Megjelent Dobos Balázs Kovács Attilával (Inštitut za narodnostna vprašanja, Ljubljana) és Munda Hirnök Katalinnal (Inštitut za narodnostna vprašanja Ljubljana) közösen írott "Narodnostni vidiki parlamentarnih volitev na Madžarskem leta 2022 s posebnim ozirom na slovensko narodnost" (A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások nemzetiségi vonatkozásai, különös tekintettel a szlovén nemzetiségre) c. cikke a ljubljanai RAZPRAVE IN GRADIVO: TREATISES AND DOCUMENTS: JOURNAL OF ETHNIC STUDIES Q2-es nyílt hozzáférésű folyóirat legújabb számában. A tanulmány elérhető ITT.

Megjelent Sárándi Tamás intézetünk kutatási programjában készült munkája:  Függőben. A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Kolozsvár, 2024, 648 p

A könyv bevezetése és tartalomjegyzéke itt olvasható.

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet  "Műhelytanulmányok a romániai kisebbségekről" sorozatában megjelent kollégánk, Bárdi Nándor O încercare de integrare. apariția societății minoritare maghiare din România,1920 – 1940 című munkája [Egy integrációs kísérlet. A romániai magyar kisebbségi társadalom létrejötte 1920–1940]. LETÖLTHETŐ ITT

A Kriterion Kiadónál megjelent kollégánk, Filep Tamás Gusztáv Mindennek van „azonban”-ja című könyve. 

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet után tízegynéhány évvel ezelőtt tértem vissza az eredeti területre. Az utolsó években kimondottan kapóra jött számomra a munkahelyemen, a budapesti Kisebbségkutató Intézetben folyó Székelyföldi önképépítés a 19–20. században program, melynek célja a Székelyföldön élő magyarok mint a magyar nemzetépítésen belüli regionális, néprajzi csoport identitásépítésének feltárása. (Eddig 18 kötet, 37 önálló tanulmány, 4 PhD dolgozat, 16 tudományos segédlet, adatbázis, 124 interjú és egy kérdőíves szociológiai kutatás készült el.) Az e kötetben közölt írások nagy része ehhez a programhoz kapcsolódik, köztük olyanok is, amelyeknek szereplői nem székelyek, de e közösségen belül is hatottak.

Az írások a szerzői szándék szerint hozzá szeretnének járulni a kötetben többször is idézett Láng Gusztáv által sokszor hangoztatott kánonreformhoz.”

(Filep Tamás Gusztáv)

A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg Kolozsváron Antal Róbert-István: A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974) című könyve intézetünk kutatási programjának támogatásával.

Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar? Szociáldemokrata, majd kommunista politikusként, az államszocialista  diktatúra kiépítését követően a kulturális  szférába kiszorított hithű marxistaként azzal a dilemmával szembesült, hogy megoldhatja-e  a kisebbségi lét kihívásait az erdélyi magyar közösségek osztályszempontú emancipációja?

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke itt olvasható.

A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg Kolozsváron Gagyi József: Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945-1989) című könyve intézetünk kutatási programjának támogatásával.

A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy maga és közössége életére reflektált, a kortársak a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében  egyfelől  egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” társadalomkutatóval találkozhatunk.

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke itt olvasható.

Az MMA Kiadó kiadásában megjelent a Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok (szerk. Boka László) című tanulmánykötet, benne Filep Tamás Gusztáv Urbánus transzilvanisták című tanulmányával.

A kolozsvári Korunk című folyóirat legutóbbi, 2023/8. számában Filep Tamás Gusztáv és L. Balogh Béni írásai is megjelentek "A világ bennünk, mi a világban", illetve "A nép szolgálatában? Nicolae Ceaușescu, a „bölcs vezető” címmel. A szám tartalomjegyzéke elérhető ITT.

Józan Ildikó és Filep Tamás Gusztáv szerkesztésében és utószavával megjelent a Kriterion Kiadónál Jeney Éva 'A megosztó és a megosztható múlt' c. posztumusz könyve (megrendelhető ITT). A kötetben négy témakörben született tanulmányok olvashatók. Az első egység a 19–20. századi magyar–román kapcsolattörténet néhány fontos pontját és folyamatát, valamint a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom ideológiájának, a transzszilvanizmusnak az alapjait és eszmevilágát dolgozza föl. A második ciklus központi alakja Kuncz Aladár. A harmadik fordításelméleti tanulmányokat tartalmaz, a negyedikbe pedig főként azok a Paul Ricœurről szóló tanulmányok kerültek, amelyekben továbbgondolta a francia protestáns szerzőről monográfiájában mondottakat, s különösen a hermeneutika esélyeivel és „az irodalomtudomány és más szakmák egymásrautaltságával” foglalkozik.

A törvények magyar fordításaival együtt megjelent Fedinec Csilla elemzése a 2021-ben elfogadott "Ukrajna őslakos népeiről" szóló törvényről a Pro Minoritate folyóirat 2023/tavaszi számában (elérhető: ITT), illetve a 2022-ben elfogadott, "Az ukrajnai nemzeti kisebbségekről (közösségekről)" szóló törvényről a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/2. számában (elérhető ITT).