Vizi Balázs és Fedinec Csilla előadást tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának konferenciáján november 11-én. Regisztráció az eseményre: ITT. A teljes program elérhető ITT.
Megjelent Fedinec Csilla és Csernicskó István új ukrán nyelvű monográfiája: Мова, політика, ексклюзиви в сучасній Україні. Uzhhorod: Autdor-Shark, 2021. ISBN: 9786177796236 A kötet teljes terjedelemben elérhető ITT.
A tanulmány - részben eddig nem publikált - népszámlálási és kutatási adatok segítségével a roma tanulókkal kapcsolatos oktatási kérdések értelmezésére, az esetleges oktatáspolitikai beavatkozások megalapozására tesz kísérletet. A szerző azt állítja, a romának gondolt tanulók jelenléte önmagában nem kellene semmilyen nyelvi-etnikai kihívást jelentsen, hiszen az esetek zömében – a népszámlálási adatok tanúsága szerint – szintén magyar anyanyelvű népességről van szó. Az igazi kihívást a roma populáció társadalmi szerkezetben elfoglalt helye jelenti: mivel az alsóbb társadalmi rétegekbe, gyakran társadalmon kívüli élethelyzetekbe szorulva élnek, ez visszahat az iskolai eredményességükre, illetve társadalmi integrációjukra is.
Educatio 30 (2), pp. 242–259 (2021) DOI: 10.1556/2063.30.2021.2.5
Online és szabadon hozzáférhető formában megjelent Szombati Kristóf tanulmánya a Europe-Asia Studies folyóirat (IF: 2,102) honlapján: ITT. A cikk a hazai közmunkaprogram új értelmezésének kíván megágyazni. Miközben a legtöbb kutató a közmunkát a fegyelmezés-elnyomás-kirekesztés prizmáin keresztül vizsgálja, a cikkben saját terepmunka tapasztalataimra és más kutatók munkájára támaszkodva amellett érvelek, hogy a közmunkaprogramra (a büntetésre fókuszáló kezdeti szakaszt követően) érdemesebb egy olyan reinkorporációs stratégiaként tekinteni, ami az elsődleges munkaerőpiacról tartósan kiszoruló, marginalizált felesleg-népességet a vidéki polgármesterekhez kötődő klientelisztikus viszonyrendszereken keresztül kísérli meg a helyi társadalom hierarchikus szövetébe integrálni. Ezekben a patrónus-kliens viszonyokban a fegyelmezés a rendszeres jövedelemszerzés lehetőségével, valamint a társadalmi tagság visszaállításának perspektívájával párosul, ami egyfajta vonzerőt kölcsönöz a programnak. A cikk végköveztetése az, hogy a közmunkaprogram lehetővé tette a korábbi időszakban kriminalizált és rasszizált felesleg-népesség és a vidéki alsó középosztály közötti társadalmi konfliktus konszolidálását, és ezáltal nagymértékben hozzájárult az illiberális kormánypárt vidéki hegemóniájának megszilárdulásához.
Az Újkor.hu beszámolója a Holokauszt Emlékközponttal közösen, 2021. október 19-20-án megrendezett nemzetközi konferenciáról elérhető ITT.
Zakariás Ildikó és Feischmidt Margit előadnak az International Humanitarian Studies Association 2021. november 3-5. között megrendezett, New realities of politics and humanitarianism: between solidarity and abandonment című konferenciáján. Az előadások címe: Central and Eastern European migrant workers in refugee and migrant services in Austria, illetve Affective labour of migrant workers in refugee services in Germany.
A Magyar Szociológiai Társaság október 29-30-án megrendezésre kerülő éves vándorgyűlésén előadást tart Papp Z. Attila, Neumann Eszter, Feischmidt Margit, Durst Judit, Zsigmond Csilla és Csata Zsombor. A vándorgyűlés teljes programja elérhető ITT.
A koronavírus-járvány első hulláma alatt kialakult szolidaritás formáira, motivációira és hatásainak feltárására végzett kutatásunk eredményeit tartalmazó tanulmányok megjelentek a REGIO.Kisebbség Kultúra Politika Társadalom negyedévenként megjelenő tudományos folyóirat 2021/2. számában. A teljes lapszám ITT olvasható.
Az Európai Unió COST programjának támogatásával működő ENTAN (European Non-Territorial Autonomy Network) kutatói hálózat második, Budapesten, 2021 szeptemberében megrendezett nemzetközi konferenciájához kapcsolódó tanulmánykötet szabadon hozzáférhető az ENTAN honlapján: ITT.
Kiadó: Centre for Social Sciences (Budapest), University American College (Szkopje)
Oldalszám: 330
Tóth Ágnes, Dobos Balázs és Marchut Réka részt vesznek a Rubicon Intézet október 28-án megrendezésre kerülő beszélgetésén, amelynek résztvevői megvizsgálják, hogy miként alakult a német kisebbség helyzete a II. világháború utolsó hónapjaiban. A németek kényszermunka táborokba hurcolását, a kollektív bűnösség elvének elfogadását követően a nemzethűségi igazoló bizottságok működését, a kitelepítések előkészítését (1945. március-december), majd a kitelepítéseket, s annak hatásait a helyi közösségekre. A beszélgetés során érintik a kollektív bűnösség elve miatt bekövetkezett diszkriminációkat, a családegyesítések kérdését, az 1960-as évek részleges társadalmi integrációját, végül a helyi közösségek felbomlásának folyamatát. Facebook esemény.