Megjelent Bányai Viktória szerzőtárssal közös tanulmánya a Targum folyóiratban. A tanulmány a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállításának egy – korábban ismeretlen – tárgyát, a Megillat Horthyt mutatja be. A tekercs héber nyelvű szövege a numerus clausustól a zsidótörvényeken, munkaszolgálaton át a deportálásokig és a főváros zsidó lakóinak üldözéséig foglalja össze a magyarországi zsidóság tragédiáját, a háború utáni újrakezdés fájdalmas és óvatos bizakodásával végződik. Bár a szöveg keletkezésének még több részlete tisztázásra vár, az bizonyos, hogy 1956 kora őszén készült a párizsi Ismeretlen Zsidó Mártír Síremlék részére, ott – a többi túlélő közösség megillája között – Magyarországot, a magyarországi zsidóság „szenvedés történetét” volt hivatva reprezentálni. Ez a szerep különös jelentőséget ad a szövegnek, melynek magyar fordítását az ELTE Hebraisztika szakán tanuló hallgatók közreműködésével adják közre a szerzők. A tanulmány elérhető ITT.

A június 28-ai reggeli adás meghallgatható ITT.

Fedinec Csilla július 2-án megjelent írása az Országút oldalán elérhető ITT.

Hogyan működik az állam? Működő parlament hadiállapot esetén? Hogyan változtatja meg a kisebbségi kérdést, hogy Oroszország az oroszok által nagyobb arányban lakott megyéket pusztítja el? Mi van, ha betiltanak egy parlamenti pártot? Az invázió előtti jogkisebbítés szempontjából milyen jövő várhat a kisebbségekre a háború után? A kisebbségi kérdés nemzetbiztonságiasítása vajon hatással lehet-e általában a nemzetközileg elismert kisebbségi jogokra is?

Ezekről a kérdésekről beszélget a Társadalomtudományi Kutatóközpont "A véleményeken túl" c. podcastjának június 29-ei adásában Fedinec Csillával Vizi Balázs.

Anchor: https://anchor.fm/.../Kisebbsgek-s-politika-Ukrajnban...
Spotify: https://open.spotify.com/episode/1wiWou2RotZcm3mrDEerRq...

A Körkép.sk június 28-án interjút közölt Bárdi Nándorral a következő kérdésekről: Hogyan szerveződött a magyar államról leválasztott magyarság? Más eszmék vezették, mint a magyarországi közéletet? Mennyiben hatott vissza mindez a magyar nemzetépítésre? Milyen történelmi felelőssége van a magyar államnak a határon túli magyarok iránt? A Trianon utáni felelősség kérdése. Mi volt a Horthy korszak ideológiája? A szabadkőműves mozgalmak fontossága Magyarországon és a határon túli területeken. Szerbia, Románia és Csehország nemzetiségpolitikája. Az interjú első része ITT, a második rész a Trianont követő időszak nemzetpolitikai összefüggéseiről ITT, harmadik része pedig ITT olvasható.

A Qubit június 27-én megjelent cikke Durst Judit és szerzőtársainak "A kulturális tőkék átválthatóságának korlátai: hazatérő migráns gyerekek és oktatási pályájuk a magyar oktatásban" című tanulmányának megállapításait ismerteti. Az írás idén májusban jelent meg az angol nyelvű Gyermek- és ifjúsági migráció a globális környezetben című tanulmánykötet egyik fejezeteként. A Qubit cikke elérhető ITT.

Gyürky Katalin recenziója Fedinec Csilla – Font Márta – Szakál Imre – Varga Beáta: Ukrajna története: régiók, identitás, államiság c. kötetéről a Jelenkor c. folyóirat oldalán június 23-án jelent meg. Az írás elérhető ITT.

Kovács Eszter előadást tartott "Transnational political engagement of Hungarian kin-minorities and Hungarian migrants: A comparative approach" címmel a prágai CEFRES–French Research Center in Humanities and Social Sciences és a berlini Marc Bloch Centre közös, június 22-ei workshopján Prágában. Az esemény programja elérhető ITT.

Filep Tamás Gusztáv előadást tart "Apponyi György publicisztikája" címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem június 15-ei konferenciáján. Az esemény programja elérhető ITT.

Június 14-én 14 órakor kerül sor munkatársunk, Nyírő Zsanna: The effect of educational upward mobility on habitus c. doktori értekezésének nyilvános védésére a Budapesti Corvinus Egyetemen. A meghívó elérhető ITT.