Bibliográfiai újdonságok

Magyarország globális története, 1869-2022

Megjelent a Corvina Kiadó gondozásában, Laczó Ferenc és Varga Bálint szerkesztésében a Magyarország globális története 1869-2022 c. kötet, amely egy nagyszabású kísérlet az ország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői - történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok, köztük az Intézetünk két munkatársa, Bányai Viktória és Eiler Ferenc - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része. A kötet megvásárolható ITT.

The Hungarian-Ukrainian Borderlands: Ethnopolitical, Linguistic, and Religious Criteria of Self-identification of the People: a Monograph

The Hungarian-Ukrainian Borderlands: Ethnopolitical, Linguistic, and Religious Criteria of Self-identification of the People: a Monograph

Ukrán nyelvű kollektív monográfia jelent meg Kárpátaljáról Lembergben az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Kripjakevics Ukrainisztikai Intézetének gondozásában. A szerzők között van Fedinec Csilla is.

Угорсько-українське пограниччя: етнополітичні, мовні та релігійні критерії самоідентифікації населення: монографія / The Hungarian-Ukrainian Borderlands: Ethnopolitical, Linguistic, and Religious Criteria of Self-identification of the People: a Monograph / [resp. ed. Ivan Pater; Comps.: Oleh Muravskyi, Mykhailo Romaniuk]; NAS of Ukraine, I. Krypiakevych Institute of Ukrainian Studies. Lviv, 2020 [2021]. 348 p. A kötet teljes terjedelmében elérhető ITT.

The Consolidation of Authoritarian Rule in Rural Hungary: Workfare and the Shift from Punitive Populist to Illiberal Paternalist Poverty Governance

Online és szabadon hozzáférhető formában megjelent Szombati Kristóf tanulmánya a Europe-Asia Studies folyóirat (IF: 2,102) honlapján: ITT. A cikk a hazai közmunkaprogram új értelmezésének kíván megágyazni. Miközben a legtöbb kutató a közmunkát a fegyelmezés-elnyomás-kirekesztés prizmáin keresztül vizsgálja, a cikkben saját terepmunka tapasztalataimra és más kutatók munkájára támaszkodva amellett érvelek, hogy a közmunkaprogramra (a büntetésre fókuszáló kezdeti szakaszt követően) érdemesebb egy olyan reinkorporációs stratégiaként tekinteni, ami az elsődleges munkaerőpiacról tartósan kiszoruló, marginalizált felesleg-népességet a vidéki polgármesterekhez kötődő klientelisztikus viszonyrendszereken keresztül kísérli meg a helyi társadalom hierarchikus szövetébe integrálni. Ezekben a patrónus-kliens viszonyokban a fegyelmezés a rendszeres jövedelemszerzés lehetőségével, valamint a társadalmi tagság visszaállításának perspektívájával párosul, ami egyfajta vonzerőt kölcsönöz a programnak. A cikk végköveztetése az, hogy a közmunkaprogram lehetővé tette a korábbi időszakban kriminalizált és rasszizált felesleg-népesség és a vidéki alsó középosztály közötti társadalmi konfliktus konszolidálását, és ezáltal nagymértékben hozzájárult az illiberális kormánypárt vidéki hegemóniájának megszilárdulásához.