TK | Kisebbségkutató Intézet

Popély Árpád : A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992

Keresőmező

Nap

Hónap

Év

Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 című munkája 2006-ban jelent meg a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában 714 oldalon. Ez a publikáció kereshető adatbázisként teszi könnyebbé a munka használatát.

Év	Hónap	Nap	Esemény	Személy	Intézmény	Földrajzi név	Tárgyszó
Év 1945	Hónap december	Nap 3	Prágában a Vladimír Clementis külügyi államtitkár vezette csehszlovák és a Gyöngyösi János külügymin ... Bővebben Prágában a Vladimír Clementis külügyi államtitkár vezette csehszlovák és a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar küldöttség tárgyalásokat kezd a csehszlovák-magyar lakosságcseréről. A csehszlovák fél által előterjesztett javaslat szerint a magyar kisebbség egy részét a paritásos lakosságcsere keretében, a többit egyoldalúan telepítenék át Magyarországra; a magyar lakosság egy része végül megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de kisebbségi jogokkal nem rendelkezhetne. A magyar fél az egyoldalú kitelepítést elutasítja, a népcsere feltételéül pedig a magyarellenes intézkedések hatálytalanítását, az áttelepítendő magyarok kiválasztásába való beleszólást, valamint a népcsere után is Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogainak biztosítását, vagy lakóterületükkel együtt Magyarországhoz csatolását szabja. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia mindenáron a csehek és szlovákok nemzeti államává akar válni, és meg akar szabadulni magyar kisebbségétől, úgy adja át őket „a hozzájuk tartozó földdel, területekkel” együtt.	Személy Clementis, Vladimír; Gyöngyösi János	Intézmény	Földrajzi név Prága (Praha, Csehország)	Tárgyszó
Év 1946	Hónap április	Nap 12	Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ratifikálja a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, s elfogadja a ... Bővebben Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ratifikálja a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, s elfogadja a 74/1946 sz. alkotmánytörvényt a külföldről, különösen Magyarországról hazatelepülő szlovákok állampolgárságáról, valamint a 75/1946 sz. törvényt jogi és gazdasági kedvezményezettségükről.	Személy	Intézmény Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák)	Földrajzi név	Tárgyszó
Év 1949	Hónap január	Nap 12	Daniel Okáli belügyi megbízott a csehszlovák-magyar Vegyesbizottság magyar tagozatához intézett átir ... Bővebben Daniel Okáli belügyi megbízott a csehszlovák-magyar Vegyesbizottság magyar tagozatához intézett átiratában az állampolgárságot nem kapó mintegy 5000 magyarnak a lakosságcsere keretén belüli utólagos áttelepítését kéri, a magyar fél azonban ezt visszautasítja.	Személy Okáli, Daniel	Intézmény Vegyesbizottság	Földrajzi név	Tárgyszó
Év 1953	Hónap január	Nap 15	Magyarország jegyzékben közli Csehszlovákiával, hogy egyetért a csehszlovák-magyar Vegyesbizottság 6 ... Bővebben Magyarország jegyzékben közli Csehszlovákiával, hogy egyetért a csehszlovák-magyar Vegyesbizottság 66. számú véghatározatában biztosított áttelepülési, ill. visszaköltözési lehetőség megszüntetésére vonatkozó csehszlovák javaslattal, a még rendezetlen állampolgársági problémák megoldása céljából egyúttal állampolgársági egyezmény megkötését kezdeményezi.	Személy	Intézmény Vegyesbizottság	Földrajzi név	Tárgyszó
Év 1958	Hónap szeptember	Nap 24	A magyar Külügyminisztérium több szóbeli jegyzékben tiltakozik Csehszlovákiánál amiatt, hogy a csehs ... Bővebben A magyar Külügyminisztérium több szóbeli jegyzékben tiltakozik Csehszlovákiánál amiatt, hogy a csehszlovák hatóságok a lakosságcsere-egyezményre, ill. a csorbatói jegyzőkönyvre hivatkozva a csehszlovák államra átszálltnak nyilvánítják olyan magyar állampolgárok csehszlovákiai ingatlanainak tulajdonjogát is, akik nem a lakosságcsere keretében települtek át Magyarországra.	Személy	Intézmény Külügyminisztérium 2. (magyar)	Földrajzi név Csorbató (Štrbské Pleso)	Tárgyszó
Év 1958	Hónap november	Nap 6	Budapesten parafálják a csehszlovák-magyar állampolgársági egyezményt, amely értelmében a két fél a ... Bővebben Budapesten parafálják a csehszlovák-magyar állampolgársági egyezményt, amely értelmében a két fél a másik fél állampolgárát csak abban az esetben honosíthatja, amennyiben az lemondott előző állampolgárságáról, kizárva ezzel a kettős állampolgárság lehetőségét.	Személy	Intézmény	Földrajzi név Budapest (Magyarország)	Tárgyszó
Év 1959	Hónap február	Nap 17	Mivel a csehszlovák törvények szerint a csehszlovák állampolgárságáról lemondó személynek egyben min ... Bővebben Mivel a csehszlovák törvények szerint a csehszlovák állampolgárságáról lemondó személynek egyben minden ingatlan vagyonáról is le kell mondania, Magyarország szóbeli jegyzékben kéri a csehszlovák-magyar állampolgársági egyezmény olyan értelmű kiegészítését, hogy a felek nem kötik az állampolgársági kötelékből való elbocsátást a vagyonról való lemondáshoz. A május 12-i csehszlovák válasz a magyar javaslatot elutasítja.	Személy	Intézmény	Földrajzi név	Tárgyszó
Év 1960	Hónap november	Nap 4	Prágában Csehszlovákia és Magyarország új állampolgársági egyezményt ír alá, amely kimondja, hogy a ... Bővebben Prágában Csehszlovákia és Magyarország új állampolgársági egyezményt ír alá, amely kimondja, hogy a felek az állampolgársági kötelékből való elbocsátást nem kötik a kérelmező személyi tulajdonáról és a személyi tulajdonra vonatkozó örökösödési igényéről való lemondásához.	Személy	Intézmény	Földrajzi név Prága (Praha, Csehország)	Tárgyszó
Év 1961	Hónap május 22-31	Nap	Budapesten szakértői szintű csehszlovák-magyar pénzügyi tárgyalások zajlanak a két ország közötti fü ... Bővebben Budapesten szakértői szintű csehszlovák-magyar pénzügyi tárgyalások zajlanak a két ország közötti függő vagyonjogi kérdésekről, mindenekelőtt a csorbatói egyezmény aláírása után a magyar állampolgároktól elkobzott vagyonért a magyar fél által igényelt kártérítésről. A tárgyalások azonban a két fél eltérő álláspontja következtében eredménytelenül zárulnak.	Személy	Intézmény	Földrajzi név Budapest (Magyarország); Csorbató (Štrbské Pleso)	Tárgyszó
Év 1962	Hónap november	Nap 5	Budapesten újabb, ezúttal pénzügyminiszter-helyettesi szintű csehszlovák-magyar pénzügyi tárgyalások ... Bővebben Budapesten újabb, ezúttal pénzügyminiszter-helyettesi szintű csehszlovák-magyar pénzügyi tárgyalások kezdődnek a két ország közötti függő vagyonjogi kérdésekről, többek között a magyar állampolgároktól a csorbatói egyezmény aláírása után elkobzott vagyonért járó kártérítésről, a tárgyalások azonban november 12-én ismét eredménytelenül zárulnak.	Személy	Intézmény	Földrajzi név Budapest (Magyarország); Csorbató (Štrbské Pleso)	Tárgyszó
Év 1963	Hónap december	Nap 11	Prágában Csehszlovákia és Magyarország egyezményt ír alá a két ország közötti utasforgalom megkönnyí ... Bővebben Prágában Csehszlovákia és Magyarország egyezményt ír alá a két ország közötti utasforgalom megkönnyítéséről. Amíg korábban csak hivatalos küldetésben, családi vagy rokoni látogatásra és szervezett csoportos kirándulás formájában lehetett a másik országba utazni, az egyezmény lehetővé teszi, hogy 1964. január 1-től bárki, bármikor évente többször egyénileg is utazhasson. (Az egyezmény hatására az 1963. évi 267 478-cal szemben 1964-ben 1 068 616 magyar állampolgár látogat Csehszlovákiába, Csehszlovákiából pedig az 1963. évi 147 477 személy helyett 1964-ben 747 846 látogat Magyarországra.)	Személy	Intézmény	Földrajzi név Prága (Praha, Csehország)	Tárgyszó
Év 1982	Hónap március	Nap 30	Prágában Csehszlovákia és Magyarország magyar kezdeményezésre megállapodást ír alá a kötelező minimá ... Bővebben Prágában Csehszlovákia és Magyarország magyar kezdeményezésre megállapodást ír alá a kötelező minimális valutabeváltásról, amely értelmében állampolgáraik egyéni turistaként csak akkor utazhatnak a másik országba, ha rendelkeznek a saját országuk pénzváltó helyein vásárolt meghatározott összegű forinttal, ill. koronával. A magyar fél az aláírással egyidőben felveti az 1962. évi kishatárforgalmi egyezmény módosítását, a korábbi 15 km-es sáv 20 km-esre bővítését, s az évi 1 helyett 12 utazás lehetővé tételét.	Személy	Intézmény	Földrajzi név Prága (Praha, Csehország)	Tárgyszó
Év 1988	Hónap április	Nap 7	A Budapestre látogató Miloš Jakeš, a CSKP főtitkára tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, az MSZMP f ... Bővebben A Budapestre látogató Miloš Jakeš, a CSKP főtitkára tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával. Megbeszélésükön a párt- és államközi kapcsolatokon túlmenően a nemzetiségi kérdés, ezzel kapcsolatban pedig a lakossági kapcsolatokban és a turizmusban jelentkező problémák megoldásának szükségessége is szerepel A találkozóról kiadott közös közlemény szerint, amelyben a korábbiaknál valamivel nagyobb hangsúlyt kap a nemzetiségek kérdése, a tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a két országban élő „nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek kialakításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést”, s a jövőben is arra fognak törekedni, hogy a nemzetiségek „országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján eredményesen segítsék az együttműködést, a jószomszédi viszony fejlesztését“.	Személy Jakeš, Miloš; Kádár János	Intézmény Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP); Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)	Földrajzi név Budapest (Magyarország)	Tárgyszó
Év 1988	Hónap december	Nap 31	Miután Csehszlovákia és Magyarország a továbbiakban nem újítja meg, lejár a magyar és csehszlovák ál ... Bővebben Miután Csehszlovákia és Magyarország a továbbiakban nem újítja meg, lejár a magyar és csehszlovák állampolgárok kötelező minimális valutabeváltásáról kötött 1982. márciusi egyezmény hatálya. Csehszlovák részről ezzel egy időben megszüntetik a magyarországi utazások korlátozását.	Személy	Intézmény	Földrajzi név	Tárgyszó