Az Európai Nemzetiségi Kongresszus volt az egyetlen olyan hosszú idõt megért, majdnem másfél évtizeden keresztül aktív nemzetközi szervezet a két világháború közötti Európában, amely tevékenységének fókuszába a nemzeti kisebbségek helyzetének vizsgálatát és a nemzetközi kisebbségvédelem megreformálásáért kifejtendõ lobbitevékenységet állította. A Kongresszus a német kisebbségek kezdeményezésére jött létre, irányvonalának meghatározásában pedig a német, a magyar és zsidó küldöttekbõl álló csoportok játszottak meghatározó szerepet.
Bethlen István miniszterelnök titokban kezdettõl fogva anyagi támogatást nyújtott a Kongresszusnak, mivel azt várta tõle, hogy a revízióorientált magyar külpolitika elsõsorban propagandaszempontból értékes kiegészítõjévé válik, és felerõsíti a kisebbségi panaszok hatását a nemzetközi politikai színpadon, valamint a nyugat-európai államok közvéleménye elõtt. A magyar külügyminisztériummal és miniszterelnökséggel folyamatosan egyeztetõ magyar kisebbségek mindvégig magas rangú pártpolitikusokkal képviseltették magukat a szervezetben: Csehszlovákiából Szüllõ Géza, Flachbart Ernõ, Jaross Andor és Esterházy János, Romániából Jakabffy Elemér, Balogh Arthur, Sulyok István és Jósika János, Jugoszláviából pedig Deák Leó, Strelitzky Dénes és Törley Bálint kapcsolódott be leginkább a Kongresszus munkájába.
A szerzõ a magyar kisebbségek kongresszusi részvételét a szervezet tevékenységének vizsgálatába ágyazva mutatja be, miközben a magyar törekvések és lépések elemzését a "magyar érdekek" érvényesítését figyelemmel kísérõ magyar hivatalos szervek, valamint a német külügyminisztérium és társadalmi szervezetek háttérben folyó instrumentalizációs törekvéseinek erõterébe helyezi. A kötet új információkkal gazdagítja a húszas és harmincas évek magyar külpolitikai vonalvezetésérõl, valamint a magyar kisebbségek nemzetközi porondon kifejtett tevékenységérõl kialakult képünket.
1.1 A Kongresszussal foglalkozó szakirodalom
1.2 Felhasznált levéltári források
1.3 Terminológiai jellegû megjegyzések
1.4 Kérdésfelvetések
2. REVÍZIÓ, MAGYARSÁGPOLITIKA ÉS MAGYAR KISEBBSÉGI AKTIVITÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 
2.1 A nemzetközi kisebbségvédelem rendszere
2.1.1 A kisebbségvédelem jogszabályi kereteinek megteremtése
2.1.2 A szerzõdésekbe foglalt kötelezettségek
2.1.3 A Népszövetség garanciaeljárása
2.1.4 A nemzetközi kisebbségvédelem mérlege
2.2 Revízió és magyarságpolitika
2.2.1 Magyar külpolitikai vonalvezetés a revíziós törekvések tükrében
2.2.2 Revízió és a hivatalos külföldi propaganda
2.2.3 Revíziós koncepciók
2.2.4 A magyarságpolitika intézményes kereteinek megteremtése
2.3 Kisebbségi helyzetben
2.3.1 A határokon túli magyar kisebbségi politika intézményesülése
2.3.2 Reakció az utódállamok kisebbségpolitikájára – petíciók a Népszövetséghez
2.4 'Kisebbségi külpolitika'
3. AZ EURÓPAI NEMZETISÉGI KONGRESSZUS MEGALAKULÁSA ÉS A MAGYAR KORMÁNY SZEREPE
3.1 A Kongresszus történelmi és közvetlen elõzményei
3.2 A német külügyminisztérium és a német kisebbségek állásfoglalása
3.3 Bethlen és a magyar kisebbségek
3.4 Az elsõ kongresszus és a magyar küldöttek
3.5 A kongresszus magyar értékelése
4. A KONGRESSZUS SZERVEZETI KERETEI, TEVÉKENYSÉGE ÉS FINANSZÍROZÁSA
4.1 Szervezeti keretek
4.2 A Kongresszus tevékenysége a határozatok tükrében
4.3 A finanszírozás
5. MAGYAR RÉSZTVEVÕK ÉS KAPCSOLATI HÁLÓK
5.1 A Kongresszus magyar résztvevõi – a számok tükrében
5.2 A magyar kormányszervek és a fõtitkár kapcsolata
5.3 Budapest és a magyar csoport
5.4 A magyar résztvevõk és a szervezet viszonya
6.1 A „harmonikus együttmûködés” idõszakának fõ kérdései (1925–1929)
6.1.1 Állandó szervezet és saját lap
6.1.2 Nemzetközi akció a panaszeljárás reformja érdekében
6.2 Akadozó összjáték – szaporodó magyar fenntartások (1929–32)
6.2.1 A teoretikus munka magyar kritikája
6.2.2 A külügyminisztérium számára „problematikus” képviseletek kérdése
6.2.3 A magyar és német kisebbségek együttmûködésének kérdése az utódállamokban
7. AZ 1933 ÉS 1938 KÖZÖTTI, FESZÜLTSÉGEKKEL TERHELT IDÕSZAK FÕ KÉRDÉSEI
7.1 A kilépés és a bennmaradás folyamatosan ismétlõdõ dilemmája
7.1.1 Érvek a kilépés mellett és ellen
7.1.2 A maradás ára: magyar követelések a szervezet megreformálására (1934)
7.1.3 A „londoni akció” (1937)
7.2 A problematikussá váló német–magyar viszony kérdése
7.2.1 Magyar állásfoglalás a német és a zsidó képviselõk 1933-as vitájában
7.2.2 A magyarországi németek képviseletének ügye
FÜGGELÉK I. A KONGRESSZUSON MAGUKAT KÜLDÖTTEKKEL KÉPVISELÕ KISEBBSÉGEK (1925-38)
FÜGGELÉK II. A NEMZETISÉGI KONGRESSZUSON RÉSZTVEVÕ MAGYAR KÜLDÖTTEK ELÕADÁSAI ÉS HOZZÁSZÓLÁSAI
FÜGGELÉK III. NÉHÁNY MAGYAR KISEBBSÉGI KÉPVISELÕKKEL KAPCSOLATOS MUTATÓ
Az Európai Nemzetiségi Kongresszus határozatai
1. kongresszus (Genf, 1925. október 15–16.)
2. kongresszus (Genf, 1926. augusztus 25–27.)
3. kongresszus (Genf, 1927. augusztus 22–24.)
4. kongresszus (Genf, 1928. augusztus 29–31.)
5. kongresszus (Genf, 1929. augusztus 26–28.)
6. kongresszus (Genf, 1930. szeptember 3–6.)
7. kongresszus (Genf, 1931. augusztus 29–31.)
8. kongresszus (Bécs, 1932. június 29-július 1.)
9. kongresszus (Bern, 1933. szeptember 16–19.)
10. Kongresszus (Bern, 1934. szeptember 4–6.)
11. kongresszus (Genf, 1935. szeptember 2–4 )
12. kongresszus (Genf, 1936. szeptember 16–17.)
13. kongresszus (London, 1937. július 14–15.)
14. kongresszus (Stockholm, 1938. augusztus 25–26.)
FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM