Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet

A hagyományoknak megfelelően a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Boda Zsolt idén is jutalmazta a 2022. év során megjelent legrangosabb publikációk szerzőit. A díjak átadására és a tanulmányok rövid bemutatására 2023. március 23-án került sor a TK éves értekezlete keretében. Intézetünk díjazottja Neumann Eszter lett az "Education for a Christian nation. Religion and nationalism in the Hungarian education policy discourse" c. tanulmányáért, amely az European Education Research Journal (IF 1,701) folyóiratban jelent meg. A díjazott kollégánknak ezúton is gratulálunk!

Feischmidt Margit előadást tart „Van két ország”. Szalai Júlia hozzájárulása az etnicizált szegénység magyarországi intézményesülésének megértéséhez" címmel a TK Szociológiai Intézete által március 31-én, Szalai Júlia emlékére megrendezett konferencián. Az esemény teljes programja elérhető ITT.

Bányai Viktória Horváth Ritával közösen előad "Gyermekrajzok a vészkorszakról és a túlélésről" címmel az MTA II. világháború története albizottságának március 24-én megrendezésre kerülő hibrid konferenciáján a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A konferencia teljes programja és a Zoom link elérhető ITT.

Megjelent Fedinec Csilla Csernicskó Istvánnal közös szlovák nyelvű tanulmánya a Jazykovedný časopis Q2-es, nyílt hozzáférésű folyóiratban: ITT.

Abstract. Along with portraits of historical figures, images relating to the culture and history of a particular nation, the presence (or absence) of languages on banknotes is also an element of symbolic politics and part of the manifestation of the language policy of a particular state. In this paper, banknotes are seen as an element of the linguistic landscape, and the linguistic landscape - as a reflection of language policy, its peculiar public expression. This paper analyses the way in which the text displayed on multilingual banknotes constructs and reproduces linguistic hierarchies, reflecting the relative status of the languages within two multi-ethnic states: the Czechoslovak Republic and the Soviet Union. The study explores which languages were represented in the inscriptions of the various series of banknotes issued, based on the assumption that banknotes participate in the official language practices constituting the linguistic landscape and as such mediate language ideologies. The authors conclude that even multinational states that issue multilingual banknotes guarantee that the state language should be in a dominant position.

A Szombat március 10-ei interjúja Bányai Viktóriával ITT olvasható.

Bányai Viktória részt vesz a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet március 20-án megrendezésre kerülő "Neológ zsidóság, ortodox zsidóság - tegnap és ma" c. beszélgetésén. Az 1868–69-es Izraelita Egyetemes Gyűlést követő intézményes „szakadás", vagyis a hazai zsidók különálló szervezetekre tagolódása a magyarországi zsidóság történetének legszembeszökőbb sajátossága. A többes kötődések dilemmájával szembesülő emancipált európai zsidó közösségek történetében unikális neológ, ortodox, illetve status quo (ante) irányzatokra tagolódás nem csak felekezettörténeti kuriózum, hanem a hazai zsidók (ön)képét és történetét a reformkor óta döntően befolyásoló fordulópont. Mivel a neológ–ortodox szakadás mélyén húzódó alapvető kérdés, vagyis a zsidó közösségi identitás fenntartásának mikéntje ma is ugyanolyan aktuális, a neológia és ortodoxia óhatatlanul egymás viszonylatában alakuló mibenlétéről folytatott eszmecsere sem vesztett semmit időszerűségéből. Facebook esemény.

Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.

Intézetünk kutatási és kiadói programjában jelent meg K. Lengyel Zsolt: Haza és szülőföld. Tanulmányok a transzilvanizmus történetéhez (1867-1945) c. kötet a Kriterion kiadó 20. század könyvsorozatában. A könyv tartalomjegyzéke elérhető ITT.

A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban? 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a vendégei voltak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. A teljes adás meghallgatható ITT.

A Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának konferenciáján Durst Judit előadást tart "A magára hagyott tömeg - mennyit ér a magyar szegény?" címmel március 8-án (Facebook esemény). A konferencia Facebook eseménye.

Mi jellemzi a szegények „morális gazdaságát” (Thompson 1971, Scott 1976)? Hogyan tudnak megélni az alacsony jövedelmű, transzgenerációs szegények a létminimum alatti havi bevételeikből? Milyen racionalitás rejlik formális és informális pénzkereseti stratégiáik mögött? Vajon a külföldi prekár munkavállalás, a globális munakerőpiac legalsó szegmenseiben, a gyári vagy építőipari munka megoldást jelenthet-e a szegények egzisztenciális mobilitására? Hogyan tudnak a civilek, a különböző fejlesztési programok segíteni a szegények helyzetén? Ilyen és hasonló kérdéseket feszeget Durst Judit szociológus a magyarországi szegénység helyzetéről szóló előadásában. Már sok szemszögből kutatta a szegénység témakörét, mint például eladósodottság, informális hitelezés (vagy kamatos pénzkölcsönzés), külföldi munkavállalás. Ebben az előadásában elsősorban a saját kutatásai eredményeiről fog beszélni, annak is legfrissebb fejleményeiről, melyet etnográfiai terepmunkái közben szerzett.