A munka fókuszában alapjogi tételezés (diszkrimináció tilalma, jogegyenlõség, személyes adatok védelme, emberi méltóság tisztelete, közéleti részvételhez való jog, választójog, egyesülési jog, nyelvhasználat, névjog, kedvezményekkel elõsegített esélyegyenlõség) és arra épülõ intézményi keretek állnak.
A könyv tagolása a következõ: a bevezetõ fejezetet követõen öt fejezet tárgyalja az etnicitás közjogi, elsõsorban választójogra fókuszált értékelésének lehetõségeit; a dogmatika és a joggyakorlat fundamentumait és dilemmáit. A második fejezet témáját a kisebbségfogalom, illetve az egyéni kisebbségi hovatartozás meghatározásának alkotmányos problematikája adja.
A harmadik fejezet esettanulmányai Észtországtól Indiáig hozott példák alapján arra a kérdésre kívánnak választ adni, hogy az etnikai csoportalapú kedvezményezésnek két (a "nyugati típusú” és az "õslakosoknak biztosított jogok”) modelljéhez képest a magyar szabályozás vajon egy harmadik út, egy sajátos modell-e, avagy csak egy modell-variáns?
A negyedik fejezet témája a parlamenti képviselet, mint megerõsítõ vagy kiegyenlítõ etnikai politika kérdése. Központjában a választójog, a képviselet és a participációt biztosító közjogi intézményrendszer általános bemutatása áll, nemzetközi kitekintéssel.
Az ötödik fejezet elemzõ ismertetését adja a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének még mindig le nem zárult kálváriájának.
A szerzõ az ELTE ÁJK egyetemi docense.
1. ELÕSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 
1.1. A tárgy és a módszer
2. AZ ALKOTMÁNYOS KISEBBSÉGDEFINÍCIÓ MINT FOGALMI SINE QUA NON
2.1. Intézményi vagy sui generis csoportvédelem
2.2. Az elõkérdés: mi a kisebbség, és ki a kisebbségi?
2.2.1. Mi a kisebbség? A kisebbségvédelem szintjei és alakváltozásai
2.2.1.1. Individuális jogok
2.2.1.2. Államalkotó tényezõ
2.2.1.3. Pozitív diszkrimináció
2.2.2. A nemzeti önrendelkezés és a nemzeti gondolat kifáradása
2.2.3. Ki a kisebbségi?
3. ESETTANULMÁNYOK A KISEBBSÉGDEFINÍCIÓ MEGOLDÁSAINAK KÖRÉBEN
3.1. Õslakosjog: valós csoportvédelem
3.2. „Nyugati” esettanulmányok és megoldások
3.2.1. India
3.2.2. Az Egyesült Államok
3.2.2.1. A „honosítási elõkérdés”-ügyek
3.2.2.1.1. Köztudomás, tudományos bizonyíték, funkcionális fehérség
3.2.2.2. Faji elõkérdés, antidiszkriminációs perképesség és etnikai csalás
3.2.2.3. Dogmatikai sajátosságok
3.2.3. Izrael
3.2.3.1. A Rufeisen-Daniel testvér ügye
3.2.3.2. A „ki a zsidó?”-döntés
3.2.3.3. Az „áttérés”-ügyek
3.3. Magyarország: a fogalommeghatározás nehézségei az alkotmánybíróság joggyakorlata, az országgyulési biztosok beszámolói és a kisebbségi törvény 2005. évi módosításának tükrében
3.3.1. Oroszok, zsidók, hunok, makedónok: mi a kisebbség?
3.3.2. Ki a kisebbségi?
3.3.2.1. Mi és kié a kisebbségi önkormányzat?
3.3.2.2. Választójog és etnobiznisz
3.3.2.3. Az etnokorrupció jogi természetrajza és a kisebbségi biztos álláspontja
3.3.2.4. Identitás és adatvédelem – az adatvédelmi biztos származásra és etnikai hovatartozásra vonatkozó vizsgálatai
3.3.2.4.1. Az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman közös vizsgálata
3.3.3. A kisebbségi joganyag változása és értelmezése
3.3.3.1. Az ad hoc bizottság felkérésére adott 1999-es vélemények
3.3.3.2. A 2005. évi CXIV. törvény
3.3.3.3. A 45/2005 AB-határozat
3.3.3.4. Reciprocitás, regisztráció és személyiségvédelem
3.3.3.5. Az aktív és a passzív kisebbségi választójog kérdése, avagy csak az menjen ornitológusnak, aki madár?
3.3.4. A kisebbségi törvény diaszpórajogi környezete
4. A KÉPVISELET MINT MEGERÕSÍTÕ POLITIKA
4.1. Bevezetõ
4.2. Etnicitás és politikai képviselet
4.2.1. Kisebbségi képviseleta törvényhozásban
4.2.2. A „képviseleti” modell
4.2.3. Az „etnikai egyensúly” modell
4.2.3.1. A voltjugoszláviai rendezés
4.2.4. A gyakorlat mérlege
4.3. Esettanulmányok: a kisebbségek parlamenti képviselete nemzetközi kitekintésben
4.3.1. Az amerikai gyakorlat
4.3.2. A nyugat-európai gyakorlat
4.3.3. Kisebbségek parlamenti képviselete a posztkommunista régióban
4.3.4. Egy lehetséges megoldás: informális kvóták
5. MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGI KÉPVISELET: MODELLEK A HÁZBAN
5.1. A monarchia
5.2. A rendszerváltás
5.3. Kisebbségi képviseleti kísérletek a házban a rendszerváltás után
5.3.1. Az 1990–94-es ciklus
5.3.2. Az 1994–98-as ciklus
5.3.2.1. A benyújtott javaslatok és modellek
5.3.3. Az 1998–2002-es ciklus
5.3.4. A kisebbségi biztos állásfoglalásai
5.3.4.1. Az Alkotmánybíróság határozata
5.4. Az államalkotó tényezõ szemantikája
5.4.1. Az Alkotmánybíróság végzése
5.5. Összegzés
5.5.1. „Nemzetiség” és „etnicitás” – elméleti és jogi fogalmak
5.5.2. Képviseletés jogvédelem – fogalmi zûrzavar
5.5.3. Záró gondolatok
MELLÉKLETEK
Faji elõkérdés-döntések az Egyesült Államokban
Összefoglaló táblázat a nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatos jogszabályokról és javaslatokról