Update: a könyv bemutatójára 2008. március 7-én kerül sor.
A 2004-ben kezdõdött kutatásunk – mely a romániai magyar felsõ középfokú oktatás minõség-percepciójának, illetve a minõség-felfogások sokféleségének, dimenzióinak kutatására törekszik – abból a sokak (tanárok, egykori és jelenlegi diákok, szülõk, intézményvezetõk, oktatási szakemberek, vállalatvezetõk) által érzékelni vélt és megfogalmazott problémából indult ki, mely az oktatás „minõségi romlását” tételezi.
Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy mennyire megalapozott e feltevés, vagy csak az idõsebb generációk fiatalabbakkal szemben megnyilvánuló fenntartását tükrözi? Igyekszünk feltárni, hogy melyek az oktatás rendszerszintû illetve helyi problémái, ha vannak, hol rejlenek a minõséglánc törései, a kihívások milyen csapdákat illetve lehetõségeket rejtenek magukban. Célunk feltárni a „szolgáltatók” (tanfelügyelõk, intézményvezetõk és tanárok), valamint a „felhasználók” (fõként diákok) minõségkoncepcióit, motivációit, aktuális igényeit és elvárásait, az oktatással szemben megfogalmazott álláspontját, fenntartásait, elégedettségének és motivációjának irányultságát, mértékét. Szándékunk elemezni, hogy melyek a minõségi oktatás megvalósításának lehetõségei, illetve feltételei egy centralizált, adminisztratív elszámoltatási rendszerben mûködõ, elitista oktatási rendszerben.
A fogyasztó szempontú oktatáspolitikai megközelítést alapul véve abból indultunk ki, hogy ahhoz, hogy az iskola betöltse funkcióját, céljául a társadalom különbözõ csoportjai igényének és elvárásainak kielégítését kell kitûznie.
Kutatásunk több erdélyi iskolaváros felsõ középfokú (líceum, gimnázium) oktatási intézményére terjedt ki, melyeket a következõképpen csoportosítottunk: 1. Bánság és Partium – Temes, Arad, Bihar, Szatmár; 2. Közép-Erdély – Kolozs, Fehér, Maros; Székelyföld: Hargita, Kovászna, Brassó megyék.
A helyszínek kijelölésében elsõdleges szerepet játszott, hogy olyan városokat válasszunk, melyekben a középfokú magyar oktatás nagy hagyományra tekint vissza. E városok jelentõs mértékben eltérnek egymástól, ami a népesség nagyságát, nemzetiségi összetételét, magyar középfokú oktatási intézményekkel történõ ellátottságát illeti. A felmért oktatási intézmények jellege is több szempontból különbözõ. Egyrészt nyelvi szempontból, amennyiben a vizsgált intézmények egy része teljesen magyar nyelvû, más részük tagozatos, azaz egyaránt rendelkezik román és magyar nyelven tanuló osztályokkal. Másrészt eltérõ az egyes középiskolák jellege is, amennyiben a felmért intézmények között vannak elméleti középiskolák és szakközépiskolák is. Különbözõ a középfokú intézmények mérete is, ami a tanárok és a diákok létszámát illeti, eltérõek az iskolák a tekintetben is, hogy többségük csak középiskolai osztályokat képez, de vannak olyan intézmények, amelyek általános iskolai képzést is indítottak.
A kutatási probléma pontos meghatározása érdekében elõbb egy irányított, tanárok körében végzett fókuszcsoportos beszélgetésre került sor Kolozsváron, majd ezt követõen tanári és diák kérdõívekkel, illetve középiskolák igazgatóival (7 darab) valamint tanfelügyelõkkel (8 darab) készített interjúkkal vizsgáltuk a romániai magyar középfokú oktatás „szolgáltatóinak” minõség-koncepcióit. Az interjúk a témakör szabadabb, mélyebb feltárására kínáltak lehetõséget. Eljárásunk célja az volt, hogy elõzetesen keretet adva a beszélgetésnek, minél kevesebb kérdéssel (irányítással) kapjunk betekintést az egyes intézmények mûködésébe, az intézmények vezetõinek jövõképébe, stratégiájába, célkitûzéseibe, minõség-koncepciójába, vezetési stílusába, a fennálló problémákba. A diákok jó iskoláról, jó tanárról, minõségi oktatásról alkotott véleményét kérdõívekkel szondáztuk.
1. Bevezetés 
1.1 A kutatás célja
1.2 A kutatás módszerei
2. Elõzmények
2.1 Az oktatás minõsége – a probléma kialakulásának folyamata
2.2 Versengõ minõségfogalmak
2.3 A minõség definíciója
2.4 Az oktatási szolgáltatások vevõi / felhasználói
2.5 A minõség biztosításának / fejlesztésének lehetõségei
3. A román közoktatási rendszer néhány aktuális jellemzõje
3.1 A közoktatási rendszer fontosabb szereplõi
3.2 A közoktatás decentralizációja
3.3 A közoktatás finanszírozása
3.4 Minõségbiztosítás jogi feltételei a közoktatásban
3.5 A közoktatás fejlesztése az Országos Stratégiai Referenciakeret és más stratégiai jellegû dokumentumok szerint
4. Kisebbségi oktatás Romániában felsõ középfokon
4.1 Törvényi keretek
4.1.1 Az önállóság és az önszervezõdésen alapuló korszerûsítés igénye
4.1.2 Oktatási reform és kisebbségi oktatáspolitika
4.1.3 Politikai egyezmények és a felekezeti oktatás önállóságának reménye
4.2 Iskolastruktúra, bemeneti és kimeneti szabályozás
4.2.1 Iskolastruktúra
4.2.2 Bemeneti szabályozás
4.2.3 A kétnyelvû oktatás szabályozása
4.3 Az oktatáskutatás lehetõségei
4.4 Következtetések
5. A minõség szolgáltatói dimenziói
5.1 Tanfelügyelõk és minõségkoncepcióik
5.1.1 A tanfelügyelõségek funkciója
5.1.2 A tanfelügyelõségek átalakuló szerepköre
5.1.3 Tanfelügyelõi minõségdiskurzusok
5.1.4 Tanfelügyelõségek kapcsolatrendszere, beágyazottsága
5.1.5 Humán erõforrás kiválasztása
5.1.6 A pedagógusok képzettsége, továbbképzési lehetõségei
5.1.7 A pedagógusi minõség, tanárhiány, kontraszelekció
5.1.8 Diákok a tanfelügyelõk szemében
5.1.9 Többségi-kisebbségi nyelvek oktatása
5.1.10 Korrupciós mechanizmusok
5.1.11 Kisebbségi dimenziók
5.1.12 Romák oktatása
5.1.13 Kisebbségi jövõképek – iskolátlanítás, közösségi iskola
5.1.14 Összefoglalás
5.2 Pedagógusok és minõségkoncepcióik I. (a kérdõívek tapasztalatai alapján)
5.2.1 A tanári professzionalizáció néhány eleme
5.2.2 Módszertani elõzmények
5.2.3 Általános szociodemográ. ai adatok
5.2.4 Tanár típusok
5.2.5 A jó iskola ismérve
5.2.6 Tanításon kívüli rendszeres iskolai tevékenység
5.2.7 Pálya stabilitása - jövõkép
5.2.8 Diákok megítélése
5.2.9 Iskolaválasztás
5.2.10 Iskola hasznossága, iskola és környezete
5.2.11 Hatékony tanári munka
5.2.12 Iskola-szülõk kapcsolata
5.2.13 Tantervi szabályozáshoz való viszonyulás
5.2.14 Összegzés
5.3 Pedagógusok és minõségkoncepcióik II. (az interjúk tapasztalata alapján)
5.3.1 A minõség definíciója
5.3.2 Szülõi igények körvonalazódása
5.3.3 A diákok igényei
5.3.4 Diákok a tanárok szemszögébõl
5.3.5 Diákok és tanárok intézményválasztása
5.3.6 Tanárok és diákok motiválása
5.3.7 Az intézmények külsõ kapcsolatrendszere
5.3.8 Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság
5.3.9 Alulfinanszírozás
5.3.10 Tananyag, vizsgatárgyak
5.3.11 A tagozatos iskolák problémái
5.3.12 Felekezeti középiskolák mint a minõségi oktatás lehetõségei
5.3.13 Iskolák önbesorolása
5.3.14 Jövõkép és stratégia
5.3.15 Önálló intézményi stratégiák
5.3.16 Tanártovábbképzés
5.3.17 A minõségbiztosítás lehetõségei
5.3.18 Összefoglalás
6. Minõség a „fogyasztók” szemszögébõl. A diákok minõségkoncepciói és az ifjúsági kultúra néhány eleme
6.1 Bevezetõ, a kutatás megalapozása
6.2 Általános adatok
6.3 Minõségkoncepciók a diákok körében
6.3.1 A jó iskola
6.3.2 Diákok önképe
6.3.3 A szülõk viszonya az iskolához – ahogy a diákok látják
6.4 A diákok idõhasználata
6.5 Az ifjúsági kultúra néhány eleme
6.6 Továbbtanulási szándékok
6.6.1 A továbbtanulás elsõdleges helyszíne, szakterülete és nyelve
6.7 Az iskolai teljesítmény, a családi háttér és a kulturális tõke összefüggései
6.8 Összegzés
7. A kutatás fõbb tanulságai, avagy miért is cammogunk?
8. Irodalomjegyzék
9. Mellékletek
9.1 1. sz. melléklet: Oktatásstatisztikai adatok
9.1.1 Általános statisztikai adatok
9.1.2 A magyar anyanyelvû oktatásra vonatkozó statisztikai adatok
9.2 2. sz. melléklet: Tanári kérdõív
9.3 3. sz melléklet: Diák kérdõív