy Szerémségben élõ magyar közösség kulturális antropológiai kutatásának tanulságai) Ilyés Zoltán: Szórványkutatás, szórványértelmezés (Megjegyzések a Kárpát-medence szórványközösségeinek társadalomtudományos vizsgálatához) Keményfi Róbert: A többrétegû „szórvány” kifejezés a kisebbségkutatásban Kovács Nóra: A Kárpát-medencén kívül élõ magyarok kutatásának fogalmairól Mirnics Károly: A szórványmisszió problémái és lehetõségei Tóth Pál Péter: Diaszpóra/szórvány Vetési László: Kisebbségi egyházak és a szórvány. (Töprengések a gondozásról, megtartásról és kutatásról)
Ilyés Zoltán–Papp Richárd: Elõszó 