125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 24. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állampolgársági eljárás részletes szabályairól a Kormány a következő rendeletet alkotja:

Az állampolgársági kérelem

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állampolgársági kérelmeket az e rendelet mellékleteiben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni:
a) a honosítási - visszahonosítási kérelmet az 1. számú mellékleten;
b) az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tett nyilatkozatot a 2. számú mellékleten;
c) az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tett nyilatkozatot a 3. számú mellékleten;
d) az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot a 4. számú mellékleten;
e) az állampolgárság igazolása iránti kérelmet az 5. számú mellékleten;
f) az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot a 9. számú mellékleten.
2. § (1) Az állampolgársági kérelem átvételekor az anyakönyvvezető, illetőleg a konzul a kérelmező személyazonosságát ellenőrzi és aláírását hitelesíti.
(2) Külföldön élő kérelmező a lakóhelyén az arra feljogosított hatósággal is igazoltathatja személyazonosságát és hitelesíttetheti aláírását. A kérelmet az illetékes magyar konzulnak kell megküldeni. A konzul igazolja, hogy a hitelesítést arra jogosult személy végezte.
(3) Az anyakönyvvezető, illetőleg a konzul a kérelmet - az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidőn belül - a mellékletekkel együtt felterjeszti a belügyminiszterhez. A kérelem továbbítását nem tagadhatja meg amiatt, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott okmányokat az ügyfél nem csatolta. A hiányosságokra és azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre azonban fel kell hívnia a kérelmező figyelmét.

A honosítási és visszahonosítási kérelem

3. § (1) A Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve a kérelemben feltüntetett adatokat a következő nyilvántartásokban ellenőrzi:
a) a magyarországi lakcímet, valamint a tartózkodás időtartamát és jogcímét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy a menekültügyi nyilvántartásban;
b) a büntetlen előéletet és azt a tényt, hogy a kérelmező nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartásban.
(2) Ha a büntetlen előélet igazolására külföldi állam illetékes hatóságának igazolása is szükséges, és az hivatalból nem szerezhető be, a belügyminiszter a kérelmezőt felhívhatja arra, hogy külföldi lakóhely szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító okmányát csatolja.
(3) A magyarországi megélhetést és a lakóhelyet megfelelően bizonyítani kell. A megélhetés bizonyítására alkalmas különösen: a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás; az állami adóhatóság igazolása arról, hogy a kérelmező adóköteles jövedelemmel rendelkezik; a nyugdíjigazolás. A magyarországi lakóhely igazolására alkalmas különösen: a tulajdoni lap, a lakásvásárlási, illetve lakásbérleti szerződés.
(4) A kedvezményes honosítási és a visszahonosítási kérelemhez az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okiratokon túl mellékelni kell:
a) az Ápt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint (6) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez a magyar gyámhatóság jogerős határozatát;
b)
c) az Ápt. 4. §-ának (3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez és a visszahonosítási kérelemhez a kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokat.
(5) Az Ápt. 4. §-a (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaira alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor igazolni kell a házastárs, a kiskorú gyermek, illetve az örökbefogadó magyar állampolgárságát, vagy közölni kell az állampolgárság megállapításához szükséges adatokat.
(6) Az Ápt. 4. §-ának (1)-(4) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolást, vagy az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ok fennállásának igazolására
a) a cselekvőképtelen, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokság alá helyezését elrendelő határozatot;
b) a felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget tanúsító oklevelet (diplomát);
c) a betegség jellege szerint illetékes egészségügyi szolgáltató igazolását az egészségi állapotról.
(7) A honosítási és visszahonosítási kérelemhez nagykorú kérelmezőnek saját kézzel írt önéletrajzot és egy arcfényképet is mellékelnie kell.
4. § A köztársasági elnök döntése után a honosítási, visszahonosítási okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló értesítést a belügyminiszter továbbítja a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy az illetékes magyar konzuli tisztviselőnek.

Nyilatkozat

4/A. § (1) Nyilatkozatához az elbocsátási okiratot is mellékelnie kell annak, aki a magyar állampolgárságát elbocsátás következtében vesztette el. A belügyminiszter az elbocsátási okiratot bevonja. Ha a kérelmező nem tudja az eredeti elbocsátási okiratot mellékelni, nyilatkoznia kell azokról a körülményekről, amelyek következtében az okirat a birtokából kikerült.
(2) Aki a magyar állampolgárságát azért vesztette el, mert Németországba történő áttelepülésre kötelezték, ezt a tényt köteles okirattal igazolni vagy más, hitelt érdemlő módon valószínűsíteni.
(3) Az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján tett nyilatkozathoz mellékelni kell a kérelmező szüleinek házassági és anyjának születési anyakönyvi kivonatát.
(4) Az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tett nyilatkozathoz - ha azzal az érintett rendelkezik - mellékelni kell a kérelmező szüleinek állampolgársága szerinti állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező a születésével nem szerzett állampolgárságot.

Állampolgársági eskü és fogadalom

5. § (1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a lakóhely szerint illetékes polgármester, illetőleg külföldön a magyar külképviselet vezetője hívja fel a honosított, visszahonosított személyt, és gondoskodik az ünnepélyes eskü- vagy fogadalomtételről.
(2) Az eskü- vagy fogadalomtételről két példányban a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát - az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül - meg kell küldeni a belügyminiszterhez, másodpéldányát irattárba kell helyezni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.
(3) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének tényét és időpontját a honosítási, visszahonosítási okiratra záradékként fel kell jegyezni, és az okiratot át kell adni a honosított, visszahonosított személynek.
(4) Az anyakönyvvezető gondoskodik a magyar állampolgárrá vált személy külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezéséről, valamint a magyar anyakönyvben külföldi állampolgárként bejegyzett személy esetében a magyar állampolgárság megszerzésének anyakönyvi bejegyzéséről.
(5) Külföldön élő, a magyar anyakönyvbe külföldi állampolgárként bejegyzett honosított személy esetében a belügyminiszter gondoskodik a magyar állampolgárság megszerzésének anyakönyvi bejegyzéséről, a hazai anyakönyvezésről, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak történő adatszolgáltatásról.

Lemondás a magyar állampolgárságról

6. § (1) A magyar állampolgárságról való lemondást tartalmazó nyilatkozathoz a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) a születési anyakönyvi kivonatát, a családi állapotát igazoló iratokat;
b) a külföldi állampolgárság igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiadott bizonyítványt vagy olyan igazolást, mely a külföldi állampolgárság megszerzését valószínűsíti (ígérvény);
c)
(2)
7. §
8. § (1) A lemondás elfogadásáról kiállított okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot a belügyminiszter az illetékes magyar konzulnak küldi meg, aki továbbítja a kérelmezőnek.
(2) Az okirat kézbesítése előtt a konzul köteles a kérelmező magyar állampolgárságát tanúsító okiratokat bevonni.
8/A. § (1) Az Ápt. 8. §-ának (4) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell az ígérvényt kiadó állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező az állampolgárságot nem szerezte meg, valamint a lemondás elfogadásáról kiadott okiratot.
(2) A belügyminiszter a magyar állampolgárság visszaállításáról bizonyítványt állít ki.

A magyar állampolgárság visszavonása

8/B. § A magyar állampolgárság visszavonásáról a belügyminiszter értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amennyiben az érintettnek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van.

Az állampolgársági bizonyítvány és megkeresés

9. § Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelemben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy a bizonyítványt milyen célból kéri, vagy mely hatóságnál kívánja felhasználni.
10. § Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést (Ápt. 12. §) a hatóság közvetlenül a belügyminiszterhez küldi meg. A hatóságnak a megkeresésben közölnie kell az állampolgárság igazolásához szükséges adatokat [Ápt. 14. § (1) bekezdés].
11. §

Határozat

12. § Az állampolgársági eljárásban a belügyminiszter által hozott határozat tartalmazza
a) a határozatot hozó szerv megnevezését, az ügy számát, a kérelmező nevét és lakóhelyét;
b) az állampolgársági ügyben hozott döntést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást;
c) a döntés alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat és jogszabályi rendelkezéseket;
d) a határozat hozatalának helyét, idejét, aláírójának nevét, a határozatot hozó szerv bélyegzőjét.

Alkotmányos alapismeretek vizsga

13. § (1) Az Ápt. 4. §-ának (1) bekezdése e) pontjában meghatározott vizsgára a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatalban jelentkezhet.
(2) A vizsga megszervezése a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének feladata, aki
a)
b) megállapítja a vizsga időpontját;
c) megbízza a vizsgabizottság elnökét és két tagját;
d)
e) dönt méltányosságból a vizsgadíj mérsékléséről vagy elengedéséről.
(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja lehet
a) az a köztisztviselő, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel vagy igazgatásszervezői képesítéssel rendelkezik;
b) az a felsőfokú képesítéssel rendelkező tanár, aki általános iskolában állampolgári ismeretek tantárgyat oktat.
(4) A vizsgát a vizsgaszabályzat alapján kell megszervezni és lebonyolítani. A vizsgaszabályzatot, valamint a jelentkezési lap, a vizsganyilvántartó-könyv és a jegyzőkönyv mintáját, továbbá a vizsgakövetelményeket a 7. számú melléklet tartalmazza.
(5) A vizsgázó teljesítményét "megfelelt", illetve "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. Az eredményes vizsgáról a vizsgázó részére igazolást kell kiadni. Az igazolás tartalmazza a kiállító közigazgatási hivatal megnevezését, az ügyszámot, az "igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról" megjelölést, a vizsgázó személyes adatait (nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét), a vizsga letételének tényét és minősítését, a vizsga napját, továbbá a vizsgabizottság tagjainak aláírását, valamint az igazolás kiállításának keltét és a közigazgatási hivatal bélyegzőlenyomatát.
(6) A vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni, amely a vizsgát szervező közigazgatási hivatalt illeti meg. A díj mértéke 28 000 (huszonnyolcezer) forint. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a vizsgadíjat - kérelemre -, a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzete alapján méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti. A közigazgatási hivatal vezetője a díj összegéről tájékoztatja a jelentkezőt.
(7) Ha a vizsgadíjat olyan személy fizette be, aki a vizsgára nem kötelezett vagy az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a vizsga alól mentesül, az állampolgársági ügyben hozott határozat keltétől számított hat hónapon belül kérheti a vizsgadíj visszatérítését.

Névmódosítás

13/A. § (1) A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel egyidejűleg a 8. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) Az Ápt. 20/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta.
(3) Az Ápt. 20/A. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről.
(4) A névmódosítási kérelmet a belügyminiszter határozattal utasítja el, ha a honosított, illetőleg visszahonosított a névmódosításnak az Ápt. 20/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint e rendeletben megállapított feltételeit nem teljesítette, a szükséges okiratokat, szakvéleményeket nem csatolta. Ebben az esetben a honosított, illetőleg visszahonosított személy az általános szabályok szerint névváltoztatási kérelmet terjeszthet elő.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. § (1) Akit a magyar állampolgársági kötelékből 1947. szeptember 15-től 1990. május 2-ig eltelt időszak alatt bocsátottak el, továbbá, akinek magyar állampolgársága Németországba történt áttelepítéssel szűnt meg és visszahonosítási kérelme még elbírálásra nem került, annak a kérelmét az Ápt. 21. §-a szerint kell lezárni. A magyar állampolgárság megszerzésének időpontja a rendelet hatálybalépésének napja.
(2) Az Ápt. hatálybalépésekor még el nem bírált elbocsátási ügyekben a törvény 8. §-ának (2) bekezdése előírásai szerint kell eljárni.
15. § E rendelet 1993. október 1. napján lép hatályba.

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

4A. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

5. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

7. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

8. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez

9. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez