1991. december 8-án Oroszország, Ukrajna és Belarusz hivatalosan is megállapodott egymással a Szovjetunió megszüntetéséről. Mi állt az összeomlás hátterében. Kik jöttek ki a legjobban és a legrosszabbul a kataklizmából a tagköztársaságok közül? A mostani orosz-ukrán háború mennyiben vezethető vissza a Szovjetunió szétesésére?
Fedinec Csillával készített interjút a Mandiner, amely itt olvasható.
A NPKI Határátlépések podcast sorozatában Molnár Csongor intézetünk munkatársával, Bárdi Nándorral beszélgetett a Nemzetiségi parlamenti képviselet (Nemzetiségi képviselet Magyarországon és az utódállamok parlamentjeiben (1869-1918 /1920-1990) kötet kapcsán.
Az adás itt hallgatható meg.
Intézetünk munkatársa, Bárdi Nándor, 2023. október 13-i komáromi előadásáról részletes beszámolót közölt Hogyan formálhatta a Fidesz a kisebbségi magyar eliteket? címmel az Új Szó, november 4-i száma.
Bányai Viktória a Klubrádió Tűréshatár című műsorában beszélgetett Szunyogh Szabolccsal a "Holokauszt túlélő gyerekek Magyarországon" kutatási projektről, elsősorban a traumafeldolgozás lehetőségeiről a vészkorszak utáni időszakban, annak támogatásáról közösségi és művészeti tevékenységekkel. A beszélgetés itt hallgatható meg.
Fedinec Csilla volt a vendége a G7 július 25-ei podcast adásának, amelyben az ukrajnai új nemzetiségi törvény elfogadása utáni kisebbségi jogi helyzetről beszélt. A kisebbségi jogok további szűkítésével a magyar közösség egy radikális intézményi változással, magániskola-rendszerbe vinné át a gyerekeket, hogy továbbra is magyarul tanulhassanak. De milyen esélyek vannak hosszabb távon, és mi lesz Európában a kisebbségekkel, egyáltalán a kultúrnemzeti felfogással azután, hogy Putyin a kisebbségi kérdést használta ürügyként a háborúhoz? A teljes beszélgetés elérhető ITT.
A TK munkatársai, Bárdi Nándor és Körösényi András a nemzeti érdekről beszélgettek május 20-án a Szabad Európa újságírójával, Kerényi Györggyel. A teljes beszélgetés ITT olvasható.
A kolozsvári Szabadság napilap április 19-én interjút készített Bárdi Nándorral az Erdélyi Magyar Adatbankról, amely ITT olvasható.
Fedinec Csilla Sz. Bíró Zoltánnal együtt a Nyugati Pályán április 5-ei podcast adásának a vendége volt, amelyben arról beszélgettek, hogy milyen a nemzeti kisebbségek helyzete Ukrajnában az orosz invázió után, igazak-e a Moszkva-barát propagandisták által terjesztett hírek az állítólagos elnyomásról, kényszersorozásokról. Azt is körbejárták, hogyan viszonyul az ukrán és az orosz társadalom a háborúhoz. Részletesen megvizsgálták Oroszország és Ukrajna nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakulását, különös figyelemmel az Oroszországgal határos országok Moszkvához fűződő kapcsolatára, illetve kibeszélték, hogy meddig tarthat ki a Nyugat Ukrajna melletti elköteleződése. A teljes adás megtekinthető ITT.
A Szombat március 10-ei interjúja Bányai Viktóriával ITT olvasható.
Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.