A kolozsvári Szabadság napilap április 19-én interjút készített Bárdi Nándorral az Erdélyi Magyar Adatbankról, amely ITT olvasható.

Fedinec Csilla előadást tart "Igazolási eljárások zsidó és nem-zsidó vegyes családban 1938-1944 között: munkácsi esettanulmány" címmel a Holokauszt Emlékközpont április 17-ei helytörténeti konferenciáján. A konferencia teljes programja és a regisztráció (április 14-ig) elérhető ITT.

Az Európai Oktatáskutatási Egyesület oktatásszociológiai hálózata háromalkalmas webinárium-sorozatot szervez, melynek a harmadik eseményén Durst Judit, Nyírő Zsanna és Boros Julianna adnak elő a mobilitás rejtett költségeiről szóló kutatásukról.

Fedinec Csilla Sz. Bíró Zoltánnal együtt a Nyugati Pályán április 5-ei podcast adásának a vendége volt, amelyben arról beszélgettek, hogy milyen a nemzeti kisebbségek helyzete Ukrajnában az orosz invázió után, igazak-e a Moszkva-barát propagandisták által terjesztett hírek az állítólagos elnyomásról, kényszersorozásokról. Azt is körbejárták, hogyan viszonyul az ukrán és az orosz társadalom a háborúhoz. Részletesen megvizsgálták Oroszország és Ukrajna nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakulását, különös figyelemmel az Oroszországgal határos országok Moszkvához fűződő kapcsolatára, illetve kibeszélték, hogy meddig tarthat ki a Nyugat Ukrajna melletti elköteleződése. A teljes adás megtekinthető ITT.

Feischmidt Margit, Zakariás Ildikó, Morauszki András és Zsigmond Csilla szerzőtársaikkal részt vesznek a Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpont április 3-ai hibrid workshopján.

Előadásuk címe és absztraktja: Solidarity with displaced people from Ukraine in Hungary: attitudes and practices. Based on a population survey from the summer of 2022 the presentation draws an ambivalent picture of Hungarian civil society in the context of the war against Ukraine. First, it highlights the exceptional momentum and mobilizing power of civil solidarity both in terms of practical involvement and expressed attitudes. At the same time, the results also reveal the limits and vulnerabilities of civil solidarity: its exposure to populist political discourses, which cherish or condemn moral economies of assistance according to its vested interests, as well as its embeddedness in a neoliberal reliance on citizens’ individual resources (disposable time and material means), and salient inequalities in sharing the burdens of humanitarian support. Facebook esemény.

Pulay Gergő Andrei Rǎzvan Voineaval és Dana Dolghinnel jelentette meg Bukarestben a Ferentari incomplet politici urbane la o margine de oraș [ A befejezetlen Ferentari. Várospolitika a város szélén] c. kötetet a Studio Zona kiadásában. A kiadó egyesület várostörténeti kutatásokat és városi közismereti programokat bonyolít a román fővárosban. A kötet tartalomjegyzéke és előszava elérhető ITT.

A hagyományoknak megfelelően a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Boda Zsolt idén is jutalmazta a 2022. év során megjelent legrangosabb publikációk szerzőit. A díjak átadására és a tanulmányok rövid bemutatására 2023. március 23-án került sor a TK éves értekezlete keretében. Intézetünk díjazottja Neumann Eszter lett az "Education for a Christian nation. Religion and nationalism in the Hungarian education policy discourse" c. tanulmányáért, amely az European Education Research Journal (IF 1,701) folyóiratban jelent meg. A díjazott kollégánknak ezúton is gratulálunk!

Feischmidt Margit előadást tart „Van két ország”. Szalai Júlia hozzájárulása az etnicizált szegénység magyarországi intézményesülésének megértéséhez" címmel a TK Szociológiai Intézete által március 31-én, Szalai Júlia emlékére megrendezett konferencián. Az esemény teljes programja elérhető ITT.

Bányai Viktória Horváth Ritával közösen előad "Gyermekrajzok a vészkorszakról és a túlélésről" címmel az MTA II. világháború története albizottságának március 24-én megrendezésre kerülő hibrid konferenciáján a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A konferencia teljes programja és a Zoom link elérhető ITT.

Megjelent Fedinec Csilla Csernicskó Istvánnal közös szlovák nyelvű tanulmánya a Jazykovedný časopis Q2-es, nyílt hozzáférésű folyóiratban: ITT.

Abstract. Along with portraits of historical figures, images relating to the culture and history of a particular nation, the presence (or absence) of languages on banknotes is also an element of symbolic politics and part of the manifestation of the language policy of a particular state. In this paper, banknotes are seen as an element of the linguistic landscape, and the linguistic landscape - as a reflection of language policy, its peculiar public expression. This paper analyses the way in which the text displayed on multilingual banknotes constructs and reproduces linguistic hierarchies, reflecting the relative status of the languages within two multi-ethnic states: the Czechoslovak Republic and the Soviet Union. The study explores which languages were represented in the inscriptions of the various series of banknotes issued, based on the assumption that banknotes participate in the official language practices constituting the linguistic landscape and as such mediate language ideologies. The authors conclude that even multinational states that issue multilingual banknotes guarantee that the state language should be in a dominant position.