'A szervezetek mûködési módja ma már valójában a környezet asszimilációs kihívásaira adott válaszok együttesének tekinthetõ. A többször vitatott (és fõleg magyarországi aktuálpolitikai kontextusban negatív jelzõvel is ellátott) „magyarkodás' kifejezés Amerikában való használata, például sugallja azt az aktivizmust, amely nélkül ez a szervezeti világ nem tartható fenn. Mivel az asszimilációs folyamat akkor hat a leginkább, amikor az egyének mondhatni átlagos, nemzeti, etnikus ideológiáktól mentes magán -és társadalmi életüket élik, a folyamat lassítása, késleltetése csakis e társadalmi természetességbe való érzelmi és elkötelezeti beavatkozás által lehetséges. A létrehozott intézmények és fenntartásuk ezért logikus módon feltételeznek valamiféle felfokozott állapotot, amely plusz lelki vagy akár financiális, idõhasználati terheket ró az ily módon aktív egyénre.'
(Papp Z. Attila)
„A 2000. évi népszámlálás során mintegy 1 398 ezer személy - az amerikai össznépesség 0,5 százaléka vallotta magát 'magyar' vagy „magyar és más' származásúnak. A népszámlálás amerikai magyarokra vonatkozó adatainak a feldolgozása és realisztikus értelmezése azonban csakis az adatok sajátosságaiból adódó elemzési korlátok figyelembe vételével valósulhat meg.'
(Pakot Levente)
I. Bevezetõ (Czoch Gábor - Papp Z. Attila) 
II. Introduction (Gábor Czoch - Attila Papp Z.)
III. Beszédbõl világ. Amerikai magyar szervezetek és mûködtetõik – közelrõl (Papp Z. Attila)
1. Módszertani bevezetõ
2. A szervezeti világhoz kötött tematizációk
2.1. Országos szervezetekkel kapcsolatos vélemények
2.1.1. Csúcsszervezetek lobbilogikája
2.1.2. Csúcsszervezetek láthatósága
2.1.3. Országos szervezetek termékeny konfliktusai
2.2. Helyi szervezeti világok kihívásai
2.2.1. Szervezetek közötti konfliktusok és a helyi együttmûködés esélyei
2.2.2. Az utánpótlás és a létezõ szervezeti keretek fenntarthatóságának kérdése
2.2.3. Internet szerepe a közösségépítésben
3. Az egyházi szervezetek (helyi gyülekezetek, templomok) szerepe
3.1. Református egyházak
3.2. A katolikus egyházzal kapcsolatos tematizációk
3.3. Baptista egyházak szerepe az amerikai magyarok körében
3.4. Egyházi viszonyok és kihívások
3.4.1. Negatív jövõkép
3.4.2. Lelkipásztori, lelkészi utánpótlás
3.4.3. A gyülekezet fenntartásának kérdése
3.4.4. Konfliktusok jelenléte
3.4.5. A vallásos hit versus magyarságápolás dilemmája
4. Cserkészet
4.1. Kis cserkésztörténelem
4.2. Kezdetek – genezis történetek
4.3. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség mint szervezet
4.4. Cserkészcsapatok néhány jellegzetessége
4.5. Cserkészet mint magyar szocializációs keret
4.6. Cserkészet mint oktatási, képzési helyszín
4.7. Cserkészet mint az ifjúsági kultúra terepe
4.8. Cserkészet mint családi 'örökség'
4.9. Cserkészcsapatok közötti kapcsolatok
4.10. Kritikai vélemények a cserkészettel szemben
5. A magyar szervezeti, közösségi életben való részvétel tematizációi
5.1. A 'magyarkodás' értelmezései és megélése
5.2. A 'magyarkodás” mint civil társadalmi tapasztalat
5.3. A 'magyarkodás' mint kontraszelekció kérdése
5.4. A 'magyarkodás' mint idõhasználati kérdés
5.5. A 'magyarkodás' pszichikai kihívásai
6. A sajtóval, médiával kapcsolatos tematizációk
6.1. A sajtó lokalitásba ágyazott mûködése
6.2. Internet szerepe a sajtókészítésben és médiafogyasztásban
6.3. Régi szép idõk és a jelen konspirációja
7. A magyaros ételek szerepe a közösségszervezésben
7.1. Étkezés mint az amerikai magyar civil társadalom kelléke
7.2. A templomokhoz kötött étkezés, étkeztetés szerepe
7.3. A magyaros ételek, mint az etnikai közösségen belüli szervezõ erõ
7.4. Kritikai viszonyulások a magyaros ételekkel szemben
8. Az identitás tematizációi
8.1. Identitás szintjei
8.1.1. Az etnoperszonális identitás tematizációi
8.1.2. Az etnoszociális (diaszpóra-közösség) identitás tematizációi
8.1.3. A nemzeti identitás tematizációi
9. Magyar kormányszervekkel kapcsolatos vélemények
9.1. Magyar külképviseleti szervek megítélése
9.2. Néhány javaslat a magyar kormány szerepének növelésére
IV. Hétvégi magyar iskolák az USA-ban – 2008. Interjú- és dokumentumelemzés (Németh Szilvia)
1. Bevezetés
2. Az amerikai oktatási rendszer megítélése
3. A vasárnapi iskola és a magyar iskola, mint a magyarság-megõrzés színtere - „… aztán ha megszólalok angolul, akkor mindenki örül…”
4. Iskolák az interjúkban
4.1. Los Angeles-i Elsõ Magyar Református Egyház – Vasárnapi Iskola
4.2. Wass Albert Magyar iskola – Sarasota
4.3. Magyar Iskola – Cleveland
4.4. Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és Óvoda – Boskola
4.5. Széchenyi Magyar Iskola és Óvoda – New Brunswick
5. A magyar iskolák fõ jellemzõi
5.1. A pedagógusok képzettsége
5.2. A taneszközök beszerzése
5.3. A társadalmi integráció elõsegítése
6. Következtetések
V. Az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ magyar szervezetek, közösségek adatbázisának fontosabb jellemzõi (Márton János)
1. Az adatbázisban szereplõ szervezetek területi megoszlása
2. Az adatbázisban szereplõ szervezetek más jellemzõi (elérhetõségi adatok, alapítás éve)
3. Az adatbázisban szereplõ szervezetek csoportosítása tevékenységi területük és földrajzi hatáskörük szerint
4. Összegzés
VI. Az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ magyar szervezetek által kitöltött kérdõívek feldolgozása (Márton János)
1. Alapítás
2. Tagság
3. Szervezeti élet
4. A kérdõív kitöltõjének szocio-demográfiai adatai
5. Összefoglalás
VII. A 2000. évi amerikai népszámlálás jellegzetességei és kihatása az amerikai magyarok számbavételére (Pakot Levente)
1. Bevezetõ
2. Az amerikai népszámlálás végrehajtásának motivációs tényezõi 356
3. A 2000. évi népszámlálás lebonyolítása és fontosabb jellemzõi 357
4. Etnikai – 'faji' statisztikák
4.1. Az etnikum és 'faj' különválasztása
4.2. A kategorizálás alapja: önbesorolás – önmeghatározás
5. A 2000. évi népszámlálás etnikumra és fajra vonatkozó kérdései
5.1. Közvetlen kérdések: faj, hiszpánuseredet és származás vagy etnikai eredet (ancestry)
5.2. Közvetett kérdések: születési hely és otthon beszélt nyelv
6. Az Egyesült Államokban élõ magyar népesség
6.1. Magyar származású/magyar etnikai eredetû népesség
6.2. Magyarországon született népesség
6.3. Otthon magyarul is beszélõ 5 éven felüli népesség
7. Az 'ancestry' adatok megbízhatósága
7.1. A Census 2000 Content Reinterview Survey eredményei
7.2. A származásra/etnikai eredetre vonatkozó adatok jellemzõi
8. Az etnikai válaszok jellemzõit magyarázó társadalmi folyamatok
9. Összegzés
VIII. Összegzés: az amerikai magyar szervezeti élet és identitások értelmezési lehetõségei (Papp Z. Attila)
1.1. Szervezeti tipológiák
1.2. Amerikai magyar identitáskonstrukciók
1.3. Diaszpóra-e az 'amerikai magyar diaszpóra'?
1.4. Gyökértelenség versus transzplantáció dilemma meghaladása
1.5. Az amerikai magyar közösségi élet, mint vidékiség és lokalitás
IX. Summary: Ways of Interpretation of Hungarian-American Ethnic-based Public Life and Identity (Attila Papp Z.)
1.1. Types of Institutions
1.2. Hungarian-American Identity Structures
1.3. Is 'American Hungarian Diaspora' a True Diaspora?
1.4. Beyond the Uprooted versus Transplanted Dilemma
1.5. American Hungarian Public Life as Provincialism and Locality
X/I. Melléklet: Interjúalanyaink voltak
X/IV. Melléklet: Szervezeti adatbázis .jpg)