Fedinec Csilla (2022): A kormányzó intézménye Kárpátalja történetében. In: A közigazgatás történeti változásai Észak(kelet)-Magyarországon a modern korban. Régiónk története (III). EKF Líceum Kiadó, Eger, pp. 79-91. ISBN 9789634962373
A Mandiner.hu augusztus 25-én interjút közölt Fedinec Csillával a magyar-ukrán kapcsolatok történetéről. Az interjú ITT olvasható.
Morauszki András előadást tart az ECPR General Conference-en, Innsbruckban 2022. augusztus 26-án. Előadása címe: Networks of Minority Organizatios in Multiethnic Cities. A konferencia programja elérhető itt.
A csíkszentdomokosi emlékkonferencián Bárdi Nándor mutatja be a Marton József által szerkesztett Márton Áron püspök életének kronológiája I-III. c. köteteket augusztus 27-én 11 órától a helyi Márton Áron Zarándokközpontban. A konferencia teljes programja elérhető ITT.
Fedinec Csilla augusztus 23-án megjelent írása a Dugina merényletről az Országút oldalán ITT olvasható.
Az intézetünk támogatásával a Kriterion Könyvkiadónál megjelenő 20. század könyvsorozat két új kötetét a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatja be Bárdi Nándor, Gidó Attila, valamint a két szerző, Kulcsár Beáta és Kiss Ágnes.
Kulcsár Beáta: „Adónyomorítás miatt zárva” Egy nagyváradi család történetei (1858–1944). Kriterion-EME, Kolozsvár, 2022. 288 p.
Kiss Ágnes: Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák (1949–1989) Kriterion–EME, Kolozsvár, 2022. 204 p.
Helyszín: Györkös Mányi Albert Emlékház, Majális u. 5. / Str. Republicii 5.
Időpont: 2022. augusztus 19. péntek 15 óra
Fedinec Csilla a szlovákiai Napunknak adott, augusztus 11-én megjelent interjújában többek között arról beszél, hogy melyek az ukrán nacionalizmus sajátos jegyei, és milyen a viszonya az ukrajnai kisebbségekhez, hogy mit jelent az ukrán nyelvtörvény új szakaszának életbe lépése, illetve hogy milyen változásokat hozhat a háború Kárpátalja nemzetiségi viszonyaiban. Az interjú ITT olvasható.
Kérdőíves kutatás indul a kivándorolt magyarok körében
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete online kutatást indít a külföldre költözött magyarok körében
Az elmúlt másfél évtizedben többszázezer honfitársunk költözött Magyarországról egy másik országba. Ez a legújabb kivándorlási hullám régóta az érdeklődés középpontjában van: társadalomtudományi kutatások, közéleti-politikai viták, médiatudósítások és színházi, irodalmi művek foglalkoztak, foglalkoznak a témával. Az elmúlt években a Társadalomtudományi Kutatóközpont két online survey és több interjús adatfelvételt is végzett külföldön élő magyarok körében, a kérdőíves módszerekkel együttesen több, mint 20 ezer embert megkérdezve. A kutatások eredményeiről itt találják a megjelent tudományos publikációkat, itt pedig a legutóbbi kérdőíves adatfelvétel eredményeinek ismertetését.
A jelenlegi adatfelvétel ennek a kutatássorozatnak része, amelyben többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen okból döntöttek honfitársaink a kivándorlás mellett, mennyire illeszkedtek be az új környezetükbe, milyen kapcsolatokat ápolnak más magyarokkal és Magyarországgal, illetve miként élték meg a külföldön élő magyarok a COVID-19 világjárványt és az ukrajnai háború hatásait.
A kérdőív az alábbi linken érhető el: https://s2survey.net/kivandorlok22B/
A kérdőív kitöltése önkéntes, anonim, és kb. 10 percet vesz igénybe. Az adatfelvétel szeptember 10-ig zajlik, az első eredményeket legkésőbb jövő év elején fogja a Társadalomtudományi Kutatóközpont közölni.
A kutatással kapcsolatban észrevételeiket és kérdéseiket az alábbi elérhetőségen várjuk: kisebbsegkutato@tk.hu
Az Új Szó augusztus 7-én interjút közölt Fedinec Csillával az ukrajnai háború katonai és geopolitikai dimenziói mellett annak társadalmi és kulturális hatásairól, az ukrán nemzetépítés bonyolult fejlődéstörténetéről, valamint az ukrajnai kisebbségek - köztük a magyar - mozgásteréről és lehetőségeiről. Az interjú ITT olvasható.
A szolidaritás mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok c. kutatás eredményeként megjelent Feischmidt Margit és Neumann Eszter új cikke online változatban a European Societies c. folyóiratban (IF: 5,512). A tanulmány elérhető ITT.