Amennyiben továbbra is szeretne tájékoztatást kapni rendezvényeinkről, kérjük, legyen kedves kitölteni az alábbi űrlapot (kitöltése mindössze néhány másodpercet vesz igénybe).
ŰRLAP KITÖLTÉSE
Legfrissebb hírek
Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.
Intézetünk kutatási és kiadói programjában jelent meg K. Lengyel Zsolt: Haza és szülőföld. Tanulmányok a transzilvanizmus történetéhez (1867-1945) c. kötet a Kriterion kiadó 20. század könyvsorozatában. A könyv tartalomjegyzéke elérhető ITT.
A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban?
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a vendégei voltak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. A teljes adás meghallgatható ITT.
A Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának konferenciáján Durst Judit előadást tart "A magára hagyott tömeg - mennyit ér a magyar szegény?" címmel március 8-án (Facebook esemény). A konferencia Facebook eseménye.
Mi jellemzi a szegények „morális gazdaságát” (Thompson 1971, Scott 1976)? Hogyan tudnak megélni az alacsony jövedelmű, transzgenerációs szegények a létminimum alatti havi bevételeikből? Milyen racionalitás rejlik formális és informális pénzkereseti stratégiáik mögött? Vajon a külföldi prekár munkavállalás, a globális munakerőpiac legalsó szegmenseiben, a gyári vagy építőipari munka megoldást jelenthet-e a szegények egzisztenciális mobilitására? Hogyan tudnak a civilek, a különböző fejlesztési programok segíteni a szegények helyzetén? Ilyen és hasonló kérdéseket feszeget Durst Judit szociológus a magyarországi szegénység helyzetéről szóló előadásában. Már sok szemszögből kutatta a szegénység témakörét, mint például eladósodottság, informális hitelezés (vagy kamatos pénzkölcsönzés), külföldi munkavállalás. Ebben az előadásában elsősorban a saját kutatásai eredményeiről fog beszélni, annak is legfrissebb fejleményeiről, melyet etnográfiai terepmunkái közben szerzett.
A Népszava március 4-én interjút közölt Fedinec Csillával, aki szerint Oroszország az agresszióval elérte, hogy bármiféle kényszer nélkül is minden korábbinál ukránabb világ legyen. A teljes interjú elérhető ITT.