Az SZNT titkos ülése a londoni csehszlovák emigráns kormány szeptember 24-i rádiógramjára reagálva határozatban szögezi le, hogy az SZNT „a Csehszlovák Köztársaságnak, mint a három szláv nemzet: a csehek, szlovákok és kárpátukránok önálló és közös államának” a híve.

Gyöngyösi János a csehszlovák kormányhoz intézett újabb jegyzékében közli, hogy a magyar kormány a szlovákiai magyarsággal szembeni bánásmód miatt november 29-ével kezdődően felfüggeszti a vagyontalan magyarországi szlovákoknak a csehszlovák fél által szorgalmazott átköltöztetését Csehszlovákiába.

A CSKP KB határozatot hoz a pártigazolványok kicseréléséről, ill. a párttagok és tagjelöltek átigazolásáról. A határozat célja a párt megtisztítása „a pártba befurakodott ellenséges elemektől”. Az év végéig tartó átigazolások során a párttagoknak és tagjelölteknek mintegy 25%-át törlik, kizárják vagy tagjelöltté minősítik vissza.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal megszünteti a szlovák iskolák melletti magyar osztályokat, s engedélyezi, hogy azokon a helyeken, ahol azt a magyar gyermekek szülei kérik, önálló magyar tannyelvű óvodákat, elemi és középiskolákat hozzanak létre. A megbízotti hivatal másnap határozatot hoz önálló magyar tannyelvű gimnáziumok és szakiskolák, esetleg párhuzamos magyar osztályok létesítésének lehetőségéről.

Megnyílnak Szlovákiában az első magyar tannyelvű óvodák és iskolák. Az óvodák száma az 1950/51-es tanévben 142, amelyekben 4985 gyerekkel 151 osztály működik. Az elemi iskolák száma 522, a középiskoláké (a 11-15 éves gyerekek számára) 91, melyekbe együttesen 45 497 tanuló iratkozik be. Az elemi és ún. középiskolákon kívül Komáromban magyar tannyelvű gimnázium, Pozsonyban magyar pedagógiai gimnázium nyílik, a pozsonyi és kassai ipari szakiskola mellett pedig magyar tagozatot indítanak.

Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik.

A Fáklya augusztus-szeptemberi dupla számában megjelenik Fábry Zoltán Kevesebb verset – több költészetet című tanulmánya, melyben Fábry újra felhívja a csehszlovákiai magyar költők figyelmét a sematizmus veszélyeire.

Lőrincz Gyula a Csemadok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Hét hasábjain közölt írásában a szocialista rendszer iránti bizalom megerősödésével magyarázza, hogy amíg 1950-ben csupán 354 ezer, addig 1961-ben már 534 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az elmúlt 15 év eredményeit összegezve kiemeli, hogy 82 561 diák tanul magyar iskolában, s a csehszlovákiai magyarságnak 507 óvodája, 544 alapiskolája, 22 általános műveltséget nyújtó középiskolája, 34 különféle mezőgazdasági iskolája, 2 tanítóképzője, 3 ipari középiskolája, 2 gazdasági és 1 egészségügyi iskolája, valamint pedagógiai főiskolája van, s 1500 magyar nemzetiségű hallgató tanul az ország főiskoláin.

A szlovák kormány 276. számú határozatával a magyar tannyelvű iskolákban folyó szlováknyelv-oktatás színvonalának növelésére és a szakterminológia kétnyelvű tanításának a megoldására utasítja az Oktatásügyi Minisztériumot. A kormányhatározat szerint fokozatosan meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a magyar gyermekek már az óvodában elsajátítsák a szlovák nyelv alapjait, s mind az óvónők, mind az alapiskolai és középiskolai tanítók elsajátítsák a kétnyelvű terminológiát.

A magyar nevelési nyelvű óvodák legidősebb korcsoportú osztályaiban, napi 10—15 percben bevezetik a szlovák nyelv oktatását; a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 8. és 9. osztályaiban pedig a természettudományi tantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) egyes tematikus egységeinek szlovák nyelvű összefoglalóját.

Pozsonyban tartja XIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 511, taglétszáma 78 938), amely – noha a határozatba nem kerül bele – kiáll a magyar óvodai és iskolai hálózat bővítése, a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának beindítása, egy nemzetiségi néprajzi múzeum létrehozása, s a Csemadoknak a Nemzeti Frontba való visszavétele mellett. Az egyesület elnökévé Sidó Zoltánt, alelnökévé Rácz Olivért, vezető titkárává Lukács Tibort, titkáraivá Petrik Józsefet és Neszméri Sándort választják; a 80 fős új KB 15 fős Elnökségében helyet kap még Boda Pál, Balajti Lajos, Fábry István, Gyimesi György, Gyurcsik József, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Szilvássy József, Varga Béla és Varga János.

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága jelentést készít a magyar óvodák helyzetéről és a magyar óvodahálózat korlátozására tett kísérletekről. A jelentés felhívja rá a figyelmet, hogy amíg 1955-ben az összes szlovákiai óvodás 13%-a járt magyar óvodába, addig 1985-ben már csupán 6,7%-uk.

Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi – az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó – közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló, s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan.

A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a magyar és ukrán kisebbség művelődési és kulturális életének kérdéseiről előterjesztett anyagról tárgyal. A Nemzetiségi Tanácsnak a kormány elé terjesztett ajánlásai magukban foglalják a különböző petíciókban megfogalmazott igények egy részét, többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, a rádió és televízió magyar adása, valamint a magyar lapok színvonalának javítását, a komáromi és kassai színház viszonyának újrarendezését, a nemzetiségi kutatások programjának kidolgozását, a magyar óvodai képzés bővítését, a kisiskolák újbóli megnyitását és a pedagógusképzés fejlesztését.

A szlovák kormány az Oktatásügyi, ill. a Kulturális Minisztérium által a nemzetiségek kulturális és művelődési színvonalának javítására előterjesztett javaslatokról tárgyalva határozatot hoz többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállításáról, a komáromi Duna Menti Múzeum kisebbségi magyar néprajzi múzeummá alakításáról, a nemzetiségi óvodahálózat és szakmunkásképzés, a pedagógusképzés, valamint a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának bővítéséről, s az új alkotmány elfogadását követően nemzetiségi nyelvtörvényjavaslat kidolgozásáról. Számos előterjesztett, s a különböző magyar beadványokban is megfogalmazott javaslatot ugyanakkor elvet, ill. elnapol, köztük a kassai Thália Színháznak a Kulturális Minisztérium által is támogatott önállósítását. A kormányülés megállapítása szerint az ország nemzetiségi politikája példaként szolgálhat a környező országok számára is.

Az 1990 decemberében megszűnt Kis Építő utódlapjaként megjelenik Pozsonyban az óvodások és kisiskolások Tücsök című havilapjának első száma. Kiadója a Madách Könyv- és Lapkiadó, főszerkesztője Batta György.

A Komáromi Jókai Színház nagytermében megtartott ünnepélyes tanévnyitóval megnyílik a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a kecskeméti Kertészeti és Gyümölcsészeti Főiskola, valamint a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola levelező tagozatos hallgatói számára létrehozott konzultációs központként működő Komáromi Városi Egyetem. Megbízott igazgatója Szabó Rezső. (A győri főiskola, valamint a mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetem ezzel párhuzamosan levelező tagozatos hallgatói számára konzultációs központot létesít Dunaszerdahelyen is.)