SOCIOLOGY, First published 29 August 2020. DOI: https://doi.org/10.1177/0038038520941690 Impakt faktor: 3,068.

Hogyan gondolkodnak a németországi menekült ellátó intézményekben dolgozó magyarok a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültekről, e menekültek érdemességéről? A magyarországi dolgozók (önkéntesek, vagy fizetett munkát végzők) saját migrációs tapasztalata, németországi bevándorló pozíciója milyen szerepet játszik ezen érdemesség-elképzelések megalkotásában, az azonosulás és Másság különféle narratíváinak létrehozásában? A tanulmány e kérdésekre keresi a választ 2017-ben Berlinben és Münchenben készített félig-strukturált interjúk alapján.

In: Eliyana, R. Adler; Kateřina, Čapková (szerk.): Jewish and Romani Families in the Holocaust and its Aftermath. New Brunswick (NJ): Rutgers University Press, (2020) pp. 115-127., 13 p.

Ágnes Tóth: Diplomatische Anstrengungen zur Freilassung internierter deutschstämmiger Kriegsgefangener (1951–1955) In: Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für interdisziplinare Hungarologie. Hg. Zsolt. K. Lengyel. Band 35. Jahrgang 2019. Pustet, Regensburg, 2020. 151-170.

Ágnes Tóth – János Vékás: Nationalitäten in Ungarn 2001-2011. Ethnodemografische Prozesse im Spiegel der Volkszählungen. Spiegelungen. Zeitschrift für Deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas. 2020. Heft 1. Jahrgang 15. 49-60.

Az MTA Repozitóriumából elektronikus formában is elérhetővé vált a Fedinec Csilla és Csernicskó István szerkesztésében, a Gondolat Kiadó és a Charta XXI Egyesület kiadásában, 2019-ben megjelent kötet.

A Hargitai Megyenapokon jelenik meg a Székely Könyvtár sorozatban Paál Árpád: Válogatott írások c. kötet, amelyet Horváth Szabolcs és intézetünk munkatársa Bárdi Nándor állítottak össze, jegyzeteltek, és utószót írtak hozzá.

NATIONALITIES PAPERS, Vol. 48., Special Issue 1. pp. 130-143. (2020). DOI: https://doi.org/10.1017/nps.2018.72 Impakt faktor: 0,803

A tanulmány az emlékezet-politika és a nacionalizmus új formáinak viszonyát vizsgálja és szemlélteti a legújabbkori Trianon-kultusz kialakulásának és elterjedésének példáján keresztül. John Armstrong és Anthony D. Smith alapján amellett érvel, hogy bizonyos nemzeti szimbólumok és mítoszok a fellendülő nacionalizmus mitikus motorjaivá tudnak válni. Ez történt a Trianon mítosszal, amelyet a tanulmány a tudományos és politikai elit konstrukciójaként vesz górcső alá, megvizsgálva ugyanakkor azt is, hogy miként terjed el, és válik a hétköznapi nacionalizmus népszerű mítoszává, és elégíti ki a Nagy-Magyaroszág mítosszal összekapcsolódva a büszkeségre irányuló tömegigényt.

In: László Letenyei and Judit Dobák (eds.): Mental Mapping. The Science of Orientation. Shenk Verlag, Passau, 2020. 71-91. pp.

A tanulmány a szlovák-magyar határ menti térségben vizsgálja az ott lakók szomszédos országról alkotott mentális térképeit, határon átnyúló kapcsolatrendszerüket és nyelvi készségeiket. Célja egy olyan újszerű módszertan tesztelése, amely alkalmas a határ menti térségekben élők szomszédos országokkal kialakult kapcsolatának sokoldalú, akár keresztmetszeti, akár longitudinális vizsgálatára, és ezáltal többek között a határok átjárhatóságának növelését célzó projektek közvetlen társadalmi hatásainak vizsgálatára és mérésére is.

JOURNAL OF IMMIGRANT AND REFUGEE STUDIES, pp. 1-17., 17 p. (2020) https://doi.org/10.1080/15562948.2020.1724353 Impakt faktor: 0,891

A tanulmány azt mutatja be, hogy Németországban élő magyarok mennyiben és hogyan vonódtak be a Németországba érkező afrikai és közel-keleti menekültek támogatásába. Azt is vizsgálja, hogy e viszony hogyan kapcsolódik össze a kutatás alanyainak saját migrációs tapasztalataival. Az elemzés egy 2017-es online felmérés adatbázisára és kvalitatív interjúkra épül.

Nationalities Papers, 48(2), 289-306 (2020). DOI: https://doi.org/10.1017/nps.2019.1

Impakt faktor: 0,803

NATIONS AND NATIONALISM, 2020:1. pp. 1-18., 18 p. (2020). https://doi.org/10.1111/nana.12607 Impakt faktor: 1,278

A tanulmány a nemzet és a jótékonyság kapcsolatát vizsgálja, vagyis, hogy a jótékonyság gyakorlatai hogyan épülhetnek a nemzeti ideológiákra; és a jótékonykodás során hogyan termelődnek újra a nemzettel kapcsolatos elképzelések. Az elemzés az ukrajnai és romániai magyar kisebbségeket segítő magyarországi jótékonykodást, valamint a 2015 nyarán a közel-keleti menekülteket segítő magyarországi humanitárius segítségnyújtást egy közös keretben értelmezi.