Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal megszünteti a szlovák iskolák melletti magyar osztályokat, s engedélyezi, hogy azokon a helyeken, ahol azt a magyar gyermekek szülei kérik, önálló magyar tannyelvű óvodákat, elemi és középiskolákat hozzanak létre. A megbízotti hivatal másnap határozatot hoz önálló magyar tannyelvű gimnáziumok és szakiskolák, esetleg párhuzamos magyar osztályok létesítésének lehetőségéről.

Megnyílnak Szlovákiában az első magyar tannyelvű óvodák és iskolák. Az óvodák száma az 1950/51-es tanévben 142, amelyekben 4985 gyerekkel 151 osztály működik. Az elemi iskolák száma 522, a középiskoláké (a 11-15 éves gyerekek számára) 91, melyekbe együttesen 45 497 tanuló iratkozik be. Az elemi és ún. középiskolákon kívül Komáromban magyar tannyelvű gimnázium, Pozsonyban magyar pedagógiai gimnázium nyílik, a pozsonyi és kassai ipari szakiskola mellett pedig magyar tagozatot indítanak.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal az Új Szó hasábjain keresztül a szlovákiai fő- és szakiskolákba való beiratkozásra szólítja fel a korábban Magyarországon tanuló szlovákiai magyar diákokat.

Füleken újabb magyar tannyelvű gimnázium, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium mellett hamarosan önállósuló magyar tagozat, Komáromban óvónőképző magyar pedagógiai gimnázium, Losoncon magyar építészeti ipariskola, a rozsnyói egészségügyi iskola mellett pedig magyar tagozat nyílik.

Kassán a szlovák ipari iskola magyar osztályainak önállósulásával magyar tannyelvű ipari iskola, Érsekújvárott pedig a szlovák gimnázium mellett magyar tagozat nyílik.

Lőrincz Gyula a Csemadok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Hét hasábjain közölt írásában a szocialista rendszer iránti bizalom megerősödésével magyarázza, hogy amíg 1950-ben csupán 354 ezer, addig 1961-ben már 534 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az elmúlt 15 év eredményeit összegezve kiemeli, hogy 82 561 diák tanul magyar iskolában, s a csehszlovákiai magyarságnak 507 óvodája, 544 alapiskolája, 22 általános műveltséget nyújtó középiskolája, 34 különféle mezőgazdasági iskolája, 2 tanítóképzője, 3 ipari középiskolája, 2 gazdasági és 1 egészségügyi iskolája, valamint pedagógiai főiskolája van, s 1500 magyar nemzetiségű hallgató tanul az ország főiskoláin.

Pozsonyban tartja IX. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 515, taglétszáma 45 ezer), amelynek résztvevői kritikus hangvételű felszólalások sorában sürgetik többek között a nemzetiségekkel kapcsolatos határozatok betartását, a magyar nyelvhasználat tényleges lehetővé tételét a hivatalos érintkezésben, a magyar szakiskolák hálózatának bővítését, a tanonciskolákban az anyanyelvi oktatás bevezetését, a Csehszlovák Televízióban magyar adás indítását. Dobos László felveti a magyarságot 1945—48 között ért sérelmek orvoslását, a fiatal értelmiségi generáció részéről pedig több felszólaló, köztük Duray Miklós bírálja a szervezet küldetésének tisztázatlanságát, munkájának alacsony színvonalát, s a hatalmi struktúrába beépült, ill. a Csemadok vezetésében dolgozó, annak megújulását gátló kádereket. A közgyűlési határozat feladatul adja a tagság „egészséges nemzeti öntudatának elmélyítését”, a Csemadok-klubok támogatását, szorgalmazza központi, járási és helyi méretű ünnepi rendezvények szervezését, falu- és tájmúzeumok, néprajzi szobák létrehozását, a csehszlovákiai magyar néprajzi és képzőművészeti hagyományok gyűjtését. A 75 fős új Központi Bizottság megválasztása mégis jobbára a régi vezetőség sikerét hozza, s Lőrincz Gyula közbelépését követően nem kerül be a KB-ba Koczka István, a Népművelés főszerkesztője sem. A Csemadok elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Szabó Rezsőt, titkárává Varga Jánost választják, a 17 fős Elnökség további tagjai Balázs Béla, Dobos László, Egri Viktor, Fábry István, Kosztanko Antal, Krivošík István, Krocsány Dezső, Mede István, Mózsi Ferenc, Pintér Ferenc, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Szőke József és Vadkerty Katalin. A közgyűlésen elfogadott új alapszabály a Csemadok hivatalos nevét – az ukrán szervezet mintájára – Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja.

A Csemadok KB az Új Szó hasábjain széleskörű vitára bocsátja március 12-i javaslatait. A Csemadok járási bizottságaitól és helyi szervezeteitől ezt követően több száz állásfoglalás érkezik a Csemadok KB-hoz, ill. a lap szerkesztőségéhez, amelyek további észrevételekkel egészítik ki a javaslatokat. Ezek sérelmezik többek között a magyarság nem arányos képviseletét az állami és pártszervekben, a kétnyelvűség megsértését, az iparfejlesztés elhanyagolását, a magyar szakközépiskolák alacsony számát, a magyar és szlovák iskolák összevonását, a magyar települések magyar iskolaigényének elutasítását, de megfogalmazzák a kitelepített magyarok hazatérésének, magyar nyelvű egyetem és főiskolák létesítésének, rendkívüli népszámlálás megtartásának, az 1948-ban elszlovákosított történelmi magyar helységnevek visszaállításának, s a Csemadok érdekvédelmi szervezetté alakításának igényét is.

Az Új Szó rövid tudósításban számol be arról, hogy Losoncon egy szakmunkásképző iskola építkezésének földmunkái során megtalálták az 1921-ben ledöntött, sérült Kossuth-szobrot.

A szlovák kormány 230. számmal határozatot fogad el „a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek problémáinak megoldásáról”. A kormányhatározat a nemzetiségi iskolák és az azokon folyó szlováknyelv-oktatás színvonalának növelésére, a nemzetiségi diákok szakiskolákba és főiskolákra történő felvételénél a nemzetiségi arányok figyelembe vételére, a nemzetiségek központi és járási szervekben való arányos képviseletének biztosítására, s „szükség esetén” anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben való használatának lehetővé tételére utasítja az állami szerveket. Egyúttal feladatul adja a belügyminiszternek, hogy a Nemzetiségi Tanácsban és a kormány legiszlatív tanácsában tárgyalják meg a nemzetiségek hivatalos nyelvhasználatának kérdését.

A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a nemzetiségi iskolák pedagógusainak képzéséről, ill. a magyar és ukrán nemzetiségű tanulók szakmunkásképző iskolákban való oktatásáról tárgyalva bírálóan nyilatkozik a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának leépítéséről, s szorgalmazza a szakmunkásképzőkben a magyar, ill. a kétnyelvű oktatás kibővítését.

A szlovák kormány elnöksége 91. sz. határozatával arra utasítja az oktatásügyi minisztert, hogy teremtse meg nagyobb számú magyar nemzetiségű tanuló továbbtanulásának a feltételeit a középiskolákban, mindenekelőtt a szakközép- és szakiskolákban, valamint a középfokú szaktanintézetekben.

A szlovák kormány 271. sz. határozatával módosítja és kiegészíti a Nemzetiségi Tanács összetételét. A testület új tagjaivá kinevezi többek között Fábry Istvánt, az SZLKP KB tagját, Szamos Lászlót, a somorjai városi nemzeti bizottság elnökét, Boda Pált, a kassai ipari szakközépiskola igazgatóját és Harasztiné Mészáros Erzsébetet, a Nő főszerkesztőjét, egyúttal megszünteti Fehér Zdenka és Mag Gyula tagságát.

A szlovák kormány – a Nemzetiségi Tanács november 12-i állásfoglalása alapján – 335. sz. határozatában kimondja, hogy tökéletesíteni kell a magyar és ukrán tannyelvű középiskolák diákjai főiskolai továbbtanulásának feltételeit, a szakközépiskolákban pedig biztosítani kell a magyar nyelvű, ill. a kétnyelvű oktatást.

A kassai magyar tannyelvű ipari szakközépiskola felveszi a kassai születésű Schönherz Zoltán, két világháború közötti kommunista, munkásmozgalmi harcos nevét.

Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi – az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó – közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló, s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan.

A szlovák kormány az Oktatásügyi, ill. a Kulturális Minisztérium által a nemzetiségek kulturális és művelődési színvonalának javítására előterjesztett javaslatokról tárgyalva határozatot hoz többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállításáról, a komáromi Duna Menti Múzeum kisebbségi magyar néprajzi múzeummá alakításáról, a nemzetiségi óvodahálózat és szakmunkásképzés, a pedagógusképzés, valamint a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának bővítéséről, s az új alkotmány elfogadását követően nemzetiségi nyelvtörvényjavaslat kidolgozásáról. Számos előterjesztett, s a különböző magyar beadványokban is megfogalmazott javaslatot ugyanakkor elvet, ill. elnapol, köztük a kassai Thália Színháznak a Kulturális Minisztérium által is támogatott önállósítását. A kormányülés megállapítása szerint az ország nemzetiségi politikája példaként szolgálhat a környező országok számára is.

A komáromi hajógyár szakmunkásképzőjének tanévnyitóján a csehszlovák himnusz után eljátszák a magyar himnuszt is. Bábi Pétert, az intézmény igazgatóját ezt követően szeptember 12-én leváltják igazgatói tisztségéből.